Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

176 Az országgyűlés képviselőházénak nemzeti jövedelemnek, úgyszintén a harmadik harmadát az alig félmillió embert foglalkoztató kereskedelem. (Wirth Károly: A legnagyobb része zsidó kézben van!) l)r. Krivos Árpád nyugalmazott pénzügyi titkár néhány évvel ezelőtt megjelent nagy szakértelmű könyvében feldolgozta az országban előforduló összes adóproblémákat és ebben megállapítja azt, hogy ha az ötmilliónyi agrárlakosság által produkált egymilliárdnyi nemzeti jövedelemből a megélhetésre átlag évi csak 100 pengőt számítva levonjuk a gazdatársadalom által fizetett évi 170 millió kamatterhet, akkor ennek az agrárlakosságnak egyéb kiadásaira csak 330 millió pengő jut, ami anynyit jelent, hogy évenkint és fejenkint csak 66 pengő. Ez olyan csekély összeg, hogy még a magyar nép hihetetlen igénytelensége mellett sem biztosítja a létfenntartáshoz szükséges összeget. (Rapcsányi László: Ez a nemzetvédelmi politika!) Ebből következik, hogy az adózást feltétlenül a sokkal kedvezőbb viszonyok között termelő rétegekre kell áthárítani, tehát a gyáriparra, ezzel szemben pedig az agrárlakosság ifiogyasztóképességét kíméletes adóztatással emelni kell. Az igazságos és arányos adóztatást követelték a Magyar Élet Pártja által százezerszámra kiadott plakátok, ami azonban ezen a téren eddig volt és sajnos, ami valószínűleg a törvényjavaslat megszavazása után még lesz, minden, csak nem igazságos és arányos adóztatás. Hiszen égbekiáltó aránytalanság az, hogy adóteherrel a legkevésbé éppen a részvénytársasági formában működő gyáripar van sújtva. A magyar mezőgazdaság a mai állandóan emelkedő ipari árak mellett teljesen ki van kapcsolva a nemzeti vérkeringésből. Levatich László helyesen állapítja meg, hogy az adók egyrésze behajthatatlan, azokat nem lehet behajtani, vagy csak az adófizetők exisztenciájának tönkretétele révén hajthatók be. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kamatok fizetése a mai óriási magasságukban a gazdák részére szinte lehetetlenség. A gazdatársadalom nívója állandóan hanyatlik, ipari fogyasztásuk ezért redukálódik. Mindamellett előfordul az, hogy adóhátralék címén végrehajtják a gazdák legnagyobb részét. Hátralékok fejében elhajtják teheneiket felveszik a bútoraikat és ezek az ingóságok, amikor árverésre kerülnek a zsidóság jóvoltából, valóságos értéküknek egyötödegytized részén értékesülnek csak, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) úgy, hogy a gazdáktól megvonják az életlehetőségnek utolsó maradványát is. Tehát egyszerűsíteni kell ezt az egész adózási rendszert. Hiszen a tanulatlan gazda belebolondul abba, hogy neki 36 féle. adónemet kell összeadni, vagy azoknak százalékait megállapítania. (Maróthy. Károly: Hát még kifizetni!) Elég volna egyféle adó és ez egy becsületes, de mindenre kiterjedő jövedelmi adó legyen. Természetes, hogy ezt csak százszázalékosan tiszta adómorállal lehetne elérni ; A helyesen értelmezett adómorál azonban a pénzügyi ható.ságoikat még jobban kötelezi, mint magát az adózót. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezeknek a tisztviselőknek össze kellene ímiok az ország vagyonát és a létező összes jövedelmeket. Természetesen — mint előbb is említettem — nem szabad a fősúlyt a látható vagyonira fordítani és nem szabad elhanyagolni az olyan jövedelmeket, amelyekre egyesek igen könnyen, minden gond nélkül tesznek szert, mert ha ilyenek előfordulnak, akkor ez a becsületes 71. ülése 19UO január 17-én, szerdán, adózóra tesz rossz benyomást és rossz vért szül az adózni akaró és adózni szerető magyar táirsad alom körében. Az erkölcsi tisztességet nemcsak követelni kell, hanem tettekkel kell mutatni azt, hogy az ez ellen vétők a legszigorúbb büntetésekben fognak részesülni. A törvényjavaslatot nem fogadom el, mert az adóemelést keveslem és követelem azt, hogy ezek a részvénytársaságok, amelyek 20 év óta. horribilis összegű nemzeti ajándékban részesültek, ezt a következő 20 évben fokozatosan visszafizessék. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! Tegnapi ülésünkön úgy határoztunk, hogy az interpellációkra 1 órakor térünk át. Minthogy az idő előrehaladt, — pár perc múlva 1 óra lesz — a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 óírakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki: a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a napirend 2—6. pontja alatt felvett jelentéseket. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni'? (Igen!) A Ház az elnök napirendi : javaslatát elfogadja. Az interpellációkat megelőzőleg az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Kérem a jegyző ujrat, hogy a Prokopetz József képviselő úr interpellációjára adott miniszteri választ felolvasni szíveskedjék. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Válasz, Prokopetz József országgyűlési képviselő úrnak az adóbehajtással kapcsolatban méltányosság gyakorlása iránt előterjesztett interpella- • ciójára. Az interpelláló képviselő úr intézkedésemet kérte aziránt, hogy az adókivetés terén orvo- ' soltasisanak azok a bajok és félreértések, melyek abból keletkeznek, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken telekkönyvek, illetve kataszteri birtokívek hiányában az adókat az adóhatóságok nem pontos adatok alapján követelik. Ezzel kapcsolatban megnyugtathatom a t> képviselő urat, hogy a visszacsatolt felvidéki területek túlnyomó részében a kataszteri birtokívek rendelkezésre állanak és az adókat ezek alapján vetették ki. Ott, aíhol a kataszteri birtokíveket a eseh-szloválk hatóságok elvitték, az 1939. évi földadó kivetése az 1938. évi földadó kivetési lajstrom alapján történt, ahol pedig e lajstrom sem állott, rendelkezésre, a kivető közegek a birtokosok meghallgatása útján a területi adatokat összeírták s e területi adatok, valamint az átlagos kataszteri tiszta jövedelem figyelembevételével vetették ki ideiglenesen a földadót azzal, hogy a birtokívek megszerzése után az ideiglenesen kivetett földadó megfelelően helyesbítve lesz. Egyébként közölhetem a t. képviselő lírral, hogy a még hiányzó kataszteri birtok íveknek a megszerzése iránt a szlovák állammal a tárgyalások folyamatban vannak s remélhető, hogy a még hiányzó munkálatok rövid időn belül rendelkezésre fognak állani s akkor ezek alapján megtörténik a földadó helyesbítése. A t. képviselő úr interpellációja szerint a földadót tévesen vetik ki egyes adóüsryi jegyzők. E panasz jogosságának az igazolására a saját esetét említette fel és előadta azt, hogy az 1939. évi augusztus havában 10 hold föld után 273 pengő adót fizetett, most pedig végrehajtást vezettek ellene és még 170 pengőt követelnek tőle. Amikor azt kérdezte a jegyzőtől, hogy miért van ez, hány hold fold után