Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

200 Az országgyűlés képviselőházának ügyeletet gyakorló pénzügyminiszter úr meg­keresi az illető minisztert, hogy változtasson az általa kinevezett tag személyén, miután az meg nem felel, új tagot nevezzen ki. Tisztelettel jelentem a mélyen t. Képviselő­háznak, hogy a pénzügyminiszter úr részéről dr. Virágh Zsigmond elnök működése ellen ed­dig az igazságügyminisztériumhoz nem érke­zett semmiféle panasz. Dr. Virágh Zsigmondot annakidején 1934-ben a hivatali elődöm kine­vezte a jogásztagok közül rendes tagnak és ki­nevezett még három, vagy négy jogász pót­tagot is, bár tudta az akkori igazságügymi­niszter úr, hogy az egyik pénzintézetnek ügyé­sze, azonban, miután semmiféle olyan jogsza­bály nincs, amely kizárná azt, hogy egy pénz­intézet ügyésze is tagja lehessen ennek a bi­zottságnak, kinevezte azért, mert általános ösz­•szeférhetlenség nem forog fenn (Gruber Lajos: Itt van a törvény!) és csak akkor összeférhet­len, ha egy-egy adott esetben olvan adós ügyé­ben jár el, amely adós az ő általa képviselt hitelintézettel áll jogviszonyban. (Gruber La­jos: Azzal állt!) Ebben az. esetben azonban ilyen panasz nem merült fél, mert dr. Virágh Zsigmond csak olyan ügyfeleknek, olyan vé­dett adósoknak ügyében járt el, mint a bizott­ság elnöke, akik az ő pénzintézetével semmi­féle jogviszonyban nincsenek. Legalább is pa­nasz ebben a vonatkozásban 1934 óta a mai napig nem érkezett és el sem tudom képzelni, — személyesen is ismervén Virágh Zsigmond úr korrektségét — hogy ő eljárna olyan ügy­ben, olyan védett birtokos ügyében, aki ezzel az általa képviselt pénzintézettel vonatkozás­ban van. Ilyenkor mindig a póttag iár el. Ami pedig azt a megjegyzést illeti, hogy a védett birtokok felügyelője természetszerűen nem lehet olyan személy, aki jogviszonyban áll azzal a hitelezővel, amelynél a védett bir­tokos adós, ez egészen más. A bizottság tudni­illik egyes védett birtokosok felügyeletére ren­dflb et ki a saját tagjai vagy póttagjai közül felügyelőt. Dr. Virágh Zsigmondra nézve ilyen értelemben sem érkezett semmiféle panasz. ennélfogva mindaddig, amíg a pénzügyiminisz­ter úr, mint ennek a bizottságnak legfelsőbb felügyeleti batósága, hozzám nem juttat el pa­nasz, nincs is módomban vizsgálatot tartani, mert felügyeleti jogom nincs felette. Ha netalán dr. Virágh Zsigmond ii*rvvéd, vagy az interpelláló igen t. képviselőtársam által említett másik ügyvéd úr ügyvédi minő­ségben nem járt volna el korrektül. — ennek pedig megvan a törvényes útja. Méltóztassék a kamarához, mint fegyelmi bírósághoz for­dulni. (Gruber Lajos: Faktum az, hogy a bir­tok el van árverezve.) Elnök: Méltóztassék nyugodtan meghall­gatni a miniszteri választ! Radocsay László igazságügyminiszter: Amennyiben az ügyvédi Kamara fegyelmi bí­rósági határozatával az érdekelt fél nincsen megelégedve, alkkor megvan a jogorvoslati le­hetősége és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a m. kir. Kúriának ez az ügyvédi fe­gyelmi bírósága nagyon tárgyilagosan fogja azt kivizsgálni. (Gruber Lajos: Méltóztassék nekem megmondani, hogy az árverés után mit tehet?) Még egy válasszal tartozom az én hatás­körömben. Az interpelláló képviselő úrnak ne­vezetesen azt méltóztatott mondani, hogy ennek a védett birtokosokat felügyelő hatóságnak az eljárása következtében [két asszony ingatlanát 71. ülése 19 U0 január 17-én, szerdám, elárverezték. Ez súlyos jogi tévedésen alapszik.