Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

•58 Az országgyűlés képviselőházának 51. Interpelláló képviselő úr. interpellációjában megállapítja, hogy Magyarországon a köz-, ségekben a hivatalos hirdetési mód a dobolás. Ez a megállapítás azonban téves, ugyanis a községi ügyviteli szabályzat, a 126.00(1/1902. B. M. számú rendelet úgy rendelkezik, hogy »a jegyző köteles intézkedni aziránt, hogy a községbe érkező hivatalos hirdetmények a szokásos ónodon közzé tétessenek, illetőleg a községházán (ott, ahol nincs községháza, a bíró lakóházánál, vagy a községben szokásos más helyen, — a több példányban érkező hirdetmények ti szükséghez képest a község több pontján is) nyilt helyen kifüggesztéssé nek és a hirdetési határidő után ismét levétessenek.« Ennek megfelelően a községeket felettes hatóságaik azzal a kifejezéssel utasítják rendeletek és intézkedések kihirdetésére, hogy azokat a községben »szokásos módon« kell közhírré tenni. Előfordul, hogy egyes községek a csekélyebb költséggel járó dobolás módszerét használják a hirdetések közzétételére, azonban ezt nem lehet általánosítani, úgyis ma már minden községben rendszeresítve van a hatósági hirdetések táblája, ahol kifüggesztik a közérdekű hirdetményeket, sőt számos község, különösen a nagyobbak, ezidőszerint is falragaszon teszik közzé a hirdetéseket. Számos esetben — amikor az egész országot,^ vagy vármegyét egységesen érintő rendelkezésekről van szó és így az egységes szövegű hirdetés elkészíthető — maga a kormány, vagy a törvényhatóság bocsátja a falragaszokat a községek rendelkezésére. • Természetesen állandó törekvésem az, hogy a dobszóval való hirdetés primitív módját — mindig a községek anyagi erejének figyelembe vételével — fokozatosan kiküszöböljem. Kérem válaszom szíves tudomásul vételét. Budapest, 1939. évi november hó 3-án. vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter urnák _ if j. Eitner Sándor képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válasza. Kérem annak felolvasását. Porubszky Géza iegyző (olvassa): »Válasz ifjabb Eitner Sándor országgyűlési képviselő úrnak, a zalaegerszegi adózás terén észlelhető visszásságok tárgyában előterjesztett interpellációjára. f A képviselő úr azt a kérdést intézte hozzám, van-e tudomásom arról, hogy Zalaegerszegem olyan nagyösszegű adóleírások történnek, amelyek behajthatók volnának, hogy ugyanott a kereseti adóalap megállapításánál olyan aránytalanságok állanak fenn, melyekből a kincstárt súlyos károsodás éri és hajlandó vagyok-e az ügyészségnek 'bevo-; násával a legszigorúbb vizsgálatot megindí• tani, mert súlyos szabálytalanság esete látszik, fennforogni. Ezek a visszásságok, a képviselő úr szerint, egyrészt abból állanak, hogy ^ évek; hosszú során át egyesek, akik adójukat

1 meg tudnák fizetni, következetesen, mások; pedig csak egy-egy esetben, nagyösszegű adó-; leírásban részesülnek, másrészt pedig abban; nyilvánulnak meg, hogy egyes nagyjövedelmű; adófizetők kereseti adóalapja aránytalanul! alacsonyan van megállapítva, ami nagyon; sérelmes azokra a kis adófizetőkre, ákiknekj adóhátralékát évről-évre behajtják és akik-; nek kereseti adóalapját még akkor "sem szállíülése 1939 november 15-én, szerdán. tolták le, amikor az 1932—1934. évi időszakban — kereseti lehetőségek hiányában — keresetük teljesen a minimumra csökkent. A képviselő úr szerint, Zalaegerszegen az iparosság és a kiskereskedő társadalom, kis boltok, üzemek után fizetett kereseti adóalapja sokszorosan meghaladja a jólmenő ügyvédi irodák, gyógyszertárak, közjegyzők stb. kereseti adóalapjai Az interpelláció indokolásában foglalt ezekkel az állításokkal kapcsolatban elsősorban azt vizsgáltattam meg, hogy az adókivetést megelőző összeírási munkálatokat HZ adóhivatal a törvényes rendelkezéseknek jnegfelelően és helyesen végezte-e el, másodsorban a kivetési adatokat az egyes foglalkozási ágak szerint csoportosíttattam annak megállapítása céljából, hogy az egyes foglalkozása ágak között van-e aránytalanság. A vizsgálat bebizonyította, hogy az adó összeír ási munkálatok szabályszerűen végeztettek s a helyes .és arányos adóztatás érdekében a törvényes rendelkezések keretében minden intézkedés megtörtént. Ami rnár most az interpellációnak az adóleírásokra és törlésekre vonatkozó részét illeti, Zalaegerszegen az utolsó öt év alatt kereseti adóban 58 esetben összesen 17.667 pengőt, jövedelemadóban 23 esetben összesen 10.310 pengőt, vagyonadóban pedig 21 esetben összesen 2307 pengőt engedtek el anyagi romlás címén. Behajthatatlanság címén legutóbb az 1938. évben volt törlés, amikor 166 adózónál 10.693 pengőt töröltek. Bár ezek a számok egymagukban igazolják, hogy ilyen mérvű törlések (és leírások nem történtek, amelyek azt a látszatot keltenék, mintha az adóhatóságok egyes adózókat kivételes elbánásban részesítettek volna, a képviselő úr interpellációjában felsorolt egyes eseteket is .megvizsgáltattam és annak eredményét a következőkben közölhetem: A képviselő úr szerint Obersohn Jozefin cukrászdatulajdonos adót alig: fizet, évről év

re 400^—500 pengő adóleírásban részesül, holott a Fő-utcán körülbelül 40.000 pengő értékű hatalmas háza van. Azonkívül szőlőnek és íházbirtotkinak is fcétharmadrészhen tulajdokosa. . A vizsgálat szerint, Obersohn Jozefinnek kizárólagos jövedelemforrása cukrászda. Ennek 1939. évi általános kereseti adóalapja 2600 pens-ő. Az interpellációban említett háznak és szőlőneík ő csak egynyoloadrészben tulajdonosa és az ingatlant édesanyja haszonélvezi. Az egész ingatlan forgalmi értéke 34.360 pengő, amelvet 25.662 pengő adósság terhel. Obersohin Jozefin 1937. évi december hó 7-én terjesztett elő adóelengedés ,iránti kérést azzal az indokolással, hogy cukrászdájának csekély forgalma mellett, mindennapi kiadásait sem képes fedezni és hónapok óta tartó betegsége miatt dolgozni nem tud. A pénzügyisrazgató; ság a kérést téliesítetté és összesen 229 pengő általános kereseti adót, illetőleg: jövedelem- és vagyonadót engedett el. mert beigazolást nyert, hogy édesanyjának olyan terhei, vannak, amelyek teljesítése mellett megélni nem ,' tud, következésként megélhetéséről ő tartozik gondoskodni. Egyébként az adózó 1936 óta be;

;tegség:e íköyeitkeztíéiben munkaképtelenné vájt s tartozását — teljes anyagi tönkretétel nélkül — megfizetni nem képes. Nevezettnek csak ez az egy adóelengedési ügye volt és így nem felel meg a tényeknek az interpellációban fog-