Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

166 Az országgyűlés képviselőházának vagy tervgazdálkodásnak nevezünk, lesz majd a jövő gazdasági rendszere. Ez még nem lesz ÍL jövő gazdasági rendszere, mert ez a rendszer még nem épült fel a jogon, az igazságon és a szereteten, amit mi keresztényszocialisták hirdetünk. Egy másik gazdasági rendszernek kell jönnie, amely az igazságon, a szereteten és a szolidaritáson fog települni és egyedül ez a gazdasági rendszer fogja majd az ország gazdasági alapját megerősíteni és az ország gazdasági boldogulását előmozdítani. A javaslatot pártom nevében elfogadom. (Éljenzés és helyeslés. A szónokot üdvözlik.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Van szerencsém a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslatot betér jeiszteni (Elénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) és egyben bejelenteni, hogy a házszabályok 130. 4-a alapján a törvényjavaslat plenáris tárgyalására «előadóul Németh Andor, helyettes előadóul pedig Szabó Zoltán képviselő urakat kértem fel. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, a képviselőház t. tagjainak szétosztatni és részletes tárgyalás végett a földmívelésügyi és társadalompolitikai bizottságokhoz utasítani. (Éljenzés.) Elnök: A Ház a benyújtott törvényjavaslatot kinyomatja és tagjai között szétosztatja. A miniszter úrnak az előadóra és a helyettes előadóra vonakozó bejelentést tudomásul veszi s a javaslatot annak idején ki fogja adni a miniszter úr által megjelölt bizottságoknak. A javaslat napirendre tűzése iránt később fogok előterjesztést tenni. Szólásra következik a vezérszónokok közül ? Megay Károly jegyző: Cselényi Pál! Cselényi Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a középen.) örömmel értesültünk a pénzügyminiszter úr ismételt bejelentéseiből, hogy á közeljövőben a Ház elé .fog kerülni az f egyeiiesadókra vonatkozó teljesen rendszeres kodifikáció és ugyancsak a Ház elé fog kerülni később a ma már nagyon szétágazó illetékjog egységes rendszerbefoglalásának kérdése is. Ilyenformán a Ház a közeljövőben abba a helyzetbe kerül, hogy; a magyar teherviselésnek úgyszólván az egész területéről véleményt nyilváníthat. (Helyeslés a középen.) Ez ment fel engem az alól, hogy a társulati adózást most az egyetemes magyar adórendszer szempontjaiból tegyem vizsgálat tárgyává. Nem zárkóztatom el ellenben én sem az elől, hogy vizsgálat tárgyává tegyem a társulati formában működő vállalatok adózását abból a szempontból, hogy ez az adózás milyen relációban van a többi termelési és foglalkozási ág adózásával, annál is inkább, mert ezen a, mondhatnám, kényes területen igen sokszor nem az objektív megállapítások, hanem hangulatok, impressziók vezetik a vizsgálódást. T. Ház! Az igazságos teherviselésnek sokféle gazdasági, pénzügyi, szociális, igazgatási szempontja között talán mégis a legfontosabb az, hogy a terheket egyenletesen és igazságosan ossza el az egyes foglalkozási, illetőleg termelési ágak között, mert mondhatnám, még a túladóztatást is szívesebben elviseli egy társadalmi osztály, vagy az egyéni adózó, ha azt lá'Há, hogy a közös terhet közös áldozattal yír >«eiik ebben az országban. Érthető éppen ezért, 'hogy minden termelési ág és minden adózó 71. ülése i 9W. január 17-én, szerdán, alany elsősorbán talán nem is a maga adóterhét nézi, hanem azt, hogy mit fizet a másik. Az is érthető, hogy a két fő termelési ág„ az ingatlan és az ingó tőke figyeli egymást a legéberebben, mert hiszen óriási érdekek fűződnek ahhoz, hogy egy termelési ág se viseljen több terhet a másik könnyebbségére. Annak azonban, hogy egészen megbízható, objektív egybevetést lehessen készíteni az egyes foglalkozási ágak teherviseléséről, úgyszólván áthidalhatatlan akadályai vannak. Hiába röpködnek itt táblázatok, adókimutatások mindaddig, amíg nincsen precíz, minden szempontra kiterjedő adóstatisztika; mert állítom, hogy pusztán a pénzügyminisztérium hivatalos adóstatisztikája alapján ilyen közteherviselési egybevetést készíteni nem lehet. Ezt az alkalmat fel is használom annak sürgetésére, hogy ez az adóstatisztika, amelynek szempontjait azután módunkban lesz kitűzni, mielőbb létesüljön és pedig az Országos Statisztikai Hivatal keretében, ahova ez, mint elsőrendű statisztikai kutatás, tartozik. .A pénzügyminisztériumnak nem hivatása statisztikával foglalkozni. A másik nehézség, amely szinte lehetetlenné teszi, hogy ezek az összehasonlítások egyebet, mint távoli irányítást ás tájékoztatást nyújtsanak, az, hogy a gazdasági élet olyan szövevényes, adózási viszonylatban anynyira nincsenek éles kontúrok és annyira átmennek egymás területére a határok, hogy nagyképűség volna pengőkre menő pontosságú táblázatos statisztikákkal és, állításokkal előállani. Mert hiszen hallottuk azt is, hogy" feláll valaki és azt mondja: a pénzügyminisztérium hivatalos statisztikája szerint az egyenes adózásban a múlt évben a ház-ingatlan 71 -.43, a föld-ingatlan 32/33, a vállalati tőke pedig csak 21*77 millióival részesedett, ime. nyilvánvaló az egyenlőtlen és aránytalan teherviselésnek az az égbekiáltó ténye, amely ellen sürgősen tenni kell valamit. Nem gondolják meg ezek a felszólalók, hogy ezek az abszolút számok így önmagukban semmit sem mondanak. (Matolcsy Mátyás: Valamit mégis csak mondanak!) Nem mondanak önmagukban véve semmit sem először azért, mert hiszen a házvagyon adózásában a társulatok is résztvesznek, mint háztulajdonosok, tehát bizonyos hányadig az ő pénzük is ott van a házingatlan adózásában. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Paczolay . György közbeszól.) Paczolay képviselő úr, méltóztassék csendben maradni. Cselényi Pál: A társulatok adózásában viszont bizonyos kvóta erejéig ott vannak a mezőgazdaság terhei is, azoknak a részvénytársaságoknak a révén, amelyek mezőgazdaságot kultiválnak. De nem lehet összehasonlítás tárgyává tenni ezt a három abszolút számot, legfőképpen azért, mert• az egvenesadózás még nem jelenti az egész és általános közteherviselést. (Matolcsy Mátyás: Mi a jobb? — Baky László: Mi az arányosabb! — Zaj a, szélsőbaloldalon.) Rögtön megmondom. Arra kell törekedni, hogy megvizsgáljuk az összes közterheket, — tehát nemcsak az egyenesadót, hanem a köz-vetett adókat, a járulékokat, a társadalombiztosítási terheket,( Paczolay György: A pótadókat!) sőt a vámokat is — s ezt mind megvizsgálva, kell megállapítani és összehasonlítás tárgyává tenni a teherviselés arányszámait. (Matolcsy Mátyás: Tessék megvizsgálni!) Elnök: Csendet kérek a baloldalon. Cselényi Pál: Ezen a téren pedig, mélyen t. Matolesy képviselő úr, bár végtelen élvezettel