Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-73

252 Az országgyűlés képviselőházának 73. ülése 19U0 január 19-én, pénteken. zetőségek nem lopnak-e, vagy nem esalnak-el Beszéltem ilyen ellenőrzőközegekkel, akik már 18—20 éve dolgoznak, akik becsületben őszülni kezdenek már és azok elmondták, hogy 280—300 pengő fizetést kapnak ugyanakkor, amikor — tegyük fel — az elnök úr, vagy vezérigazgató úr százezer pengőt kap. Említettem, hogy ha már hirdetjük ezeket a külföldi eszméket, akkor hozzuk valahogyan közös nevezőre az egészet. Ha tehát a vezérigazgató úr százezer pengőt kap, akkor annak az ellenőrző személynek, annak a vezető tisztviselőnek, aki tényleg becsülettel elmegy ellenőrizni, hogy vájjon nem lopnak-e, szintén meg kell adni azt a tisztességes fizetést, amelyet ő valóban megérdemel, amikor egy esztendőben talán 300 napnál is többet tölt vasúton, kocsin vagy rázós szekéren. Nézzük meg, mit keresnek ezzel a százezer pengővel szemben a munkások, akik talicskáznak, akik dolgoznak s akiknek talán 7—8 gyermekük van? Hol van a munkásvédelem, hol vannak a munkásegészségüg^i intézkedések, hol vannak a tisztességes, tiszta, gusztusos étkezőtermek a gyárakban, az ipartelepeken, hol vannak a mosdók, a fürdők és egyebek, amelyek lehetővé teszik, hogy például a nyomdász, aki ólommal, mérgező anyaggal, trinitro toluollal vagy Isten tudja, micsoda más mérgező anyaggal dolgozik, munka után a kezét meleg vízzel meg tudja mosni. Ezek azok a kérdések, amelyeket a törvénybe okvetlenül be kell venni és ezeknek a végrehajtásától tegyük függővé azt, hogy bizonyos adókedvezményeket milyen iparvállalatok és milyen mértékben élvezhetnek. Említés történik itt a biztosításról, nyugdíjalapok megteremtéséről is. Nem egy iparvállalatnál vagy intézménynél megtörtént, hogy éveken keresztül tartalékolták a nyugdíjalapot és egyszerre csak a vállalat megszűnt létezni, de megszűnt ugyanakkor a nyugdíjalap is. Én javaslom, t. Ház, hogy ezeket a nyugdíjalapokat vagy nyugdíjalapra tartalékolt tőkéket az állam vegye felügyelete alá és amennyiben annak az iparvállalatnak forgótőkére van szüksége, adja vissza az állam, de bizonyos garanciák mellett, hogy azoknak az embereknek a nyugdíja, ellátásuk azért, hogy a gyárért, az ipartelepért dolgoztak, öregségükre meglegyen és ne történhessék meg, hogy az ilyen emberek öreg napjaikra az utcára ke- rüljenek. T. Ház! A javaslat 9. §-ának 4. pontja azt mondja, hogy (olvassa): s>A felszámolás alatt álló vállalat vagyonát addig felosztani nem szabad, amíg adója megállapítva és összes adótartozása teljesen befizetve nincs. Ennek elmulasztásából eredő károkért a felszámolókat és a felügyelőbizottság tagjait egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli«. Javaslom, hogy ennél a pontnál tegyük be azt a pár szót, hogy egy ilyen felszámolásnál azok,.. (Egy hang a középen: Ez a részletes tárgyalásra tartozik! — Zaj.) Elnök: Ne méltóztassanak párbeszédet folytatni, képviselő urak. Méltóztassék beszédét folytatni. ' Vajna Gábor: ... vegyük be azt, hogy egyetemleges kártérítési felelősséggel tartoznak. Ezt a felelősséget azonban anyagi garanciákkal is már előre biztosítani kell, mert ha egy ilyen felszámolás alatt álló vállalat vezetői vagy azok, akik hivatva vannak a felelősséget vállalni, időközben repülőgépen vagy más utakon, meg autógummikon kisíbolják — bocsánatot kérek a nem magyar kifejezésért — az országból a vagyonukat, mert ezt célszerűbbnek tartják, kérdezem, hogy akkor hol és kinél lehet ezt a vagyont meglógni, mert mire a gyorsan reagáló hatóságaink ezt észreveszik. akkorára az a részvénytársasági igazgató noteszével együtt már régen kinn van külföldön. