Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

386 Az orszuggyûlés képviselőházának rámvonatkozó részét akarom a t. Ház tudomá­sára hozni. Tóth Pál előadja, hogy miután be­vittek egy kis szobába, rászóltak, hogy vesse le a bakkancsát, mert meg akarják talpalni, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem a bakkan­csot!) Talpalás alatt talpverést kell érteni. Mi­vel nem vetettem le a bakkancsomat, rám jöt­tek öten-hatan, földre tepertek, megfogták a két kezem, az egyik a torkomra, a másik a gyomromra lépett és bikacsökkel, valamint gumibottal addig vertek, amíg elájultam. Arra ébredtem, hogy víztócsában és vértócsában fekszem. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Bor­zasztó!) Ezt a bántalmazást a Szélesi detektív­csoport szobájában szenvedtem. Az ütlegelés­ben résztvett az egyik csoportvezető, a másik Szabados nevű egyén volt, akinek a nevét az előttem lefolytatott telefonbeszélgetésből tud­tam meg. Amikor magamhoz tértem az ütlegelés következményeképpen egy nagy csomó vért hánytam, erre taxiba ültettek és január 4-én a délutáni órákban a toloncház rabkórházaiba szállíttattak ki, ahol gyógykezelés alá vettek. A rabkórházban kezelt egyik rab, Üdri Antal bizonyítani, illetve tanúsítani tudja állapoto­mat, mert három napon át egy köpcsésze vért öntött ki kopcsészémből, amit belső sérülésem következtében köpködtem, A rámtaposás kö­vetkeztében a veséim is megsérülhettek, mert csak kétrét görnyedve, tudtam mozogni és vért vizeltem. A rabkórházban körülbelül öt napig állottam ápolás alatt, ahonnan január 9-én kértek vissza a főkapitányságra. Aznap délutánján gázsiba kötöttek és a talpamat ver­ték a Szélesi-csoport emberei, különösképen Szabados nevű ütött a legtöbbet.« Itt most olyan durva és aljas kitételek következnek, amelyeket nem akarok a t. Háznak felolvasni. (Felkiáltások a jobboldalon: Hagyjuk! — Hubay Kálmán: Nem jó hallani? Hátborzon gató?) (tovább olvassa) »Az egyik, állítólag felügyelő, aki vitézi jelvényt visel, 'előttem kiadta az utasítást, hogy a fiatal kollégákat mind be kell rendelni, hogy rajtam tanulja­nak, egy új módszerrel fognak belőlem valló mást kicsikarni. Ezen éjjel lehoztak a 200-as cellából és nádvesszővel alaposan elvertek. Másnap újra akarták kezdeni, de ekkor már annyira megviselte mindez az idegeimet, hogy az ablakbaj ugortamt Erre lefogtak, gúzsba kötöttek azzal, hogy ezért még jobban meg­vernek. Ekkor mondottam, hogy Mayerrej ketten csináltuk a terhemre rótt cselekményt A detektívek előttem ismeretlen neveket soroltak fel és közben ütöttek-vertek, hogy mondjam, hogy azok is ott voltak a tett elkö­vetésénél. Én természetesen tagadtaim, mire a verés továfob tartott.« Nem akarom azokat a kifejezéseket ismételni, amik itt következ­nek. (Felkiáltások a jobboldalon: Nagyon helyes! — Hubay Kálmán: Nem ő mondotta, hanem a rendőrség!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! e Gruber Lajos (tovább olvassa): »Miért nem mondod meg, hogy Grüber adta az utasí­tást, hisz úgyis tudjuk, hogy ő adta az utasí­tást, most úgy som menekül meg a kezünk közül, kiszúrjuk « másik szemét is. (Mozgás és zaj.) Közben az államat felverték és ütöt­tek. Ezután azt mondották, mondd, hogy Gru­ber volt, mert pénzt kapsz, állásba helyezünk és ne félj, hogy valami következménye lesz, mert mi megvédünk. Amikor látták, hogy hiába volt minden ígéret, (Orosz Mihály: Kellemetlen hallgatni 1 ? — Rapcsányi László: Ülnének csak ezen az oldalon, majd elhinnék!) 