Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-51
Az országgyűlés képviselőházának 51. ülése 1939 november 15-én, szerdán. - 59 lalt az az állítás, hegy nevezett évről évre adóleírásban részesült, az egyetlen adóelengedés összege nem 900 pengőt, hanem csak 229 pengőt tett ki. A képviselő úr szerint a városi adóhivatal főnöke Grünbaum Rezső nevezetű adózó többezer pengő adótartozásának elengedését hozta javaslatba, holott saját üzlethelyiségén kívül még 4 üzlethelyiség van bérbeadva. Házbérjövedelme körülbelül 2400 pengő. Ugyanakkor egv szintén asztmatikus, harcteret járt, magyar adófizető cipőfelsőrészkészítő adóját 60%-kal felemelték és be is hajtották. Erre vonatkozólag a vizsgalat megállapította, hog-y (h'ünbaum Rezső bázbirtokos és sütőiparos általános keresetiatló-alapja az 1395. évben 5425 pengőt tett ki. A testvérével .köizöseu folytatott iparát 1934 december hó 31-én megszüntette és csaknem két év multán cukrászipart kezdett. 1937. évi október ha* vától kezdve azonban ismét a sütőiparra tért át. Az 1939. évi adóalapját ^- leromlott jövedelmi viszonyaira tekintettel — már csak 2427 pengőben állapították meg. E lényegesen mérsékelt kivetés ellen is fellebbezéssel élt az adózó, a fellebbezést az adófelszólamlási bizottság még nem tárgyalta le. . Adózónak Zalaegerszegen két háza van, amelyeknek értéke 16.370 pengőre becsültetett. j A két ház jövedelme 1614 pengő, amelyből. a tulajdonos által lakott helyiségek haszonértekére esik 570 pengő, a lakók által tényleg fizetett bérre pedig 1044 pengő esik. Adózónak 1938. évi december hó végén 23.148 pengő tartozása állott fenn. Nevezett 1937. évi február havában adóelengedés és fizetési kedvezmény ! iránt folyamodott azzal az indokolással, hogy j iparát 'beszüntette, csekély jövedelméből négy ! ragból álló családját kell fenntartania, ingatlanai nagy adóssággal vannak terhelve s azok bére ia köztartozása miatt foganatosított letil- . tás folytán a városi adóhivatalhoz folyik be. A városi adóhivatal igazolta az adózó súlyos anyagi helyzetét s mivel jövedelméből nem "látta rendezhetőnek az adótartozását, nevezett terhén fennálló adótartozásból 881 pengő jövedelem- és vagyonadó elengedését hozta _ javaslatba. A m. kir. adóhivatal ugyancsak igazolta a kérésben felhozottak valóságát s ezért a maga részéről is javasolta a fenti köztartozás elengedését. A pénzügyigazgatóság ezek ellenére a kérelmet elutasította. A városi adóhivatal és a ni. kir. adóhivatal javaslatát azzal indokolta, hogy míg az adózó 1935. évi és 1937. évekre a jövedelemcsökkenésre és ^ ter- j bekre tekintettel, nevezett a jövedelem- éS f va-1 gyonadóalanyok sorából kiesett, jövedelmében tehát nagymérvű csökkenés állott be. Az in- ; gatlant terhelő adók behajtása érdekében meg- ; történtek a megfelelő intézkedések, mert a városi adóhivatal már 1936. évben tett javaslatot az ingatlan végrehajtási eljárás megindítására. Ezt a közigazgatási bizottság el is rendelte, az ingatlanra már az ..