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A 10. § 2. pontja az adóbevallás elmulasztásáról, valamint adócsalás elkövetéséről beszél. Itt bizonyos határidőt szab és azt mondja, hogy tíz év alatt évül el az adókivetés. T. Ház! A magyarság egyetemességének megkárosításáról van szó itt, tehát nem lehet helye semmiféle elévülésnek. Ezért kívánatos ennek az egész 2. pontnak a törlése. A 13. § 6. pontja azt mondja, hogy az értékelésnél az üzleti év utolsó tőzsdei árfolyamát számítják. T. Ház! Ismerjük a hossz és a bessz megjátszását. Véleményem szerint nagyon szerencsétlen dolog lenne csak azt az egy tőzsdei napot figyelembevenni. A tőzsdei és gazdásági propaganda nagyszerűen dolgozik, elterjesztik a rémhírt, hogy az a részvény nem ér semmit. Az emberek ész nélkül szaladnak a bankokba és a közvetítőkhöz, hogy részvényeiket hamar eladják. Egyszerre le lehet egy részvény értékét szállítani csak azért, hogy az adó elbírálásánál kedvező eredményt érjenek el, rövidesen egy-két hónap múlva pedig megint ugyanazok, akiknek zsebeibe nem kívánatos, hogy további részvények jussanak, felhajtják a részvények értékét. A 13. § arról beszél, hogy kit kell vezetőállásban lévő tisztviselőnek tekinteni. Lehet, hogy Budapesten vannak vezető tisztviselők 20.000 pengős fizetéssel, azonban kisebb iparvállalatoknál, részvénytársaságoknál maga a vezérigazgató sem kap 20.000 pengőt. Itt azt javasolom, hogy a törvényben ne a fizetést szabjuk meg, hanem a munkakört vegyük alapul, amelyet az illető vezető tisztviselő betölt. A 14. § a vállalat mérlegében behajthatatlan vagy kétes követelések címén veszteségként leírt vagy tartalékolt tételekről beszél és megállapítja, hogy amennyiben a részvénytársaság ezeknek jogos voltát nem tudja kielégítő módon igazolni, a pénzügyi hatóság azokat az adókivetés szempontjából megfelelően kiigazítja. Szeretném én azt a nagybankot vagy nagyipari vállalatot látni, amely igazolvány, nyugta, elismervény, bizonylat nélkül adna hitelbe pénzt vagy árut nagyobb ^mértékben, úgyhogy ezt mindjárt az adóbevallásnál az illető adóbevalló igazolni ne tudná. Ennek a szakasznak törlése szintén kívánatos lenne. T. Ház! Hozzá akarok még szólni a döntőbizottság fogadalmához. Nagyszerű, hogy megfogadunk valamit. A fogadalom azonban nem eskü. Amikor a magyarság egyetemességének érdekéről, az állam, a honvédelem fenntartásáról van szó, amelynek érdekében adófilléreinket összeadjuk, akkor igenis megkívánhatjuk, hogy esküt tegyen az, aki ítélkezik bizonyos összege lefizetése vagy le nem fizetése ügyében. Ha valaki tudatosan valamire hamisan megesküszik, azt a törvény szigorúan bünteti. Ha valaki ezt tudja és ennek tudatában esküt tett, egészen biztosan másként fogja az állam érdekeit védelmezni, mintha csak a titoktartásra tesz fogadalmat. _ r -T. Ház! Gratz igen t. képviselőtársam tegnap felemlítette azt az aggályát, ha ezt az adótörvényjavaslatot ilyen fórmában, ahogy van, keresztülvisszük, akkor az ipar és a kereskedelem érzékenyen érintve esetleg elmenekül innen az országból, vagy más utakat keres. Ha