78. ülése 19U0 január BUén, szerdául Elnök: Csendet kérek Eapceányi képviselő úr! (Gál Csaba közbeszól.) Gruber Lajos: ... »újra elővettek és addig ütöttek, amíg azt mondottam, hogy igen, ő volt, vagyis rájuk hagytam.« (Paczolay György: Az új palotában kényelmesebb lesz! — Keck Antal: Hol lesz a szélsőjobb az új pa­lotában?) »Amikor azt mondottam, hogy nincs joguk verni és csak a bíróság előtt felelhetek, ha bűnt követtem el, erre azt válaszolták, hogy a bíróságon azt mondok, amit akarok, de itt vallani kell, mert ha nem, belepusztulok. Tizenöt napon át tartottak a rendőrségen, amíg a verés feltűnő nyomai látszottak, ter­mészetesen köziben állandóan vallattak. A lá­baim ix veréstől meg voltak feketedve, a lá­bam körmei ma is feketék.« (Gál Csaba közbe­szól.) Elnök: K érem Gál Csaba képviselő urat, ne használjon sértő kifejezéseket és egyáltalán ne szóljon közbe. Gruber Lajos: »Egy hétig nem bírtam enni, csak egy liter tejet ittam. Az inkvizíció vé,gén megfenyegettek, hogy ha megváltoztatom a vallomásomat, vagy szólok a megverésemről, úgy visszakérnek az ügyészségről.« Tóth Pál ebben a feljelentésében törvény­széki orvosszakértő kirendelését, a rabkórházi orvosi szakvélemény és látlelet beszerzését s a tényállás kiderítésére, a rendőrség kikapcsolá­sával, vizsgálóbíró kirendelését kérte, hogy így a bűnösök méltó büntetéisüket elvehessek. T. Képviselőház! Én pusztán a magyaradi Boros ügyvéd úr által rendelkezésemre bocsá­tott feljelentés adatait olvastam fel. A magam részéről nyugodtan állok Isten és ember előtt, mert sem ehhez az ügyhöz, sem a másikhoz semmiféle vonatkozásban nincsen közöm. (Mozgás jobbfelől.) Nem hallgathatom el azon­ban azt, hogy engem törvényhozói mivoltom­ban is alaptalanul próbáltak egy ilyen piszkos ügybe belevonni és közben reprodukálhatatlan kifejezésekkel aposztrofáltak. Ezt a dolgot me­gint csak azzal tudom megmagyarázni, amit már novemberi interpellációmban is előadtam, hogy tulajdonképpen a politikai rendőrség he­lyettes vezetőjének személye az, ami miatt ezek az anomáliák előfordulhatnak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zajos ellenmondá­sok jobbfelől.) Ismeretes, hogy Sombor-Schweinitzer Jó­zsef rendőrfőtnácsosnak zsidó felesége van, ál­landóan zsidókkal jár társaságba és közismer­tek zsidó kapcsolatai. Amint már a múlt alka­lommal is előadtam, lehetetlennek tartom, hogy ma. 1940-ben, a politikai osztály élén ilyen ember állhasson, aki ellen két évvel ez­előtt egy nő revolveres merényletet követett el, mert az illető házasságot ígért neki és ami­kor minden értékéből kifosztotta, faképnél hagyta. (Nagy zaj és ellenmondások a jobb­oldalon.) Elnök: A képviselő urat kérem, méltóztas­sék az interpelláció anyagánál maradni es ne méltóztassék rendőrtisztviselők magáneletevei foglalkozni. (Helyeslés a jobboldalon. — Hubay Kálmán: Bírói ítélet van róla! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ide tartozik!) Ne méltóztas­sanak az elnöki kijelentéseket bírálat tárgyává tenni Tudom, hogy mi a kötelességem. Ez az ügv, amelyet a képviselő úr említ, nem függ össze ezzel az interpellációval. (Helyesles a jobboldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Fontos! — Keek Antal: Igaz-e a zsidó feleségi» Gruber Lajos: Ez a kérdés szerintem ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents