Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

Az országgyűlés képviselőházának 78. ülése 19 UO január 31-én, szerdán. 395 törtökön fogadja őket az elöljáróság, hogy pa­naszaikat .megtehessék. Amikor érdeklődtem, hegy mindig ilyen sokan vannak-e, azt mon­dották, hogy nines is ott mindenki s az elöl­járósággal szemben lévő üres telken, kint a szabadiban többen is vannak. Megjegyezni kí­vánom, hogy ez alkalommal körülbelül 23 fok volt a hideg és órákhosszat kellett ott vára­kozni. Magam is órák hosszat voltam ott és pa­naszaikat hallgattam. Érdekes, hogy nem mertek őszintén nyi­latkozni, mert amint mondották, vannak kö­zöttük olyanok, akik a panaszkodókat 50 fil­lérért esetleg elárulják bent, t. i. 50 fillér ado­mányt kapnak, ha, valakire rá tudták sütni, hogy nincsen megelégedve a szociális intézke­désekkel. Azt mondották tehát, menjek el la­kásukra és akikor őszintén fognak majd nekem nyilatkozni. Kint voltam a Hős-utcában. Ott körülbelül tíOO inséglakás van. Ebben a 600 inséglakásban 3700 ember lakik. Érdekes azonban, hogy a 3700 lakó közül 2700 gyermek, mégpedig a tel­jesen keresőképtelen gyermek. Amikor napon­kint statisztikákat hoznak fel arra, hogy _ az egyke ellen küzdeni kell és amikor legutóbb a lapokban már a nyolcadik községről olvas­tunk, amelynek születési arányszáma a halá­lozási arányszám alatt van, akkor érthetetlen előttünk, hogy olyan helyen, ahol a gyerme­kek száma olyan nagy, hogy felülmúlja a fej­nőttek számát, egyáltalán nem segítenek és így ezeknek a gyermekeknek azt leheti mon­dani, még enni sem tudnak adni a szülők. T. Ház! Először a Hős-utca 15/a. I. emelet 107. számú lakásban voltam. Itt özvegy Bíró Imréné lakik 5 gyermekével. Férje 1903-Jban halt meg, háborúban szerzett betegségében. Azóta ez az özvegy anya öt gyermekével tel­jesein ki van szolgáltatva a nyomornak, nem tud enni adni gyermekeinek ós tavaly télen még az utolsó kereseti lehetőségét, a varró­gépét is el! kellett adnia, hogy éhen ne haljon. Amikor azonban az elöljárósági nyomozó nőtől valamelyes segítséget kért, az volt a, válasz, hogy nem áll módjukban. A választá­sok alkalmával azután, amint mondotta, kint volt nála a nyomozó nő egy férfi kíséretében és felelősségre vonta, hogy mert a nyilas­keresztes pártnak ajánlási íveket aláírni. Sajnálatos dolog, hogy még a szegény erondo­zási ügyekbe, a nyomorúságos néhány filléres segélyek ügyébe is politikát visznek bele. T. Ház! A Hős-utca 15/b. I. em. 101. alatt Németh Jánosné lakik gyermekével. Mosásból é« takarításból tartja el magát és családját. Nem kap semmi segélyt. Lakásában semi­lyen bútor nincsen, a legnagyobb ruhátlanság közeuette, a legnagyobb nyomorban élnek. A Hős-utca 15/a. II. emelet 154. szám alatt lakik Bors István 100 százalékos rokkant. Reumás és idegsokkos. Felesége 75 százalékos rokant. 75 éves anyósával és öt keresőképtelen gyermekével él együtt. 1933-lban felvették -a kolduskataszterbe, rá egypár hónapra 10 pen­gővel javították a 10 pengős járadékát, majd pedig 1938 júniusában érthetetlen okok miatt ezt megvonták! tőle. Most esetenkint 3—3 pengő segélyt kap és két ebédjegyet. Amit erre a két ebédjegyre kap, — szeanem láttára történt — azt két legkisebb gyermeke egészen nyugodtan meg tudta enni. nem történt semmi bajuk sem. A legszomorúbb! a dologban az, hogy a rok­kantakkal és a keresőképtelenekkel szemben, vagyis azokkal szemben, akik betegek CB ezért KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. nem tudnak megfelelően gondoskodni a csa­ládjukról, olyanok is állanak, akik dolgoznak. Például a Hős-utca 15/b. földszint 77. számú la­kásban lakik Faith Ferenc gyári munkás, aki hetenkint 48 órát dolgozik, a sörgyárban nap­számosmunkát végez. Hét apró gyermeke van, a nyolcadikat mosti várják és nem tud megélni a keresetéből, mert — mint egy fizetési boríték is bizonyítja —, csak 16.11 pengőt kap 48 órai munkaidőre; tehát egy hétig dolgozik és a hét végén csak 16.11 pengőt kap a kezébe. Ennek az embernek van felesége hét gyermeke, a nyol­cadik gyermekét most várják. Semmiféle se­gélyt sem kapnak és amikor a felesége egy esetben segélyért ment dr. Molnár fogalmazó úrhoz, aki ezeket az ügyeket intézi a X. kerü­leti elöljáróságon, akkor azzal utasították el, hogy aki dolgozik, annak nem jár semmiféle segély. De kérdezem én, hogy egy nyolctagú családot, vagy egy kilenctagú családot hogyan lehet eltartani 16.11 pengőből 1 ? Vájjon nem szo­rul-e valamilyen segélyre az ilyen ember? En nek az embernek a gyermekei teljesen ruhátla­nok, mint azt egypár nálam , lévő fényképen látni lehet — tessék majd meggyőződni róla —, nyomorognak, éheznek, hideg a szobájuk s ami­kor náluk voltam, akkor bebújtak holmi ron­gyok közé, hogy ne fázzanak annyira. Ha egy keresőképes apánál, aki tisztességesen dtolgozik, s hetenkint 48 órán keresztül végzi a munkáját, ilyen lehetetlen állapotokat találunk, ez szo­morú következményeket vonhat maga után, mert az a hét gyermek, akit ő fog felnevelni, talán a társadalomnak örökké beteges tagja marad, mert nem tudja most megkapni azt a táplálékot, amely teste felépítéséhez szükséges, A Hős-utca 15/a. alatt az első emelet egyik lakásában lakik Stiegler Jenő, akinek 4 gyer­meke van. Egyébként érettségizett. Semmi se­gélyt sem kap, lakásukban semmi bútor sincsen, mint azt a nálam lévő fényképek fogják bizo­nyítani, sem egy asztal, sem egy szék, sem egy lábos, sem egy kanál, csak egy szalmazsák van, azonkívül semmi. Cipőjük sincs a gyerme­keknek; nincs) semmijük a világon. Az Auguszta-telepen ugyanez a helyzet. A XV. kőépületben lakik özv. Tamás Jánosné hat gyermekével. A férje egy éve halt meg a hábo­rúban szerzett betegségében. Semmi más se­gélyt nem kap, mint egy ebédjegyet. Ö maga is beteg; egyelőre holmijának eladásából él. Ugyancsak a XV. kőépülejtben lakik Dubecz Andrásné kétgyermekes családanya, aki semmi segélyt sem kap. Gyermekei teljesen ruhátla­nok, nincs mit enniök. Ugyancsak a XV. kőépületben lakik Fehér Sándor hétgyermekes családapa, a nyolcadikat most várják. A felvidéki részek visszacsatolása . óta már hatszor vonultatták be katonának. Most szerelt le, de nem akarják visszavenni a munká­jába, mert a munkaadója avval a kifogással él, hogy állandóan behívják katonának és így nem tudja őt állandóan foglalkoztatni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hallatlan, hogy ilyen meg­történhetik!) A Horthy-tér 1. szám alatt lakik Papp Jó­zsef né. Férje százszázalékos rokkant, hátgerinc­törése van. Hat gyermeke van, a hetediket most várják. Az asszony virágárulásból tartja fenn a családdát. A nyomozónő bejelentette, hogy annyit keres, hogy nem kell segélyezni. Teljesen ruhátlanok, nagy nyomorúságban vannak. A legszörnyűbb helyzetet azonban a Chi­noin-torony melletti, volt nyomortanya helyén I találtam, ahol a főváros, amikor azt a nyomor­60

Next

/
Thumbnails
Contents