árverés ki is van tűzve. Az interpelláló képviselő úr Grünbaum Rezső adóztatásával kapcsolatban hivatkozik egy asztmatikus, harcteret járt, magyar cipőJelsőrészkészítŐ esetére, akinek adóját 60 szá- i zalékkal felemelték és azt be is hajtották. Az interpellációban, meg nem nevezett cipőf elsőrészkészítő valószínűleg Holezer Jenő. Ha, ez alatt őt értette a képviselő űr. akkor közölnetem, hogy nevezettnek multévi 1500 pengős adóalapját a folyó évben azért emelték fel 2400 pengőre, mert nevezett 1935. évben 5000 pengőért szőlőt, 1938. évben 6213 pengőért szántőíöldet vásárolt. Adósságai viszont ilyen arányban nem emelkedtek. Nevezettnek 1935. évig, iparán kívül más jövedelemforrása nem volt, azóta pedig ingatlan vásárlásai ellenére, fő jövedelemforrását továbbra is ipara képezte. Az iparból származó jövedelme viszont oly alacsony összegben volt megállapítva, hogy abból tőkeképződésre semmit sem lehetett számítani, mert az legfeljebb a család létfenntartását biztosította. Ezért helyesen járt el a m. kir. adóhivatal, amikor nevezett esetében új kivetést rendelt el és annak sotrán az eddiginél magasabb összegben állapította meg az adóköteles tiszta jövedelmet. A képviselő úr szerint Eisler Tóbiás és Dávid zalaegerszegi rőföskereskedők terhéről 600 pengő adót töröltek, holott az adóhátralék könnyen behajtható lett volna. Erre vonatkozólag a vizsgálat megállapította, hogy nevezett még 1934. évben, esődönkíyüli kényszeregyességet kért. Erre a körülményre tekintettel 1935. évben adó elengedési kérelmet terjesztett elő. A városi adóhivatal az 1934. évre kivetett általános kereseti adó, valamint a jövedelem- . és vagyonadó elengedését javasolta a város polgármesterével egyetértően. A m. kir. adóhivatal is hozzájárult a városi adóhivatal javaslatához. A pénzügyigazgatóság összesen 185 pengő általános kereseti adót, illetőleg jövedelem- és vagyonadót engedett el anyagi romlás címén, mert megítélése szerint, a kényszeregyességi eljárás következtében az adózók anyagi helyzete annyira megrendült, hogy' a hátralékot — anyagi romlás nélkül — megfizetni nem lettek volna képesek. Ezt a körülményt igazolja az a tény is, hogy a cég adótartozását ismételt és erélyes végrehajtási cselekmények ellenére sem tudta rendezni. Megfelel a tényeknek, hogy dr. Szkublies Imre volt zalaegerszegi közjegyző terhéről 1934. évben 5602 pengő általános kereseti, illetőleg jövedelem- és vagyonadóból álló hátralékot töröltek. Az adóelengedést azonban az indokolta, hogy az adózó — tekintettel Öreg korára — közjegyzői állásáról lemondott és havi 200 pengőt kitevő nyugdíja a létfenntartásra és az orvosi költség fedezésére sem volt elegendő 1 . Az adóelengedést később az a körülmény is igazolta, hogy nevezettnek halálakor csupán 51 pengő követelésé volt és semmi néven nevezendő vagyon nem maradt utána, amelyből -a tarlo/ás behajtható lett volna. Dr. Kecskeméthy Albert zalaegerszegi ügyvéd adóhátraléka jelenleg 935.75 pengő. Tény az, hogy nevezettet a pénzügyigazgatóság 4102 pengő általános kereseti és 3318 pengő jövedelemadó elengedésében részesítette. Nevezett a forradalom után menekült Zalaegerszegre a megszállt területen lévő Als ólén d vár ól, ahol vagyonát elvesztette. Itt kezdetben igen jómenetelű ügyvédi irodája volt, amit israzolnak adókivetései, amennyiben 1927. évig 17.000 pengő, 1928. é* 1929. évekre évi 14.000 pengő adóalapja volt. Az 1928. évben azonban már olyan mértékben esett vissza ügyvédi irodája forgalma, hogy az adófelszólamlási bizottság az 1929. évre elsőtökön megállapított 14.000 pengő adóalapot 7000 pengőre leszállította. . i 1934. évi adóalapja már csak 5000 pengőt, az 1935. évi 4500 pengőt, az 1936. évi pedig 4000 pengőt tett ki. Nevezett 1937. évvégi adóhátraléka 12.194 pengő volt, ezenkívül terhelte 13.185 pengő illetékhátralék is. Adózó kezdetben nagy ügyeket vitt, amelyekbe jelentős, tokét fektetett 8*
