Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-63
Az országgyűlés képviselőházának 63. ülése 1939. évi december hó 5-én, kedden, Tasnádi Nagy András, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1939-1940. számadási időszakra szóló állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat. Hozzászóltak :_ Orosz Mihály, Horváth Ferenc, Tóth János, Wälder Gyula, Halmai János, vitéz Makray Lajos, Rátz Kálmán, vitéz Lénárt János, Plósz István, Gacs János, tízakáts Pál, bimon lerenc, Vasváry Lajos, gróf Teleki Pál miniszterelnök. — A ki.l gyminiszter benyújtotta a felvidéki és kárpátaljai területeknek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Teleki Pál, vitéz Bariha Károly, gróf Csáky István, Hóman Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László, Remény i-Schueller Lajos, vitéz gróf Teleki Mihály, Varga József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: At, Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Mocsáry Ödön, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Kováéiig Gyula, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Piukovieh József képviselő úr levelét, amelyben katonai szolgálatának tartamára a Háztól szabadságot kér. Kérdem, méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadta. Napirend szerint következik az appropriációs javaslat vitájának folytatása. (írom. 156.) Szólásra következik? Szeder János jegyző: Orosz Mihály! Elnök: Orosz Mihály képviselő urat illeti a szó. Orosz Mihály: T. Ház! Kötelességemnek tartom, hogy beszédem elején válaszoljak Eassay igen t. ^ képviselő úr beszédére, aki mint egyik ellenzéki párt vezérszónoka, hosszú beszédében nem a kormányt támadta, hanem bennünket, egy másik ellenzéki pártot. Ebben a beszédében hangsúlyozta, hogy nines új korszellem, hogy eszmei zűrzavarban élünk és óva intette a kormányt attól, hogy ez az új korszellem a kormányba beférkőzzék. Idézek Rassay képviselő úr beszédéből egyes részleteket. (Olvassa): »Hiszen látunk irányokat, amelyek ugyanazon az alapon küzKÉPVISELÖHAZT NAPLÓ TIT. denek a liberalizmus ellen, de küzdenek ugyanekkor t a konzervativizmus ellen...« Ebből az látszik, hogy Rassay képviselő úr számára a liberalizmus az új szellem és amikor mi a liberalizmus ellen, mint konzervativizmus ellen küzdünk, akkor ezt ő nem tudja megérteni, (vitéz Faragó Ede.- Ezen nem kell csodálkozni, ha nem érti meg!) mert neki, úgy látszik, az egész lénye még mindig ott gyökerezik és onnan szívja az életnedvet a liberalizmus fájából. Mi ebben nem látunk ellentétet és azt hiszem, aki megérti az új idők szavát, az nem lát itt ellentétet. Ezt mondta továbbá (olvassa): »... küzdenek a kapitalizmus ellen, de elkeseredett harcos ellenségei a marxizmusnak...« Abban, hogy mi a kapitalizmus ellen küzdünk s a tőke és a munka viszonyának rendezése tekintetében nem helyezkedünk Marx ideológiai alapjára, mi ellentétet nem látunk, mert nem szerezzük meg az igen t. liberálisaknak azt az örömét, hogy mi vagy az egyik, vagy a másik csapdába essünk, pechük Van nekik, mert az új berendezkedést illetően a tőke és. a munka viszonyának rendezésében egészen új elveket vallunk. Ellentét ebben egyáltalán' nincs. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondja továbbá (olvassa): »A háborút elítélik, mint bűnt az emberiség ellen, de ugyanakkor a pacifizmust is elítélik, mint nemzetbomlasztó és romlasztó eltévelyedést?« Abban a képviselő úrnak tökéletesen igaza van, hogy a pacifizmust elítéljük, de abban, hogy a háborút bűnnek neveznénk, nincs igaza, mert mi ezt sohasem tettük. Az Isten a világot úgy teremtette, hogy ezen a világon harcnak kell lenni, harc van a növényvilágiban, az állatvilágban 92
