Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-67

Az országgyűlés képviselőházának 67. ülése 1939 december lk-én), csütörtökön. 99 ber. Szerintünk a falu iránti érdeklődésiünk gyökere is erre a lélektani okra nyúlik vissza, liiszen a nemzet nagy muujsaiieiyere a fala bocsátja állandóan a rajokat, atija a kato­nát, de adja az utánpótlást a közszolgálat, az ipar és a Kereskedésein szamára is. Jizert val­lom és nevezem én a magyar taiut a magyar nemzet anyaméhének. T. Ház! Az előttünk fekvő javaslatnak egyik nagy jelentőségét én éppen a boán lá­tom, hogy abban a magyar ember értékének meglátása tükröződik, az a programm, ameüy kormányprogrammá lett az elm alt húsz esz­tendőben, és ebben a javaslatban is egy na­gyon fontos intézkedésben öltutt testet. Jön­nek a magyar embert védő kormány-, programmnak legerősebb lüktetése az elmúlt évtizedre, annak is a második felére esik, í or­dulópoutnak tartjuk mi is a magunk részérói az Országos Közegészségügyi Intézet megala­kulását, de épp így lényeges állomása ennek a programúinak a Zöld Kereszt mozgalomnak 1933-ban történt megindulása, fontos állomása ennek a programmnak az 1936 : IX. te. meg­alkotása és fontos állomásnak tartjuk az előt­tünk fekvő javaslatot is. Örömmel szegezzük le azt, hogy ez a javaslat nem végső állomása ennek a programmnak. A másik szempont, amelyet a javaslat tár­gyalásánál örömmel regisztrálunk, az, hogy ebből is kitűnik, hogy ez a gondoskodás nem­csak az egyes emberre, hanem az egész népre is irányul. Az egyéni és a közösségi érclek el­választhatatlansága alig szembetűnőbb bárhol másutt, mint éppen itt, hiszen mi mást jelent a népegészségügy, mint az egyének egészségét az egész közösség egészségének az érdekében? Itt igazán minden társadalmi különbséget le­vető egytestté, néptestté lesz az egész nép. Nemcsak azért, mert egy fertőző betegség el­len sohasem biztosít be az előkelő állás és a gazdagság sem, hanem azért is, mert amikor a magyar népréteseknek bármilyen társadalmi kategóriában vagy életsorban szenvedniök kell, ezt lelkileg' is meg kell éreznie az egész nem­zetnek s az utcának a rongyos koldusa, a fal­vaknak a kéregetői nemcsak a szegény embert indítják részvétre, hanem a társadalom gazda­gabb kategóriáit is keli, (hogy szíveniissék, megrázzák és cselekvő részvétre indítsák. T. Ház! A javaslat további fontosságát ab­ban látjuk, rendkívül alkalmas arra, hogv rá­világítson a néptest és az állam viszonyára és e viszony kölcsönösségének szoros összefüggé­seire. A néptest az állam hordozója. Hanyatló vagy stagnáló erejű néptest az államerő ha­nyatlásával jár. Viszont a néptest erejének és egészségének szintemelkedése az államerő emelkedését is jelenti. Illusztrációul legyen szabad itt is és most is megemlítenem, hogy a nemzeti becsületnek, a szabadságszeretetnek világbajnokává lett, az olimpiászt megren­dezni akaró testvér finn nép, — tekintet nél­kül arra. hogy mi lesz hősies küzdelmének ki­menetele — hallatlan energiáinak, melyeket megmutatott, egyik titka a lelki egészségen kívül a testi egészség, a karbantartott, preven­tive gondozott és állandóan gyógyított népi erő: bizonyságául annak, amit az imént mon­dottunk, hogy a néptest ereje az egész állam ereje. Viszont, ha a néptest az állam hordo­zója, akkor az állam is köteles arra, hogy a benne élő néptestnek a maga részéről védője legyen. Ezért tartozik elsőrendű feladatai közé az egészségpolitika. Mit