Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-63

1S2 Az országgyűlés képviselőházának 63. 1 tüntetés által. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ezt a feladatot mindenki szolgálhatja, ehhez nem kell sem miniszternek, -sem törvényhozónak, sem egyetemet végzett embernek vagy akárminek lenni, ezt mindenki szolgálhatja és mindenkinek kell is szolgálnia egyaránt. Elérni csak sokára és erős akarattal lehet, de nem tartom utópiának, legalább is egy bizonyos fokig nem. Le kell rombolnunk, mint ímrédy Béla t. barátom mondotta, a válaszfalakat a naza öszszes fiai között, de úgy kell lerombolni, hogy azzal ne nivelláljunk, óvni kell a nemzeti élet sokoldalúságát, mert azt, hogy Európa az élen jár, azt Európa sokoldalúsága hozta magával. {Ügy van! a középen.) Óvni kell tehát — mondom — a nemzeti élet sokoldalúságát, gazdagságát, a különböző embercsoportok értekeit a maguk mivolta szerint, a maguk gyökereihez kapcsolódva. Makray t. képviselőtársam mondotta mai magasszárnyalású beszédében, amelyet élveztem, hogy a magánéletnek, amely magántulajdont és ebből kifolyólag otthont és családot ismer, — mert a három összefügg — ennek a magánéletnek visszafejlesztése a falanszterhez vezet és viszont a magánélet az, amely az otthonhoz és a családhoz, az Isten rendelése szerint való családhoz, az ország érdeke szerint való otthonhoz vezet. Ezt szolgáljuk abban a feladatunkban is, amellyel kapcsolatban a házhelyek létesítésére helyezünk nagy súlyt, s ennek az ellentéte egyben ellentéte volna a nemzet és a vallás parancsának. Itt azonban azt tartom, hogy nemcsak az egyes, egyén értékét kell nézni. Furcsa, hogy ez a korszak, amelyben élünk és amely a XIX. század biológiai fejlődéséből meríti tudásának igen jelentékeny részét, mennyire kevéssé gondolkodik biológiailag. Ne feledjük el, hogy nemcsak a kiragadott egyénnek, —- a biológiai gondolkozók számára mondom — az ontogenetics produktumnak az értékét kell néznünk, hanem a filogenetikus produktumét is, meri az egyén a biológiai értékek ilyen folytonosságának a hordozója, az értékeknek, amelyeket örököl és tovább visz: ezeket kell megkeresnünk az egyes embereknél is. Ez az az út, amelyet Makray t. képviselőtársam is megjelölt a liberalizmus és a kollektivizmus egymástól divergáló, egymással ellentétben álló és talán éppen ezért különös éllei kidomborodó végletei Között: a keresztény és — hozzáteszem — nemzeti szolidaritás útja. (Ugy van! Úgy van!) Ezt a politikát, ezt a keresztény nemzeti politikát és szolidaritást, népi keresztény nemzeti politikát szolgáljuk. Ismerek aggodalmaskodókat, akik azt mondják, hogy talán a nehezebben értők kedvéért hangsúlyozzuk újra meg újra nemzeti és keresztény irányunkat. Ezt olyan dolognak érzem, mintha újra és újra azt kellene mondanom minden embernek, mindennap, hogy engem Teleki Pálnak hívnak. Ez is felesleges, s a másik is lényegében felesleges, mert ilyesmit elég egyszer megmondani és aszerint cselekedni. (Úgy van! Ügy van!) Hozzáteszem, hogy a bátorítás, az iránymutatás szempontjából mégis helyesnek és jónak tartom ezt azok részére, akiket ezzel újra és újra tanítanunk kell, mert hiszen vannak opportunisták is, és azokból is lehetnek később a legjobb hívők, az eszme legjobb szolgálói is. Az igazolás szempontjából azonban, mint mondom, igazán feleslegesnek tartom, mert hiszen beszélni, valaülése 1989 december 5-én, kedden. mit mondani, könnyen lehet, a, lényeg és az igazi bizonyíték az. amit az ember tesz. A tények pedig azt hiszem eléggé igazolják a, mi keresztény^ és nemzeti hitvallásunkat, elszántságunkat és politikánkat egyaránt. Ezt szolgálja az ügyeknek a magyar ember alaptermészetének megfelelő nyugodt, izgalom- ( és ijedtségmentes vezetése is. Ezt — mondjuk — belátásból is tettem; programmom, célkitűzésem is volt, hiszen bemutatkozó beszédemben megmondtam azt, hogy: »A nyugodt, komoly munka, az izgágáskodástól való tartózkodás az, amelyre a nemzet minden tagját felhívom, ez az, amit a nemzet első munkásául ideállítva, a nemzet minden tagjától megkövetelek«; de természetem is, amely talán az erdélyi magyar törzs iskolájából fakadt, és hogy én ezt a természetemet nem fogom befolyásoltatni engedni, azt is megmondtam ugyanakkor, mondván, hogy: »Mindenki ott, ahol áll, élie ki egyéniségét, mert csak így tud a nemzetnek igazán hasznára lenni.« (Ügy van! Ügy van!) Az eredmények — azt hiszem — igazoltak. Az ország nyugodt méltósággal, bámulatosan nyugodt méltósággal nézi ma a világpolitika eseményeit és viseli azoknak már eddig is érezhető következményeit. (Ügy van! XJgy van!) Ez nem az én érdemem és nem is a mi érdemünk, — értem alatta a kormányt —• a magyar ember természete ez. De az az érzésem, hogy éppen ebben egymásra talált a nemzet érzése és a kormány cselekvése. (Úgy van! 'Úgy van! a jobboldalon és a középen.) Vannak,— és talán a hozzám közelállók között is sokan — akik ezt a módszert nem tartják elég erélyesnek. Én nem vagyok félénk, merem ezt az utat járni, mert bízom a nemzet józanságában és azi országot járva láttam, hogy ebben nem is csalódtam. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De mind a bel-, mind pedig a külpolitikában. Azt hiszem, — felsorolás és az egyes esetekre való rámutatás nélkül — megmutattam, hogy tudom, ha kell. hirtelen elhatározással és gyors eréllyel is képviselni és érvényesíteni a nemzet érdekeit. (Ügy van! Ügy van!) Az erélynek azonban nem kritériuma a folytonos harc, a harc, mint öncél. Az erély párosuljon nyugalommal, bizalommal, mások megértésével és szeretetével. (Helyeslés.) Emberi gyarló erőimmel ebben az izgalmakkal és feszült munkával járó nehéz időben is erre törekszem, munkatársaimmal, minisztertársaimmal együtt, mert ebben látjuk a nemzet egységes boldogulásának útját. Ilyen értelemben, ennek a mondjuk filozófiai nemzetmeglátásnak az értelmében, ebben a történelmi értelemben, amelyben feladatainkat látom, kérem a felhatalmazási törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés, hosszantartó lelkes éljenzés és taps. — A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: A külügyminiszter úr kíván szólni. Gr. Csáky István külügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! — Hosszantartó lelkes taps a jobb- és baloldalon és a középen.) Van szerencsém a felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. "Kérem a t. Házát, méltóztassék a törvényjavaslatnak és indokolásának kinyomatását és szétosztását elrendelni és azokat részletes tár-