Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-62
• Az országgyűlés képviselőházának 62. írva, hogy aki a Magyar Elet pártjára akar szavazni, hova tegye a keresztet. (Csia Sándor: Tiszta választású Bizonyítékául aimait, Hogy igazat mondok, ezt a két szavazólapot leteszem a. Ház asztalára. (Csia Sándor: Sok ilyen eset volt. — Elnök csenget. — Egy hang jobb felől: Még lesz is!) Elnök: Csendet kérek! Vajna Gábor: Nem akarok sok ilyen esetet idehozni, bár volna még elég. 1908-ban, amint azt egy spiritiszta könyvben olvastam, egy nápolyi professzor szellemtesteket fényképezett le. A balatonfüredi választásokról viszont a Balatonfüred című újságban és az Esti Újságban olyan felvételek jelentek meg, amelyeken valóban szellemtestek láthatók. Maguk a balatonfüredi választópolgárok mondták csodálkozva, hogy: uram, én itt több helyen is le vagyok fotografálva. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ezzel akarta a kormánypárt megcáfolni azt, hogy a gyűlésen a valóságban — nem akarom megmondani — hányan voltak. A Virradat tudósítója három felvételt készített erről a gyűlésről, délelőtt 10-kor, Mll-kor és ^12-kor. Ezek a felvételek itt vannak nálam, a cenzúra ezeknek a közlését sem engedte. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Mert a gyűlés %12-kor volt! — Csia Sándor: 11-re volt hirdetve! — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Akkor hogyan lehet 10 órakor fotografálni?) Én nem voltam ott a gyűlésen, lehet, hogy tévedek. A gyűlés megnyitásakor készült felvételekről beszélek. Ugyanakkor itt van egy kép, amelyről eltűnt a hősi emlékmű és amelyen rajta vannak azok a szellemtestek, amelyek nem is egyszer, hanem többször is előfordulnak a képen. Ha a t. Ház akarja, bizonyságul bárki megtekintheti a képet. Mondom, nem akarom ezt a dolgot kiélezni, mert hiszen nem az a célunk, hogy haragot szítsunk egymás ellen. (Egy hang jobbfelől: Hát mi acélja? — Elnök csenget. — Rapcsányi László: Fáj az igazság!) Elnök: Csendet kérek! Vajna Gábor: .. .hanem hogy bemutassam, mit jelent az egyenlő elbánás! (Rapcsányi László: Fáj az igazság! — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A 82 százalck fáj! — Felkiáltások jobbfelől: Maguknak fáj az : íg-xizsági) Hirdetjük a magyar haza legdrágább kincsének, a honvédségnek a -szentségét. Mégisfelelőtlen elemek állandóan azzal fenyegetik az embereket, hogy ha sokat nyilaskodnak, be fogják őket vonultatni! Mindnyájunknak, pártkülönbség nélkül tiltakoznunk kell az ellen, hogy bárki is fenyegethessen valakit azzal, hogy bevonultatja a honvédséghez, hogy úgy nézzen ki a dolog, mintha büntetés lenne bárkinek, ha a honvédségnél szolgál. Nem szabad, hogy a honvédségnek internálótábor jellege legyen, mert a honvédség egy szent magyar iskola, ahol minden embert, aki nem nőtt oda a magyar haza gondolatához, teljesen magyar katonává, magyar szívvé és lélekké kell nevelni, (Felkiáltások jobbfelől: ügy van! Ez természetes! — Mokcsay Dezső: Internálótábornak használják a honvédséget!) A honvédségnél sem a legénység, sem a tisztikar nem politizál, amint ezt már előttem jóval korábban leszögezte Rácz Jenő volt honvédelmi miniszter úr. A honvédség tisztikara ma nagy nemzeti célokat szolgál, a tisztikar ma újságot olvas és igenis tudni akarja a körülöttünk zajló esetese 1939 december U-én, hétfőn. 671 menyeket, hogy ne következhessek be még egyszer 1918 október 31-ike, Ha megnézzük 1918 október 31-ének kórokozóit, azt állapíthatjuk meg, hogy az ország romlásának és a forradalomnak előidézői 90 százalékban zsidók voltak. Ezért kérve-kérjük a honvédelmi miniszter urat, hogy a legsürgősebben távolítsa el a honvédségből az esetleg még ott lévő zsidó fajú vagy pedig zsidókkal összeházasodott honvédtiszteket és altiszteket. (Helyeslés jobbfelől.) Kérve-kérjük a belügyminiszter urat, távolítsa el a m. kir. csendőrség és a ni. kir. államrendőrség kebeléből a hasonló elemeket. (Helyeslés jobbfelől. — Gruber Lajos: Sdhweinitzert például!) Hogy ez 'mennyire a mi malmunkra hajtaná a vizet, e tekintetben hivatkozom a Zsidó Lexikonra, amelyet 1929-iben adtak ki Budapesten Újvári Péter szerkesztésében. Nem díszgójok írták ezt, hanem a zsidó élet reprezentánsai, többek között Baracs Károly, Eulenberg Salamon, mindkettő udvari tanácsos, (vitéz Hertelendy Miklós: Császári és királyi!) Kaszab Aladár udvari tanácsos, Dán Leó kormányfőtanácsos, jánosi-i Engel József udvari tanácsos, Kiss Arnold vezető főrabbi, Komor Arnold ny. miniszteri tanácsos, (vitéz Hertelendy Miklós: Császári és királyi!) Elnök: Kérem vitéz Hertelendy képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásokat abbahagyni! (Taps és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen az elnök!) Vajna Gábor: Munkácsi Bernát, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kunos Ignác egyetemi tanár és mások. Ezek a szerzők a zsidóság illusztris írói, a ikönyv előszavának második oldalán a következőket állapítják meg (olvassa)? »Az együvétartozás energiaegysége illeszti őket össze az emberi munkának ezt ia nagy tömegét, mindazokat pedig, akik személy szerint sorakoznak fel, ja közös származás vérkapcsolatai állítják egymás mellé. Ezért lis nem tesz ez a lexikon különbséget a felekezet kereteiben élő zsidók és a felekezetéiből 'kilépett zsidók között. (Piukovich József: Faji alapon van, helyes! — Elnök csenget.) Az alkotótehetség nem változik a vallásos érzések megmásulásával és mi itt a munkát mértük meg, nem pedig az egyéni élet belső vívódásait és változásait. Egyébként a hagyományos zsidó felfogás sem tűr ilyen szelektálást, mert abban a zsidósághoz való tartozást nem a vallás, hanem a származás dönti el. (Rapcsányi László: Kutyából nem lesz szalonna!) Ezt az elvet érvényesítik a külföldön készült lexikonok is, amelyek valláscsere miatt senkit sem közösítenek ki a zsidó értékek lajstromából.« (Boér Ágoston: Miért mondja ezt? — Rapcsányi László: Mert hozzátartozik! — Felkiáltások jobbfelől? Tudjuk ezt!) Elnök: Csendet kérek (Zaj.) Kérem, méltóztassék lehetővé tenni, hogy a szónok elmondthassa beszédét! (Derültség.) Vajna Gábor: T. Ház! Azért voltam bátor ezeket felhozni, hegy igazoljam azt, hogy ha valaki, akár katona, akár csendőr, akár rendőr, azt mondja, hogy apám kikeresztelkedett vagy én kikeresztelkedtem, ez még nem jelenti azt, (hogy a a keresztvízzel lelkében felvette volna az igazi kereszténységet és magyarságot. A vér nem alszik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem válik vízzé!) r Az első és második zsidótörvény sok bosszúságot, sok keserűséget okozott a magyarországi zsidó-