Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

358 Az országgyűlés képviselőházának senyre kelhet más nemzetiségek munkásaival, ] mert ott bizonyosodik be, hogy a magyar gazdasági munkás mennyivel küiönb munkát tud végezni, bármilyen más náció munkásré­tegénél. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy né­hány szóval rámutassak a javaslat egyik-má­sik intézkedése is és azokra vonatkozóan is megtegyem észrevételeimet. A legfontosabb kérdés ennél a javaslatnál az, hogy kikből fog állni a munkabérmegállapító bizottság, to­vábbá, hogy a munkabérmegállapító bizottsá­gok az országban, az egyes vármegyékben és majd az országos bizottság is magukévá fog­ják-e tenni a törvénynek azt az intencióját, hogy a mezőgazdasági munkásság életszínvo­nalát emelni kell, mert ott bukhatik meg a törvényjavaslat a gyakorlatban, a mezőgazda­sági munkabérmegállapító bizottságoknál. En­nek a törvényjavaslatnak az indokolás szerint legalább is az aí kifejezett és világos célja, hogy emelje a mezőgazdasági munkásság hely­zetét és gátatvessen a munkauzsorának a mun­kásság érdekében. Ezt célozza az az intézke­dése is, amelyben azt mondja, hogy a mező­gazdasági munkás nem mondhat le a legki­sebb munkabérről, azután ezt célozza a minisz­ternek adott az a lehetőség is, amely szerint az országos bizottság irányárakat szabhat meg é* ezeknél alacsonyabbat nem szabihatnak meg a vármegyei mezőgazdasági bizottságok sem. Rendkívül fontos tehát az, hogy ennek a mezőgazdasági munkabérmegállapító bizott­ságnak olyan legyen az összetétele, amely eleve garantálja, hogy a törvény szándékait fogja szolgálni. Itt az összetételekben egy hiba van. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy a munkabérmegállapító bizottság egyik fele ki­zárólag munkásokból, a mezőgazdasági ka­inára, a mező-gazdasági bizottság első kúriájá­ból állhat, a másik fel pedig a 4—5—6 kúriák­ból választott gazdákból, munkaadókból olyan­módon, hogy ezeknek fele 100 holdon aluli, fele pedig 100 holdon felüli birtokos kell, hogy legyen, elnöke pedig egy főiskolát végzett em­ber. Nem tudom, miért kívánja a törvényja­vaslat kihagyni a munkabérmegállapító bizott­ságból a 3. kúriabeli munkaadókat? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Esek vannak a legtöbben!) Ne tessék elfelejteni, hogy a 3. kúriabeli munkaadó gazda az, aki a munkást, amikor nála van munkában, asztalához ülteti, aki rokouságban van a mezőgazdasági munkással, aki tehát elsősorban tudja átérezni mint munkaadó a munkás helyzetét. Amikor tehát négy munkaadói kategória van, miért kell akár a 6-ból, 5-ből vagy 4-ből kettőnek lenni a bizottságban, amikor lehetne a négyet úgy is összeállítani, hogy a 3—4—5—6 kúriából egy-egy legyen benne a bizottságban. Azért is nagyon fontos ez, mert például a Duna—Tisza közén Kecskemét vidékén már a 2. kúriabeli gazda is munkaadó, a szőlőbirtokos négyholdas gazda is munkaadó, a Dunántúlon pedig a 20— 30 holdasok közötti gazda kivétel nélkül majd­nem mind munkaadó ott, ahol rendes, belter­jes gazdálkodás folyik. Nem szabad tehát a munkaadóknak ezt az egészen nagy rétegét kihagyni ebből a munkabérmegállapító bizott­ságból, mert hiszen nem tudom, melyik munka­adó kategória az, amely ugyancsak 250.000 munkaadót számlál, mint éppen ez a réteg. A másik kifogásolandó dolog az, hogy a munkabérmegállapító bizottság elnöke főisko­lát végzett ember kell, hogy legyen. Ez ellen 73. ülése 19W január 31-én, szerdán. én mint kisgazdaember elvileg vagyok kény­telen tiltakozni. Tiltakozni vagyok kénytelen ellene, mert ez az első alkalom, amikor bizott­ság, különösen szociális vagy gazdasági célú bizottság elnökségét nem töltheti be tanulat­lan ember. Erre pedig még nem volt példa. Nekünk, r a magyar kisgazdatársadalomnak ilyen beállítások, ilyen félreállítások ellen kötelességünk tiltakozni. Azt hiszem, meg­győződtek róla t. képviselőtársaim is, hogy a magyar kisgazdatársadalomban igen magas, egyetemi színvonalú, magas kultúrájú, emel­kedett szellemű, megfontolt, józan emberek vannak, akikre épúgy rá lehet bízni egy-egy ilyen bizottságnak a vezetését, mint akár egy háromszoros diplomával rendelkező emberre. Mi szükség van tehát arra, hogy negligál­ják az egész magyar tanulatlan réteget? Tes­séjk olyan népi kulturális emelkedést megva­lósítani, hogy oda tudjon emelkedni a ma­gyar mezőgazdasági lakosság is, ahova a finn halász, favágó vagy a finn paraszt emelkedett, akik között sok egyetemet végzett ember van. Amíg azonban a magyar földmívesember ter­mészetesen foglalkozásánál fogva nincs is abban a helyzetben, hogy főiskolai oklevelet szerezzen magának, addig nem szabad a tanult és tanulatlan társadalmi rétegeket a megbíza­tásoknál így elválasztani, nem szabad azt a szakadékot, amely a tanult és tanulatlan em­berek között amúgy is megvan, mélyíteni, hogy kimondják azt, hogy egy-egy bizottság­nak az elnöke nem lehet más, mint főiskolát végzett ember. Azt sem kívánom, hogy azt mondják: rendben van, bárki lehet. A kérdést át lehet vágni úgy, hogy legyen a bizottság elnöke egy olyan tisztviselőember, akinek hi­vatali helyzeténél fogva érdeke az, hogy az a kérdés jól oldassék meg minden vármegyé­ben; legyen vagy az alispán vagy ha annál mint munkaadónál fennáll az összeférhetetlen­ségi helyzet, a törvény szerinti helyettese egé­szen addig, amíg nem találjuk meg azt, aki­nél ez az érdektelenség megvan. Igen t. Ház! Ennek kettős célja yaa. Az egyik az, hogy így nem volna félreállítva a tanulatlan mezőgazdasági lakosság hatalmas nagy rétege és nem volna megbántva azzal, hogy ebben a bizottságban, ahol ő tag lehet vagy ahol szavazati joga van, elnök nem lehet. A második cél pedig az, hogy olyan ember kezében legyen a elöntés, a döntésnek a lehető­sége, akinek az az érdeke, hogy vármegyéje területén minél kevesebb legyen a panasz, hogy minél nagyobb megelégedésre legyen megoldva a munkabérmegállauítás kérdése. (Egy hang a balközépen: Aki fegyelmi felelős­séggel tartozik.) Tisztelettel kérnék 10 perc meghosszabbí­tást. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház megadja a meghosszabbítást. Nagy Ferenc: Itt csatlakoznom kell Vá­sáry István igen t. képviselőtársamhoz, f aki ennél a munkabér megállapító bizottságnál a maga részéről is szükségesnek tartotta a har­madik kúria bevonását. Én is azt tartanám kívánatosnak, hogy a harmadik kúriabeli ta­gokat tessék bevonni a bizottságba, azonkívül pedig az elnöklés kérdését méltóztassék olyan formában megoldani, hogy ne , legyen meg­bántva a mezőgazdasági lakosság es egy köz­hivatalnokra legyen bízva az elnökségnek el­látása. Nem tudom, mi lesz a helyzet az országos

Next

/
Thumbnails
Contents