Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-51
Az országgyűlés képviselőházának 51. \ Mi az, hogy »merészeli«?), mi jogon merészeli ez a rendszer az ország társadalmának egy nagy és tekintélyes részét politikai jogaitól vaió megfosztással büntetni akkor, amikor ők egy ilyen mozgalom mögé állnak ... Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék ezt a kérdést így pertraktálni és ne méltóztassék ilyen módon kérdéseket feltenni, hogy »hogyan merészeli a miniszterelnök úr«. A miniszterelnök úr felelős a tetteiért, ezért ne méltóztassék ilyen kifejezésekkel élni. (Helyeslés a jobboldalon. — Meskó Zoltán: »Hogy méltóztatik merészelni«? Na! — Élénk derültség a szélsőbaloldalon.) Rapcsányi László: T. Ház! Ugyanakkor nemcsak a miniszterelnök úrtól, hanem a belügyminiszter úrtól is kérdezem, • miért ke^ gyeskedik odaállni e mellé a rendelet mellé (Maróthy Károly: Ez jó! — Derültség és taps a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: így kell beszélni egy miniszterrel! Csókold meg a kezét is!) és miért kegyeskedik a magyar közalkalmazotti és tisztviselői kart a nemzeti szocialista mozgalomtól kegyesen megfosztani? (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ne méltóztassék az elnöki kijelentéseket gúny tárgyává tenni, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) mert kénytelen leszek rendreutasítani és a szót megvonni. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Egy hang a jobboldalon: Komolyabban! Komolyabban!) Rapcsányi László: Amikor én ezt a legnagyobb tisztelettel kérdezem, méltóztassék nekem megengedni, hogy legnagyobb felháborodásomat fejezzem ki akkor, amikor a nemzet értékes társadalmi rétegét, a köztisztviselői és közalkalmazotti kart, amelyre egy újabb ezredévet akarnak felépíteni, másodosztályú állampolgárokká süllyesztik ezzel a rendelettel. (Ellenmondások a jobboldalon. — Hubay Kaimán: Az elmebajosoknak és a tisztviselőknek nincs szabad politikai joguk! — Maróthy Károly: A zsidók is nyugodtan beszervezkedhetnek akárhova, a zsidóknak lehet!) Amikor a nemzeti szocialista mozgalom és ennek legerősebb pártja, a Nyilaskeresztes Párt az ország második legnagyobb pártja, országos párt, mi jogon foszthatják meg kormányelnöki, illetőleg kormányzati rendelkezéssel a magyar közalkalmazotti kart attól a jogától, hogy ennek az elismert országos pártnak tagja legyen? (Br. Vay Miklós: Képzelje el... _ Zaj a szélsőbaloldalon.) A mi kepzeloerőnk eljut addig, ameddig el kell jutnia, de nem jutott el odáig, hogy ekkora bátorságot tételezzen fel, hogy egy esztendőn keresztül fennállhasson ez a rendelkezés. Azt mondja a miniszterelnök úr és vele együtt kórusban halljuk a túlsó oldalról, hogy mi vedjuk az alkotmányt és az ezeresztendős alkotmány sáncai mögé akarjuk bevezetni újabb ezeresztendőre a magyar nemzetet. Kérdem, micsoda alkotmányvédelem az, amikor ennek az alkotmánynak a sáncai köze bekerülő nemzet értékes társadalmi rétegének százszázalékát kivül hagyják (Ellenmondasok a jobboldalon.) azokon a sáncokon, amelyeken belül kellene lennie, azáltal, hogy megtagadjak legelemibb jogukat, a politikai szabadsagot? Mert hiszen ha engem egy miniszteri rendelettel megfosztanak a legelemibb politikai jogomtól, a politikai véleményszabadságtól, akkor nekem ne prédikálja sem a miniszterelnök úr, sem az egész kormányzat, sem azok, akik mös-öttük vannak, hogy ez alkotmányvédelem. (Maróthy Károly: Ez igaz! — Zaj a ése 1939 november 15-én, szerdán. 7í> szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Ehhez nem lehet hozzászólni, mert ez igaz! — Egy hang a jobboldalon: Az az alkotmányosság, ha az ember nem jön be a Képviselőházba^ Miért választották meg magukaií — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Br. Vay Miklós közbeszól.) Rapcsányi László: Az aknamunkáról beszélt az előbb a belügyminiszter úr. Kérdezem, nem hivatalos asszintenciával kényszerítik-e aknamunkára az ország egyik legképzettebb és legkomolyabb társadalmi rétegét? Nagyon jól mondotta a miniszterelnök úr azt, amit a legutóbbi alkalommal mondott és nagyon jól tudjuk, hogy ma is ennek ellenére a közalkalmazotti gárda igen értékes része ott van a mozgalom mögött. A közalkalmazotti és tisztviselői gárda tekintélyes része ott van a mozgalom mögött, de hivatalos asszisztenciával (Zaj. — Az elnök csenget.) kényszerítik arra, hogy nyilvánosan ne vehessen részt benne, hogy szerintük aknamunkát folytasson. (Mozgás a jobboldalon.) Tekintélyrombolásról beszélnek és lépten-nyomon ezzel vádolnak bennünket. Hát kérdem: vájjon nem tekintélyrombolás-e az, hogy azokat, akik az ország vezetői, másodosztályú állampolgárokká degradálják, ezt éveken keresztül tűrik és ezzel a nagy nyilvánosság előtt degradálják azokat a vezetőket, akik hivatva volnának tekintélyben is százszázalékig előljárni. Ez a tekintélyrombolás, nem pedig az, amivel bennünket vádolnak. Jól tudom én, hogy fáj az igazság, (Zaj és jelkiáltások jobbfelől: Magliknak fáj az igazság!) jól tudom, hogy kényelmetlen ezt hallgatni, de amikor cselekedni kell, akkor ne tessék megállni, hanem tessék úgy cselekedni, ahogy a nemzetnek és ennek a társadalmi rétegnek az érdeke kívánja. Igen sokan szóltak már erről a lehetetlen állapotról itt a parlamentben is, a lapokban is, mégis szükségesnek tartottam idehozni ezt a kérdést, azért, hogy felébresszem — ha ugyan felébreszthető — azoknak a lelkiismeretét, akik hivatva vannak megszüntetni ezt a 3400-as hóhérszakaszt. Mert, t. Ház, nem tűrhető az, hogy éppen egy olyan értékes réteg, mint amely ezzel a rendelettel sújtva van, továbbra is ennek a rendelkezésnek hatálya alatt álljon és nem tűrhető az, hogy továbbra is másodosztályú állampolgárokká degradálják. Amikor tehát azt a kérdést intézem a jelen nem lévő miniszterelnök úrhoz és a belügyminiszter úrhoz, hogy ezt a rendelkezést helyezze hatályon kívül, akkor elvárom és elvárja valamennyi, ezzel a rendelettel sújtott egyén, hogy ezt a rendelkezést közös akarattal hatályon kívül is fogják helyezni. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök lírnak. Következik Hubay Kálmán képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak azokról a törvénytelenségekről és visszaélésekről, amelyek a tapolca—balatonfüredi választókerületben az időközi választás során történnek és hajlandó-e ezeket haladéktalanul megszüntetni? Hubay Kálmán.«