Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-67

Àz országgyűlés képviselőházának 67. i legalább azt a rövid összefoglalást alantiuk a szíves figyelmébe, amelyet a Statisztikai Tu­dósító november 20-iki száma, az Agrár Stud Johan Béla könyvével kapcsolatban a gyógyuló falu néhány problémájának a szóvátételével nagyon .ió Összeállításban ad. Belőle csak egyetlen adatot: a mezei munkás egy esztendő alatt csak 1 és X Á kiló cukrot fogyaszt, mivel pedig egy kg.-ban körülbelül 200 kockacukor van, egy földnélküli mezei r munkás egy esz­tendő alatt legfeljebb 250 kockacukrot fo­gyaszt el. T. Ház! Amikor a tbc.-nek a nemzettest egészségét, minőségi és mennyiségi állomá­nyát veszélyeztető voltát feltüntetni igyekez­tünk, nem akarjuk részletezni azt, hogy mi­lyen mennyiség- és minőségrontó veszedelem a nemibetegségek veszedelme. Egyes vidéke­ket különféle okok miatt, melyek között ott van a város közelsége is, különösen átitatott ez a veszedelem. Vájjon nem ebben kell-e ke­resni a Dunántúl elnéptelenedésének az egyke nemzetgyilkos praktikái mellett az egyik okát is? A háború előtti évek egyikében Nagykani­zsán minden ötödik katona- nemiheteg Jvolt. 1925-ben a pécsi Oti.-kerületben minden hato­dik, magában Pécs városában minden negye­dik Oti.-tag nemibeteg volt. Ahol ennyi a be­tag férfi, feltehetően legaláblb ennyi, esetleg még sokkal nagyobb a beteg nők száma; leendő családapák, 'Családanyák, ^akiktől «az­után a nemibetegség részben vagy egészben hogyne rabolná el a gyermekáldást. A vérbaj elleni küzdelem valóban olyan nehézségek elé állít, amelyekkel csak. az állami gépezet birkózhatik meg. Sőt az állam 7*ószé­ről is többről van itt szó, mint csupán egy állami gépezetnek erőteljes jmunkábaállításá­ról. Olyan gépezetről van itt szó, amely mö­gött szív, okos fej és érző lélek is áll. Annak, hogy nem csupán állami gépezet van, de a mögött valóban szív, fej és lélek áll, sok jelét látjuk. Istennek hála, és ennek egyik legerő­sebb jelét éppen a zöldkeresztes szolgálatban szemléljük. (Helyeslés jobbfelől.) A zöldkeresz­te-,s szolgálatban is a falu iránti örök felelős­ségem elfogultságával hadd lássam először a falumunkát. A zöldkeresztes szolgálat 246 kör­zetben vájó ', munkája nagyrészben valóban t'alumunka is. Hadd illusztráljuk ennek a szer­vezetnek hallatlan mozgékonyságát azzal, hogy külön is hadd emeljük ki, hogy 54 kör­zet már a visszacsatolt Felvidék és Kárpát­alja területén dolgozik. Szeretnénk formában is nagyon szép szavakat találni ennek a mun­kának a méltánylására, elindítójának és min­den munkásának az értékelésére, de itt igazán nem a szavak formája a fontos. Én azt hi­szem, hogy aki csak bármit is látott ennek a mozgalomnak a munkájából, az velem együtt azzal az elismeréssel adózik ennek a munká­nak, amelyet ez a maga nemzetépítő és nem­zetmentő jelentőségében meg is érdemel. (Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Ezt a munkaszolgálatot azért is említettük, mert a törvényjavaslatban leküz­deni szándékolt két nagy nemzetpusztító vesze­delem legyőzésének is éppen a zöldketresztes szolgálat az egyik alapja. A 4000-es és 6000-es lélekszámú körzet betegeit, akár tbc-s, akár venereás Ibetegeit, a zöldkeresztes nővér tudja a legmegbízhatóbban számontartani és össze­szedni, akár azáltal, hogy nála jelentkeznek először, akár azáltal, hogy egyenesen fel­vadássza okéit. Ő küldi azután az egészség­házba, juttatja hozzá az orvosi vizsgálathoz KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ M, ése 1Ù39 december lí-én, csütörtökön. loi és juttatja hozzá esetleg a járási székhelyen lévő, jobban felszerelt egészségházban a vizs­gálat pontosabb megejtéséhez és a biztos diagnózisszerzéshez szükséges vizsgálat eszkö­zeihez.' Onnan kerülhet azután a beteg a meg­felelő és a betegsége természetéhez szükséges kezelésbe, legyen az akár házikezelés, akár pedig intézeti. Kapcsányi képviselőtársam szóvátette itt a tbc, szanatóriumi kezelését. Istennek hála, a tör­vényjavaslat nem csupán a szanatóriumi keze­léssel számol, amely nem minden beteg szá­mára hozzáférhető, hanem csak igen kevés be­teg számára megfizethető. Tudjuk, hogy a sza­natóriumi kezelés^ költsége naponkint 8 pengő körül mozog, a kórházi kezelésé is eléri ennek legalább a felét. A törvényjavaslat azonban számít a zöldkeresztes szolgálattal kapcsolat­ban egy olyan tüdőbeteg-gondozó diszpanzer­hálózat kiépítésére is, amely nem okvetlenül a szanatórium és a kórház költséges építkezésé­vel és berendezkedésével számol, hanem olyan igényekkel, hogy ezek az intézetek teljesen elgendők legyenek ugyan az elkülönítendő tü­dőbetegek szakszerű és a gyógyulás reményével biztató kezelésére és a mellett ne járjanak a drága és esetleg hozzáférhetetlen szanatóriumi kezelés anyagi hátrányaival. T. Ház! Ezekkel a kérdésekkel most nem foglalkozunk részletesebben, hanem rámuta­tunk arra, hogy az egészségpolitika a mellett, hogy nagyon, de. nagyon fontos állami feladat és valóban csak állami feladat lehet, egyúttal fontos társadalmi probléma is kell hogy le­gyen. Nemcsak abban a vonatkozásban, hogy a betegségeknek majdnem mindegyike egyút­tal szociális kérdés is, hanem abban a vonat­kozásban is, hogy az iránta való felelősséget, a gyógyítás és főleg a prevenció kötelezettsé­gét nem csupán az államnak, mint olyannak, hanem a társadalomnak is hordoznia kell. T. Ház! Rapcsányi képviselőtársam nagyon helyesen tette szóvá azt, hogy bizonyos egész­ségügyi nevelést fokozottabb mértékben kell előmozdítani a népművelés útján is. Legyen szabad nekünk továbbmennünk és rámutatni arra, hogy az egészségügyi nevelés célkitűzé­seinek mindenfokú oktatás egészségtani anya­gában helyet kell foglalnia, sőt fokozott mérték­ben kell helyet foglalnia, kezdve az elemi isko­lától, sőt amennyiben nevelésügyi intézmény­nek tekintjük, kezdve az óvodától fel egészen a főiskoláig. Külön súly esik itt véleményünk szerint a tanítóképző-intézetekre, a jegyzői tan­folyamokra és a lelkészképző-intézetekre. Az utóbbiak egészségügyi nevelési megerősítését is fontosnak tartjuk, már csak azért is, mert a népi élet a maga gyökerében és szívében sokszor igazán csak az egyházi életen keresz­tül érhető el és található meg. Akkor, amikor azt mondottuk, hogy egy fokozottabb egészségvédelmi nevelésnek kell megjelennie minden iskolafokon, gondolatban nem felejtettük ki még az orvostani fakultáso­kat sem. Náluk azonban nem a szakképzett­ségre gondolok csupán, hiszen ebből eleget kapnak, és Istennek hála, rendkívül ; magas nívón kapják azt, amit kapnak, hanem itt első­sorban az orvosok és gyógyszerészek szociális nevelésére gondolok, szociális nevelésere abból a szempontból, hogy hivatásuk — merem így mondani — apostoli vonásainak kidomborítasát kapják meg. Mert, hogy ebben a tekintetben némileg baj van, ezt maga az a'tény is mutatja, hogy míg Budapesten, az ország fŐ- és székvaro­sában minden ezer lakosra esik egy orvos.

Next

/
Thumbnails
Contents