értünk egészségpolitika alatt? Nem­csak egyes, elszigetelt egészségügyi intézkedé­seket, lianem vaiami olyasmit, ami a népiest egészségvédelmének korszerű, központilag irá­nyított és a jövő célkitűzésekkel is számotvető módja és alkotása. Unnék az: ilyen értelemben vett egészségpolitikának szoros tartozékai te­hát nem csupán egyes egészségügyi intézkedé­sek meghozatala, hanem általában a fajvéde­lem, a népesedés kérdése, a családvédelem és — legalább közvetve — idetartoznak a kérdé­sek hosszú láncolatát képező egyéb problémák is, mint a lakáskérdés, a telepítés, s bizonyos értelemben a föld birtokpolitika is. Az államnak tehát kötelessége a népero védelme. Sőt nemcsak az a kötelessége, hogy a határain, szuverén főhatóságán belüli nep­test védője legyen, hanem legalább is erkölcsi kötelessége az is, hogy a hozzá tartozó nép­testnek az állam hataraiu kívülre szorult, vagy szakadt darabjaira is gondoljon. Ha ezt nem tudja cselekvő módon tenni, kötelessége ezt legalább valamilyen defenzív módon szolgálni. Egészen konkréten szólva ez azt jelenti, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban a mos­tani magyar határokon belüli magyar néptesr erősítéséért és felemeléséért akarunk tenni és áldozatokat hozni, legalább említés nélkül nem szabad hagynunk azt, hogy nemcsak egy poli­tikai értelemben vett kisebbségi kérdés és ki­sebbségvédelem van, hanem van egészségügyi értelemben vett kisebbségi kérdés is és gon­dolnunk kell arra, hogy a nagy elhagyottság­ban, a nagy nélkülözések között szenvedő és sínylődő elszakadt néptestvéreink sorsán is igyekezzünk segíteni és biztosítani nekik mindazt, amit másutt legalább a többség meg­kap, lehetőleg biztosítani azt, amit határain­kon belül a magyar nemzettest kap. T. Ház! Az előttünk fekvő javaslat egyik legnagyobb értékét abban látjuk, hogy az a maga konkrét célkitűzéseiben is, de egészéből sugárzó szelleme szerint is nemcsak egyes meglévő bajok gyógyítását tűzte szem elé„ hanem az egészséges néptestnek a bajok bekö­vetkezésétől való megvédését, a károsodástól való megóvását is. í\iem győzöm eléggé hang­súlyozni e szempont fontosságát és értékét. A háború előtti egészségpolitika a közösség ál­tal nem korlátozott, helyesebben a közösség gondolata által ki nem egészített individualiz­mus alapján áll. Termelt ugyan világhírű ma­gyar orvosokat, az egyéni önrendelkezési jog­nak azonban ott is helyet biztosított, ahol az a kellő egészségügyi ismeretek híján az egyén­nek önmagának is kárára vált, de méginkább kárára vált a közösségnek. Az új törvényja­vaslat egyik nagy vívmánya, hogy bizonyon esetekben nemcsak gyógyításra és gyógykeze lést keresésre, hanem egészségesen élésre is kényszeríti az egyént a közösség érdekében, esetleg az egyén akarata ellenére is. Ezzel nagymértékben hozzá fog járulni egy egész­ségesebb egészségügyi közvélemény kialakítás­hoz, amely iránt más vonatkozásban is egyre nagyobb érdeklődés jelentkezik. Kapcsányi képviselőtársam, bár kijelentette hogy nem akar általánosítani, kritika tárgyává tette az ismeretterjesztő és népművelési elő­adások tartalmatlanságát. Tegyünk igazságot. Mi igenis tudunk ezeknek az előadásoknak egész sorozatairól, amelyek egészségügyi kér­désekről szólnak. Vannak elsősegély tanfolya­mok. A légvédelem egyre aktuálisabbá válása a lég- és gázvédelmi tanfolyamok tartása kap­csán fokozta az érdeklődést általában az egész-

Next

/
Thumbnails
Contents