Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

Az országgyűlés képviselőházának 51. \ Mi az, hogy »merészeli«?), mi jogon merészeli ez a rendszer az ország társadalmának egy nagy és tekintélyes részét politikai jogaitól vaió megfosztással büntetni akkor, amikor ők egy ilyen mozgalom mögé állnak ... Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék ezt a kérdést így pertraktálni és ne mél­tóztassék ilyen módon kérdéseket feltenni, hogy »hogyan merészeli a miniszterelnök úr«. A miniszterelnök úr felelős a tetteiért, ezért ne méltóztassék ilyen kifejezésekkel élni. (Helyes­lés a jobboldalon. — Meskó Zoltán: »Hogy mél­tóztatik merészelni«? Na! — Élénk derültség a szélsőbaloldalon.) Rapcsányi László: T. Ház! Ugyanakkor nemcsak a miniszterelnök úrtól, hanem a bel­ügyminiszter úrtól is kérdezem, • miért ke^ gyeskedik odaállni e mellé a rendelet mellé (Maróthy Károly: Ez jó! — Derültség és taps a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: így kell beszélni egy miniszterrel! Csókold meg a ke­zét is!) és miért kegyeskedik a magyar köz­alkalmazotti és tisztviselői kart a nemzeti szo­cialista mozgalomtól kegyesen megfosztani? (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ne méltóztassék az elnöki kijelen­téseket gúny tárgyává tenni, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) mert kénytelen leszek rendreutasítani és a szót megvonni. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Egy hang a jobboldalon: Komolyabban! Komolyabban!) Rapcsányi László: Amikor én ezt a legna­gyobb tisztelettel kérdezem, méltóztassék ne­kem megengedni, hogy legnagyobb felháboro­dásomat fejezzem ki akkor, amikor a nemzet értékes társadalmi rétegét, a köztisztviselői és közalkalmazotti kart, amelyre egy újabb ez­redévet akarnak felépíteni, másodosztályú ál­lampolgárokká süllyesztik ezzel a rendelettel. (Ellenmondások a jobboldalon. — Hubay Kai­mán: Az elmebajosoknak és a tisztviselőknek nincs szabad politikai joguk! — Maróthy Ká­roly: A zsidók is nyugodtan beszervezkedhet­nek akárhova, a zsidóknak lehet!) Amikor a nemzeti szocialista mozgalom és ennek legerősebb pártja, a Nyilaskeresztes Párt az ország második legnagyobb pártja, országos párt, mi jogon foszthatják meg kor­mányelnöki, illetőleg kormányzati rendelke­zéssel a magyar közalkalmazotti kart attól a jogától, hogy ennek az elismert országos párt­nak tagja legyen? (Br. Vay Miklós: Képzelje el... _ Zaj a szélsőbaloldalon.) A mi kepzelo­erőnk eljut addig, ameddig el kell jutnia, de nem jutott el odáig, hogy ekkora bátorságot tételezzen fel, hogy egy esztendőn keresztül fennállhasson ez a rendelkezés. Azt mondja a miniszterelnök úr és vele együtt kórusban halljuk a túlsó oldalról, hogy mi vedjuk az alkotmányt és az ezeresztendős alkotmány sáncai mögé akarjuk bevezetni újabb ezeresz­tendőre a magyar nemzetet. Kérdem, micsoda alkotmányvédelem az, amikor ennek az alkotmánynak a sáncai köze bekerülő nemzet értékes társadalmi rétegének százszázalékát kivül hagyják (Ellenmondasok a jobboldalon.) azokon a sáncokon, amelyeken belül kellene lennie, azáltal, hogy megtagadjak legelemibb jogukat, a politikai szabadsagot? Mert hiszen ha engem egy miniszteri rende­lettel megfosztanak a legelemibb politikai jo­gomtól, a politikai véleményszabadságtól, akkor nekem ne prédikálja sem a miniszterel­nök úr, sem az egész kormányzat, sem azok, akik mös-öttük vannak, hogy ez alkotmányvé­delem. (Maróthy Károly: Ez igaz! — Zaj a ése 1939 november 15-én, szerdán. 7í> szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Ehhez nem lehet hozzászólni, mert ez igaz! — Egy hang a jobboldalon: Az az alkotmányosság, ha az ember nem jön be a Képviselőházba^ Miért választották meg magukaií — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Br. Vay Miklós közbeszól.) Rapcsányi László: Az aknamunkáról be­szélt az előbb a belügyminiszter úr. Kérdezem, nem hivatalos asszintenciával kényszerítik-e aknamunkára az ország egyik legképzettebb és legkomolyabb társadalmi rétegét? Nagyon jól mondotta a miniszterelnök úr azt, amit a leg­utóbbi alkalommal mondott és nagyon jól tud­juk, hogy ma is ennek ellenére a közalkalma­zotti gárda igen értékes része ott van a moz­galom mögött. A közalkalmazotti és tisztvise­lői gárda tekintélyes része ott van a mozga­lom mögött, de hivatalos asszisztenciával (Zaj. — Az elnök csenget.) kényszerítik arra, hogy nyilvánosan ne vehessen részt benne, hogy szerintük aknamunkát folytasson. (Mozgás a jobboldalon.) Tekintélyrombolásról beszélnek és lépten-nyomon ezzel vádolnak bennünket. Hát kérdem: vájjon nem tekintélyrombolás-e az, hogy azokat, akik az ország vezetői, másod­osztályú állampolgárokká degradálják, ezt éveken keresztül tűrik és ezzel a nagy nyilvá­nosság előtt degradálják azokat a vezetőket, akik hivatva volnának tekintélyben is száz­százalékig előljárni. Ez a tekintélyrombolás, nem pedig az, amivel bennünket vádolnak. Jól tudom én, hogy fáj az igazság, (Zaj és jelkiál­tások jobbfelől: Magliknak fáj az igazság!) jól tudom, hogy kényelmetlen ezt hallgatni, de amikor cselekedni kell, akkor ne tessék meg­állni, hanem tessék úgy cselekedni, ahogy a nemzetnek és ennek a társadalmi rétegnek az érdeke kívánja. Igen sokan szóltak már erről a lehetetlen állapotról itt a parlamentben is, a lapokban is, mégis szükségesnek tartottam idehozni ezt a kérdést, azért, hogy felébresszem — ha ugyan felébreszthető — azoknak a lelkiismeretét, akik hivatva vannak megszüntetni ezt a 3400-as hóhérszakaszt. Mert, t. Ház, nem tűr­hető az, hogy éppen egy olyan értékes réteg, mint amely ezzel a rendelettel sújtva van, továbbra is ennek a rendelkezésnek hatálya alatt álljon és nem tűrhető az, hogy továbbra is másodosztályú állampolgárokká degradál­ják. Amikor tehát azt a kérdést intézem a jelen nem lévő miniszterelnök úrhoz és a belügymi­niszter úrhoz, hogy ezt a rendelkezést helyezze hatályon kívül, akkor elvárom és elvárja va­lamennyi, ezzel a rendelettel sújtott egyén, hogy ezt a rendelkezést közös akarattal hatá­lyon kívül is fogják helyezni. (Taps a szélső­baloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök lírnak. Következik Hubay Kálmán képviselő úr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak azokról a tör­vénytelenségekről és visszaélésekről, amelyek a tapolca—balatonfüredi választókerületben az időközi választás során történnek és hajlan­dó-e ezeket haladéktalanul megszüntetni? Hu­bay Kálmán.«

Next

/
Thumbnails
Contents