Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

19o Az országgyűlés képviselőházának : le, nagynehezen és hosszú könyörgés után kaptak kettőt, -akik közel állottak a szívéhez, azok kaptak 8—10-et. (Gr. Festetics Domonkos: Különösen a zsidók! Nem?) Ezt a nemes — ha szabad magamat gúnyosan így kifejeznem — példát követték a tönbi szénbányavállalatok, úgyhogy voltak kereskedők, akiknek lekötése a szénbányával Lalátoknál hiábavalónak bizonyult, mert még a kötés dacára sem voltak hajlandók ezek az urak szenet adni. De mégis volt szén Budapesten, még pedig elég bőven. Ez a szén azonban a közönség megtévesztésével került ide a fővárosba; november közepe táján nagynehezen lehetett csak kapni egy-két kocsirakomány tatai vagy esztergomi bányakerületből való szenet; tatait, dorogit, annavölgyit, csolnokit, pécsi szenet már nem lehetett kapni, ellenben Budapestet és környékét elárasztották igen silány fekete szénnel, amely közvetlenül az aknából került fel, minden válogatás nélkül hozták fel a fővárosba, legalább 25% meddő kőzet volt bennej úgyhogy a kereskedők nem tudván mit csinálni, a közönséget ki kellett szolgálniuk, a közönség követelte a szenet, tehát megvásárolták ezt a szenet és ezt hozták forgalomba. Nézzük meg* ennek a szénnek a természetrajzát. Ez a szén fekete, talán még feketébb, mint a tatai, amelyet a házi tüzelőszerek kozöit standard szénnek szoktak tekinteni. Kagylótörés van benne, azonban olyan lágy es olyan csekély a hőereje, hogy az, aki megvásárolja, megátkozza még azt a bányászt is, aki először ment le abba a Ibányába. Ezeknek a szeneknek hőerejük alig több, mint 2000 kalória. Víz-, hamu- és palatartalmuk eléri a 40%-ot, alig adnak meleget, a kályhába bedobott mennyiségnek több mint a felét hamu és salak formájáhan ki kell dobni Ezt a szenet nem osztályozva, hanem egyszerűen úgy, ahogy a. bányából kikerült, hozták ide és mire a szatócson keresztül a fogyasztóhoz került, ezért a hitvány, alig több, mint 2000 kalóriás szénért a 10—20 kilónkint vásárló közönség 5-40 pengőt, 5-60 pengőt, sőt 6 pengőt is kifizetett metermázsánként. ., Ugyanez a helyzet volt és van ma is a tojásszénnél, a brikettnél. Az a brikett, amely felkerül Budapestre, csekély kivétedel, látszatra igen szép, mint ahogy az a szén is, amelyről beszéltem, látszatra igen szép. Ez a brikett is fekete, kemény, de ha betesszük a kályhába, a tűzhelybe, sötétvörösen pislákol, büdös, meleget egyáltalában nem ad és úgy, ahogy van, egészében összeomlik és ki lehet dobni a szemétbe. Ha nem volna jóminőségű szén ebben az országban, vagy ha az ország érdekei azt parancsolnák, hogy ezt a jóminőségű szenet adjuk el külföldön, mi magunk pedig elégedjünk meg a rosszminőségű szénnel s ennek árát úgy állapítanák meg, hogy arányban álljon a szén hőérejével, akkor senki sem szólhatna semmit. Elvégre amikor áldozatot kell hozni, üozzon mindenki áldozatot, de amikor van ebben az országban jobb szén, amikor jobb szenet is lehet kapni, akkor — szerintem — hűn és hitványság a lakosság kényszerhelyzetét kihasználva olyan szenet hozni forgalomba, amilyent semmiféle gyárvállalat nem vállalna át, amilyent sehol sem lehetne eladni. Bizonyítani nem tudom, bár két hétig jártam utána ennek a dolognak, de az az érzésem, hogy itt a bányavállalatok között összejátszás folyik. Azokat a