Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-51
62 Az ország gy Mes képviselőházának 51. illése 1939 november 15-én, szerdán. ban, úgy a .jövőben is pótkeretet fogok biztosítani. Budapest, 1939. évi október hó 30-án. Beményi-Sehneller Lajos m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnak a miniszteri választ tudomásul venni? {Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza ifi. Tatár Imre képviselő úr interpellációjára. Kérem a válasz felolvasását. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »A m. kir. pénzügyminiszter válasza ifj. Tatár Itmrfe országgyűlési képviselőnek a képviselőház 1939. évi augusztus 9-én tartott ülésén az idei gyümölcstermésnek kedvezményes termelési adó mellett pálinkává való feldolgozásának lehetővé tétele iránt előterjesztett interpellációjára.« »A szeszegyedámságról szóló 1938 :XXX. törvénycikk életbeléptetésével r a szeszadó megszűnt. A szeszfőzdékben termelt szeszt a kincstár előre meghatározott beváltási ár ellenében átveszi és, így a termelőknek szeszadó fizetési kötelezettsége nincs. Egyedül a házihasználatra szánt, egyónenkint legfeljebb 20 litert kitevő pálinkamennyiség után kell a régi szeszadó jellegének megfelelő árkülönbözetet fizetni, mely meuyiségnek a felemelése a szilvafelesleg elhelyezésére nein lenne megfelelő intézkedés. A szeszegyedáruságról szóló 1938 :XXX. te. rendelkezései szerint gyümölcsoieműokből mérsékelt ámü lön b özet fizetése mellett pálinkát főzni csak a pálinkafőzdékben szabad. A hivatkozott törvénycikk 26. §-ában, valamint a 9800/1939. és a 6400/1939. M. E. számú rendelet értelmében a páliinkafőadékben termelési időszakonkint összesen 17.500 abs. ihl. pálinka termelhető. Ezzel szemben az elmúlt termelési időszakban az összes pálinkafőzdékben csak 12.529 aha. hl. pálinkát termeltek, vagyis a megengedettnél 4971 abs. hl.-rel kevesebbet. Ahhoz tehát, hogy nagyobb mennyiségű szilva pálinkává feldolgozható legyen, nem e kedvezmény kiterjesztésére, hanem megfelelő termelési lehetőség hitosítására van szüksége E célt szolgálja az 1939. évi augusztus hó 28-án kiadott 132.500. számú rendeletem, melylyel lehetővé tettem, hogy az összes pálinkafőzdék 1939. évi szeptember hó 1. napjával bor- és gyümölesszesz-főzdeként is dolgozhassanak. Ezzel egyrészt lehetővé vált, hogy jövőben az ország területén lévő 335 bor- és gyümölosszeszfőzdén kívül mintegy 1000 pálimkafőzde is foglalkozhatok gyümölesneműeknek szeszfőzési célokra való feldolgozásával, másrészt, hogy a termelők a házi fogyasztásra szánt mérsékelt különbözet fizetése mellett előállítható pálinkájukat az eddigi 1000 pálinkafőzdén kívül a régi 335 bor -és gyümölcsszeszfőzdékben is kitermelhessék. Megjegyzem, hogy a kormány a szilvának pálinkafőzés céljaira való vásárlását anyagi támogatás nyújtásával is lehetővé tette. Ennek az akciónak keretében szeszfőzési célokra 2801 vágón szilva feldolgozására történt jelentkezés. Budapest, 1939. évi október hó 30-án. Reményi-Schneíler Lajos s. k. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnak a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. r Következik a honvédelmi miniszter úr írásbeli válasza Gruber Lajos képviselő úr interpellációjára. Kérem a válasz felolvasását. szómat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1939 október 20-án. Dr. Keményi-Schneller Lajos' s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnak a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik n pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Tiltly Zoltán képviselő úr interpellációjára. Kérem a válasz felolvasását. Parubszky Géza jegyző (olvas sa) f »A magyar királyi pénzügyminiszter válasza Tildy Zoltán országgyűlési képviselőnek a képviselőház 1939. évi július hó 29-ón tartott ülésén az idei gyümölcstermésnek szesszé történő feldolgozása útján való értékesítése tárgyában előterjesztett interpellációjára. > A szeszegyed áruságról szóló 1939:XXX. te. rendelkezései szerint gyümölcsöt pálinkafőzdékben, valamint bor- é-s gyümölcsszeszfőzdékben lehet pálinkává feldolgozni. A hivatkozott te. 26. §-ában, valamint a 9800/1938. és a 6400/1939. M. E. számú rendelet 19- §-aiban foglaltak értelmében a pálinkafőzdékben termelési időszakonkint összesen 17.500 abs. hl. pálinka termelhető. A bor és gyümölcsszeszfőzdék részére az egyes szeszfőzdék előző 5 évi átlagos termelésének megfelelően az 1938/1939. termelési időszakra 22.359 hl termelési keret osztatott ki. Ezek szerint a pálinkafőzdékben, valamint a bor- és gyümölcsszeszfőzdékben az 1938/1939. termelési időszakban összesen 39.859 abs. hl pálinka volt előállítható. Ezzel szemben az 1938/1939. termelési időszakban a ' bores gyümölcsszeszfőzdékben 15.257, a pálinkafőzdékben pedig 12.529 abs. hl, összesen tehát 27.786 hl gyümölcspálinkát termeltek. A közölt adatok bizonyítják, hogy a bores • gyümölcsszeszf ő'zdék. valamint a pálinka főzdék az elmúlt termelési időszakban még 12.073 abs. hl. szeszt állíthattak volna elő gyümölcsből, tehát általában a főzdék a rendelkezésükre álló termelési keret csaknem egyharmadát ki sem használták. A gyümölcsneműek szeszfőzési célokra nagyobb mennyiségben való felhasználása érdekében nem a szeszfőzdék termelési keretének emelésére, hanem megfelelő termelési lehetőségek biztosítására van szükség. Ebből a célhói az 1939 augusztus 28-án kelt 132.500. számú rendeletemmel az ország területén levő mintegy 1C0O páliiikafőzdének lehetővé tettem, hogy 1939 szeptember hó 1. napjával bor- és gyümölcsszeszfőzdeként is dolgozhassanak. Ezzel lehetővé vált. hogy az eddigi 335 átvevő hely helyett 1335 helyen vásárolhassanak szeszfőzési célokra gyümölesnemüeket, a termelők pedig az eddigi 1O0O pálinkafőzdén kívül a 335 bor- és gyümölcsszeszfőzdében is kedvezményesen kitermelibessék a házi fogyasztásra előállítható pálinkájukat. A legbőségesebb termést mutató baracknak és «zilvának nálinkává való fejdolgozását a kormány anyagi támogatás nyújtásával is elősegítette. A megindított akció keretében 720 vágón barack és 2800 vágón szilva feldolgozására történt Jelentkezés. A szeptember 1-én kezdődött 1939—1940. termelési időszakra a bor- és »yümölnsszeszfőzdék, valamint a pálinka főzd ék részére összesen 40.761 a h s . hl. termelési keretet osztottam ki. HM valamely vidéken az ott levő bor- és gyümölesszeszfőzde kerete nem elegendő, úgy annak esetenkin t előterjesztett kérelmére a törzskereten felüli termeléshez, mint a múlt-