^. Addig ugyanis árverést nem tarthatott és nem is rendelhetett el a bíróság, amíg a védettséget meg nem szüntette. A védettség^ megszünteté : sének kérdésében pedig nem a védett birtokok felügyelő bizottsága határoz, hanem maga a bíróság, amelynek határozata ellen természete­sen törvényes jogorvoslat van. (Gruber Lajos: Tessék, itt van az írás!) Egyéb vonatkozásban engem nem érint az interpelláció, mert hogy ez a felügyelő bizott­ság helyesen, törvényesen jár-e el, vagy nem, azt az ő felügyeletére hivatott pénzügyminisz­ter úr lesz hivatva megvizsgálni és ő fog akkor válaszolni az interpellációnak erre árrészére. ; Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és él­jenzés jobbfelöl és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úrnak az interpellá­cióra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul vette. (Gru­ber Lajos helyet foglal az igazságügyminiszter melletti bársonyszékben és a miniszterrel szót vált, — Elénk derültség.) Kérem Gruber képvi­selő urat, méltóztassék helyére visszamenni. (Rapcsányi László: Nem árt az, ha gyakorol­ják. — Derültség.) Tekintettel artra, hogy az interpelláló kép­viselő úr interpellációját a földmívelésügyi és a pénzügyminisizter urakhoz is intézte, ebben a. vonatkozásban az interpelláció kiadatik az ér­dekelt miniszter uraknak. A következő interpellációt ifjú Zimmer Fe^ renc képviselő úr jegyezte be a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr azonban interpellációjának elmondására ha­lasztást kért. Kérdem, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni ? (Igen!) A Ház a halasztás­hoz hozzájárult. Következik az utolsó interpelláció, amelyet Papp József képviselő úr jegyzett be a minisz­terelnök úirhoz. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék az interpelláció szövegét felolvasni.. Szeder János jegyző (olvassa): »Interí3él­láció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a. hústa­lan napok elrendelése tárgyában. v r: : Hajlandó-e a miniszterelnök úr nyilat* kőzni arra nézve, miért volt szükséges a hús­talan napok bevezetése és elrendelése akkor, amikor éppen a hízottsertés- és marhaállo­mány igen jelentősnek' mutatkozik és a gazda­társadalmat az alacsony árak és az értékesí­tés nehézségei sújtják?« -..;• ; Elnök: Az interpelláló képviselő Urat illeti a szó. ­Papp József: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! — Taps a szélsőbaloldalon.) Most, amikor első interpellációmat elmondom, egy nagyon fon­tos agrárkérdésre, az állatértékesítés kérdé­sére térek ki. Nagyon jól tudjuk, hogy a ma­gyar gazda az állatait nem bírja kellő áron. értékesíteni, sokszor pedig egyáltalán nem bírja értékesíteni. Most. amikor a magyar mezőgazda, a magyar kisgazda is rátért az állatnizlalásra, amikor már a magyar kis­gazdák is magukévá tették azt az elvet, hogy. állataikat — mind a sertéseket, mind a marha­állományt — saját maguk hizlalják meg, saj­nálattal kell látnunk, hogy hústalan napokat, rendeltek el. Nem tudjuk megérteni, mi oka lehet annak, hogy a miniszterelnök úr hústa­lan napokat rendelt el. (Zaj.) A hústalan na­pok elrendelése még sokkal veszélyesebb hely­zetbe fogja sodorni a magyar kisgazdatársa­dalmát, amikor azt kell látnunk, hogy egy-egy .„ -,-.-,,• ••••!.,, ,-•-<-i'HW •.,•

Next

/
Thumbnails
Contents