bányákat, amelyeknek a szene silány, hitvány, füstés hamúdús, amelyek tehát a szenüket nem 1. ülése 19AO január 17-én, szerdán, tudják eladni, a nagyok kisegítették azzal, hogy leállították a szállítást, s mivel a közönség követelte a szenet, ezekből a rosszminőségű bányákból felhozták a szenet Budapestre és itt hozták forgalomba. Hogy pénzben kifejezve mennyit lehet ezen keresni, ezt néhány számadattal fogvm bizonyítani. A hazai úgynevezett standardszén a tatai szén. Ez körülbelül 5000 kalória hőértékű. Tudományosan 5200—5b00 kalóriát állapítottak meg, de tudjuk, hogy a szén nem egészen tiszta, tehát körülbelül 5000 kalóriát fogadhatunk el. A víz- és hamutartalom körülbelül 15—20 százalék. Ennek a szénnek az ára a bányában átvéve métermázsánként 2.85 pengő. A Budapestre szállítás költsége és a hozzáadandó négyféle illetmény összesen 1.08 pengő, Budapesten jön újabb 3% illetmény, ez 9 fillér, a nagykereskedő haszna 30 fillér és a kiskereskedő a csúszdából 436 pengőért veszi át a szenet. A szén ára tehát Tatabányától Budapestig 285-ről 4 30 pengőre emelkedik. (Szöllőssy Jenő: Ez a népi politika!) Ezt a szenet â kiskereskedő 540—560 pengőért árusítja, de aki 5—10 kilogrammonként veszi azt, igen sok esetben 6 pengőt is kénytelen érte fizetni métermázsánként. Most nézzük meg azt a szenet, amelyből nagy mennyiséget felhoztak ide Budapestre már november közepe táján. Itt több bányáról lehetne beszélni. En nem akarom ezeket megnevezni, mert nem tudom egészen határozottan megállapítani, hogy a szóban lévő szén honnan származik. Van azonban ilyen bánya Pestkörnyékén is, van néhány Fejér megyében is. Denikve ezek felhozták Budapestre a szenet, amelynek jó egyharmadrésze pala. Ennek a szénnek az ára a bányában átvéve métermázsánként 1.30—1.50 pengő volt. Minthogy a rossz szenet ugyanolyan illetmény terheli, mint a jót, s a szállítási költsége sein kisebb, ennélfogva a szén Budapestre szállítva 2*70—2"80 pengőbe kerül. A kiskereskedő ezt a szenet a csúszdán 3"10 pengőért vásárolja. De csak elméletben! A nagykereskedők egyikemásika ugyanis igen tág lelkiismeretű ahhoz, hogy ezt a szenet elsőosztályú szén gyanánt adja el, 4*30 pengőért. Ehhez a kiskereskedő hozzászámítja à maga szállítási költségeit, élnie is kell s így ez a silány, hitvány szén . itt Budapesten 5'40—5'60 pengőárt kerül forgalomba. A csalás nyilvánvaló. Ha valaki 5 vagy 10 kg szenet vesz és ezért fizet 56 fillért, akkor — amennyiben jó szenet, tatai, dorogi, annavölgyi vagy pécsi szenet vásárol — ezért a pénzért 5000 kalóriát kap és ebből csak csekély mennyiség esik el a hamu- és víztartalom következtében, mindenesetre kapott tehát valamit a pénzéért. Ha azonban ezt a silány szenet vásárolja 10 kilogrammonként ugyancsak 56 fillérért, alig kap valamit, hiszen a 2000 kalóriának is több, mint a fele elvész vízpára alakjában, vagy ki kell dobni, mint salakot. A Hegszemérmetlenebb csalás tehát az, ami ezzel a szénnel Budapesten és környékén történik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez bizonyos!) A kiskereskedőt nem lehet okolni, mert az a közönséget ki akarja szolgálni és onnan ve szi a szenet, ahonnan kapja. Még boldognak mondhatja magát, ha nem keverve kapja a szenet, mert az is megtöHémk, hogy en a szénfajtát egy még hitványabb, mondjuk, egy borsodvidéki szénfajtával keverik. Na-