Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-78
358 Az országgyűlés képviselőházának senyre kelhet más nemzetiségek munkásaival, ] mert ott bizonyosodik be, hogy a magyar gazdasági munkás mennyivel küiönb munkát tud végezni, bármilyen más náció munkásrétegénél. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval rámutassak a javaslat egyik-másik intézkedése is és azokra vonatkozóan is megtegyem észrevételeimet. A legfontosabb kérdés ennél a javaslatnál az, hogy kikből fog állni a munkabérmegállapító bizottság, továbbá, hogy a munkabérmegállapító bizottságok az országban, az egyes vármegyékben és majd az országos bizottság is magukévá fogják-e tenni a törvénynek azt az intencióját, hogy a mezőgazdasági munkásság életszínvonalát emelni kell, mert ott bukhatik meg a törvényjavaslat a gyakorlatban, a mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottságoknál. Ennek a törvényjavaslatnak az indokolás szerint legalább is az aí kifejezett és világos célja, hogy emelje a mezőgazdasági munkásság helyzetét és gátatvessen a munkauzsorának a munkásság érdekében. Ezt célozza az az intézkedése is, amelyben azt mondja, hogy a mezőgazdasági munkás nem mondhat le a legkisebb munkabérről, azután ezt célozza a miniszternek adott az a lehetőség is, amely szerint az országos bizottság irányárakat szabhat meg é* ezeknél alacsonyabbat nem szabihatnak meg a vármegyei mezőgazdasági bizottságok sem. Rendkívül fontos tehát az, hogy ennek a mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottságnak olyan legyen az összetétele, amely eleve garantálja, hogy a törvény szándékait fogja szolgálni. Itt az összetételekben egy hiba van. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy a munkabérmegállapító bizottság egyik fele kizárólag munkásokból, a mezőgazdasági kainára, a mező-gazdasági bizottság első kúriájából állhat, a másik fel pedig a 4—5—6 kúriákból választott gazdákból, munkaadókból olyanmódon, hogy ezeknek fele 100 holdon aluli, fele pedig 100 holdon felüli birtokos kell, hogy legyen, elnöke pedig egy főiskolát végzett ember. Nem tudom, miért kívánja a törvényjavaslat kihagyni a munkabérmegállapító bizottságból a 3. kúriabeli munkaadókat? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Esek vannak a legtöbben!) Ne tessék elfelejteni, hogy a 3. kúriabeli munkaadó gazda az, aki a munkást, amikor nála van munkában, asztalához ülteti, aki rokouságban van a mezőgazdasági munkással, aki tehát elsősorban tudja átérezni mint munkaadó a munkás helyzetét. Amikor tehát négy munkaadói kategória van, miért kell akár a 6-ból, 5-ből vagy 4-ből kettőnek lenni a bizottságban, amikor lehetne a négyet úgy is összeállítani, hogy a 3—4—5—6 kúriából egy-egy legyen benne a bizottságban. Azért is nagyon fontos ez, mert például a Duna—Tisza közén Kecskemét vidékén már a 2. kúriabeli gazda is munkaadó, a szőlőbirtokos négyholdas gazda is munkaadó, a Dunántúlon pedig a 20— 30 holdasok közötti gazda kivétel nélkül majdnem mind munkaadó ott, ahol rendes, belterjes gazdálkodás folyik. Nem szabad tehát a munkaadóknak ezt az egészen nagy rétegét kihagyni ebből a munkabérmegállapító bizottságból, mert hiszen nem tudom, melyik munkaadó kategória az, amely ugyancsak 250.000 munkaadót számlál, mint éppen ez a réteg. A másik kifogásolandó dolog az, hogy a munkabérmegállapító bizottság elnöke főiskolát végzett ember kell, hogy legyen. Ez ellen 73. ülése 19W január 31-én, szerdán. én mint kisgazdaember elvileg vagyok kénytelen tiltakozni. Tiltakozni vagyok kénytelen ellene, mert ez az első alkalom, amikor bizottság, különösen szociális vagy gazdasági célú bizottság elnökségét nem töltheti be tanulatlan ember. Erre pedig még nem volt példa. Nekünk, r a magyar kisgazdatársadalomnak ilyen beállítások, ilyen félreállítások ellen kötelességünk tiltakozni. Azt hiszem, meggyőződtek róla t. képviselőtársaim is, hogy a magyar kisgazdatársadalomban igen magas, egyetemi színvonalú, magas kultúrájú, emelkedett szellemű, megfontolt, józan emberek vannak, akikre épúgy rá lehet bízni egy-egy ilyen bizottságnak a vezetését, mint akár egy háromszoros diplomával rendelkező emberre. Mi szükség van tehát arra, hogy negligálják az egész magyar tanulatlan réteget? Tesséjk olyan népi kulturális emelkedést megvalósítani, hogy oda tudjon emelkedni a magyar mezőgazdasági lakosság is, ahova a finn halász, favágó vagy a finn paraszt emelkedett, akik között sok egyetemet végzett ember van. Amíg azonban a magyar földmívesember természetesen foglalkozásánál fogva nincs is abban a helyzetben, hogy főiskolai oklevelet szerezzen magának, addig nem szabad a tanult és tanulatlan társadalmi rétegeket a megbízatásoknál így elválasztani, nem szabad azt a szakadékot, amely a tanult és tanulatlan emberek között amúgy is megvan, mélyíteni, hogy kimondják azt, hogy egy-egy bizottságnak az elnöke nem lehet más, mint főiskolát végzett ember. Azt sem kívánom, hogy azt mondják: rendben van, bárki lehet. A kérdést át lehet vágni úgy, hogy legyen a bizottság elnöke egy olyan tisztviselőember, akinek hivatali helyzeténél fogva érdeke az, hogy az a kérdés jól oldassék meg minden vármegyében; legyen vagy az alispán vagy ha annál mint munkaadónál fennáll az összeférhetetlenségi helyzet, a törvény szerinti helyettese egészen addig, amíg nem találjuk meg azt, akinél ez az érdektelenség megvan. Igen t. Ház! Ennek kettős célja yaa. Az egyik az, hogy így nem volna félreállítva a tanulatlan mezőgazdasági lakosság hatalmas nagy rétege és nem volna megbántva azzal, hogy ebben a bizottságban, ahol ő tag lehet vagy ahol szavazati joga van, elnök nem lehet. A második cél pedig az, hogy olyan ember kezében legyen a elöntés, a döntésnek a lehetősége, akinek az az érdeke, hogy vármegyéje területén minél kevesebb legyen a panasz, hogy minél nagyobb megelégedésre legyen megoldva a munkabérmegállauítás kérdése. (Egy hang a balközépen: Aki fegyelmi felelősséggel tartozik.) Tisztelettel kérnék 10 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház megadja a meghosszabbítást. Nagy Ferenc: Itt csatlakoznom kell Vásáry István igen t. képviselőtársamhoz, f aki ennél a munkabér megállapító bizottságnál a maga részéről is szükségesnek tartotta a harmadik kúria bevonását. Én is azt tartanám kívánatosnak, hogy a harmadik kúriabeli tagokat tessék bevonni a bizottságba, azonkívül pedig az elnöklés kérdését méltóztassék olyan formában megoldani, hogy ne , legyen megbántva a mezőgazdasági lakosság es egy közhivatalnokra legyen bízva az elnökségnek ellátása. Nem tudom, mi lesz a helyzet az országos
