Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-65

22 Az országgyűlés képviselőházának 65. el azóta és ez alatt az idő alatt abból az ifjúból 25 éves férfi lett. Akinek négy évvel ezelőtt megvolt a szerzett joga a Felvidéken és Kárpátalján is, annak az új törvény értelmében most is megvan, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) De az sem lehet érv az új választójogi törvény megalkotása ellen, hogy 1938-ban hoztuk meg a legutolsó választójogi törvényt. Nagyon helyesen mondta Hubay Kálmán képviselőtársam, hogy amikor ezt a választójogi törvényt meghoztuk, nem is gondoltunk 'még arra, hogy pár hónap múlva visszatér a Felvidék és utána Kárpátalja. A változott viszonyok változott törvényeket követelnek és az elmúlt félév alatt a belügyminiszter úr kidolgozhatott volna egy olyan új választójogi törvényjavaslatot, amely a Felvidék eddigi választási rendszerét az anyaország választási rendszerével egyesíti. Erre még most is megvan a mód, hiszen még mindig egy félév van hátra a kötelező választások megejtéséig. (Maróthy Károly: Teleki majd visszacsinálja! Nyilt szavazást akar a kormány!) Egy ilyen törvényjavaslatot két hónap alatt be lehet nyújtani, mert ezalatt elő lehet készíteni azt és az új házszabályok értelmében igen rövid idő alatt le lehet tárgyalni itt a Házban, úgyhogy 1940 júniusában már az új választójogi törvény alapján történhetnének a választások. Éppen ezért arra kérem a belügyminiszter urat, hogy ezt a javaslatát vonja vissza, a t. Házat pedig kérem, utasítsa a kormányzatot arra, hogy a visszavont javaslat helyett egy új választójogi törvényjavaslatot nyújtson be. (vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter: Az egész országra?) Az egész országra vonatkozólag, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem értettem egészen! — Derültség jobbfelől.) Megindokolom ezt az indítványomat azzal, hogy roppant furcsa helyzetbe kerülünk, ha. ez a pótjavaslat törvényerőre emelkedik. Méltóztassanak elgondolni a következőket: Az anyaország népe 260 képviselőt választ, a Felvidék és Kárpátalja lakossága 37-et, összesen tehát 297 képviselő lesz. Ezek közül a 30 évesek mindössze 135 képviselőt választanak, a 26 évesek a lajstromokon 125-öt és vé*?ül a 21 évesek 37 képviselőt választanak. Mi a helyzet most? (Rajniss Ferenc: Közjogilag lehetetlen!) A helyzet az, hogy a Felvidék és Kárpátalja népének több joga van. mint az anyaország népének, amely anyaországbeli tízszer annyi lakosság másodrendű állampolgárrá süllyed, (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Ugyan! Ugyan!) mert az anyaországban csak 30 vagy 26 éves korában lesz eléggé érett a polgár ahhoz, hogy választójogát gyakorolja, ugyanebben az országban azonban a Felvidéken és a Kárpátalján ezt a jogot már 21 éves korban gyakorolhatják, (vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter: Dehogy gyakorolhatnák! Itt is körülbelül 26 éves korukban gyakorolják!) A törvény értelmében 26 éves kortó] kezdve lehet lajstromos választáson szavalni, a pótjavaslat szerint azonban Kárpátalján és a Felvidéken már 21 éves korában szavazhat az egyén, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Dehogy szavazhat!) Természetes, közben ezek is megöregedtek, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Tehát már nem 21 évesek!) akik a névjegyzékbe fel voltak véve. (Mozgás. —. Elnök csenget.) . T. Képviselőház ! ^Nekünk nem lenne szaülése 1939 december 12-én, kedden. had ezt a különállást az anyaország és a Felvidék között ezzel a törvényjavaslattal is a törvénytárba cikkelyeznünk. Különösen nem lenne szabad akkor, amikor minden gondolatunk az, hogy azt a húsz évet, amely idő alatt véreink tőlünk el voltak szakítva, a történelem lapjairól nyom nélkül töröljük ki. Most nekünk mindent meg kellene tennünk azért, hogy a törvénytárba ne iktassunk ilyen különállást az anyaország és a Felvidék s a Kárpátalja között, hogy ne hozassék törvény erről a különállásról, mert ezt a különállást tovább fenntartani — most még törvénnyel is — nagyon helytelennek és nagyon veszedelmesnek tartom. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ti Képviselőház! Ebben a törvényjavaslatban tulajdonképpen három olyan tétel van, amelye-ket én eigyrészt feleslegeseknek tartok, másrészt a jogos kritika alkalmazásával jogtalannak, jogfosztásnak tartok. A törvényjavaslat 4. §-ának 3. (bekezdése azt mondja, hogy az 1938. éyi XIX. te. rendelkezései értelmében választó jogosultakon felül választójoga van mindannak, akinek a csehszlovák törvények szerint választójoga volt. Ez a törvényjavaslatban teljesen felesleges, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Dehogy!) mert a mi 1938 : XIX. tc.-ünK semmivel sem ad több választójogot, mint a régi csehszlovák választójogi törvény, úgyhogy azonfelül a mi választójogi törvényünk alapján egyáltalán nem lehet senkinek sem választójoga. Ez a törvényjavaslat ügyszólván teljesen eltörli a lajstromos képviselőválasztásokat, mindössze Kassa törvényhatósági város m választ két képviselőt lajstromosan, (Rajniss Ferenc: Már rossz tapasztalatok vannak! Nem így gondolták! — Maróthy Károly: Rossz, rossz!) ' A törvényjavaslat indokolásával nem tudok egyetérteni, meo-t az indokolás lényege az, hogy a Felvidéken lehetetlenség lajstromos szavazást, lajstromos választási rendszert fenntartani, mert az egyes vármegyékben olyan kevés a választandó képviselők száma, hogy nem bírják el a lajstromot is és az egyéni kerületet is. Itt hivatkozom arra, hogy Hubay Kálmán képviselőtársam kimutatta Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyesített vármegyékben azt a lehetőséget, hogy^ ott, igenis, meg kthetne csinálni a lajstromos és az egyéni választást is. (Maróthy Károly: Összevonással!) Ugyanezt meg lehet csináli Nógrád vármegyében és Komáromi vármegyében. De ha olyan kicsinyek is lennének ezek a csonka vármegyék, hogy nem lehetne lajstromot alakítani, akkor is az 1938 : XIX. te. szellemében össze kellett volna vonni a vármegyéket, (Hubay Kálmán: Úgy van! — Maróthy Károly: Ez technika!) hogy egy-egy vármegyében legyen lajstromos és egyéni szavazás is. Az 1938 : XIX. te. ugyanis ezen a^ két választási rendszeren alapul, az egyénin és a lajstromoson. Ebben az új pót-törvényjavaslatban tehát ugyanezt a rendszert kellene követnünk, mint ahogyan minden egyéblben követi ezt a rendszert a törvényjavaslat, és utalni kellene arra, hogy ami nem ellenkezik az 1938 : XIX. tc.-kel, az irányadó a felvidéki választásoknál is. (Maróthy Károly: Nem lesz több lajstromos választás Magyarországon! — Rajniss Ferenc: Én is azt hiszem!) Én ezzel az indokolással nem tudok egyetérteni. De az indokolás ellen szól az, amit Vozáx^y