Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-62

Az országgyűlés képviselőházának 62. lista munka állam keretében. Éppen ezért vi­gyáznunk kell tehát minden külső és belső el­lenségre. A világ kártyáinak keverői keverik a háború véres kártyáit már délkeleten is. Buszinszkóban, Budapesten és környékén és nagyobb ipartelepeink vidékén újból feltűntek a közelmúltban a sarló és a kalapács, és a bolseviki röpcédulák, nyalókák. Csernovicban a közelmúltban bolgár, román és jugoszláv kom­munista megbizottak ültek össze és ezen az ér­tekezletükön elhatározták, hogy Komán i a te­rületén a kisebbségi kérdés kiélezésévé], Bul­gáriában és Szerbiában területi kérdések ki­élezésével forrongást fognak előidézni, hogy a Szovjetnek lehetősége legyen a rendfenntartás és a rend megőrzése cégére alatt bevonulni, hogy nagy pánszláv céljait minél előbb elér­hesse. T. Ház! Az események hatása alatt a szo­'Ciáldemokrata szakszervezetek feltöltődtek. Erről különben szociáldemokrata igen t. kép­viselő uraink tanúságot tehetnek. A bolse­viki agitátorok elsősorban a szociáldemokrata .szakszervezetek balszárnyán, az úgynevezett elégedetlen fronton helyezkednek el. De 'meg­kísérlik a bejutást a nyilaskeresztes és nem­zeti szocialista szervezetekbe is, sőt magába a Magyar Elet Pártjába is. Céljuk: minden fel­tűnés nélkül elégedetlenséget kelteni az egyes pártokban, pártokat, magyarokat egymással szembeállítani. T. Ház! A mai első szónok, Varga Béla igen t. képviselőtársam nyilvánosságra hozott itt egy röpeédulát, amelynek ügyében mi is feljelentést tettünk a m. kir. állam­xendőrségnél. Ez a röpcédula nyilaskeresztes vagy nemzeti szocialista cégérbe öltözködve semmi más, mint^ bolseviki vagy Isten tudja, nem is merek másra gondolni, valami más röpcédula azért, hogy a nyilaskeresztes nem­zeti szocialista pártot és annak becsületes ma­gyar híveit komprimittálja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi nyilaskereszteseik és nemzeti szocialisták ennek az aljas, pisz­kolódó röpcédulának minden egyes sorát el­utasítjuk magunktól és kérjük a belügymi­niszter urat, állapíttassa meg a nagyon ügyes m. kir. államrendőrség szerveivel, kik voltak ennek a röpcédulának szerzői és méltóztas­sék ezeket a szerzőket arra a helyre ültetni, amely őket megilleti, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Csia Sándor: Nem fogják ki­nyomozni!— Egy hang jobb felől? Segítsenek! — Zaj-) Tisztában vagyunk ezzel és ezeknek figyelembentartásával keressük mi is a ma­gyar feltámadás útját. De sokkal kellemetlenebbül érintenek ben­nünket azok a vádak és rágalmak, amelyeket bizonyos nemzetközi szabadkőműves szerveze­tek láthatatlan utakon mindig felhoznak elle­nünk lés állandóan napirenden tartanak és tar­tatnak. Hirdetjük a krisztusi evangéliumot és azt akarják ránk oktrojálni, hogy mi vallás­talanok vagyunk. Kérdem: Spanyolországban a fallangistákon kívül ki vitte vissza Krisz­tus keresztjét a lerombolt és beszennyezett, megszentségtelenített templomokba? Senki más, mint az olasz fasiszták és a német nemzeti szocialisták. A folyó évben július közepén Veszprém­ben egy nagygyűlést akartunk tartani, ame­lyet az államrendőrség nem engedélyezett. Há­rom különvonat és 28 autóbusz volt bejeleintve. A résztvevőik nagy számlára való tekintettel veszprémi szervezetünk útján megkerestettem a püspöki aulát, hogy szeretnénk egy nagy ülése 1939 december- 4-én, hétfőn. . 669 tábori misét tartatni, — amelyre reméltünk 15.000 résztvevőt — hogy ezzel is dokumen­táljuk, mi .nyilaskeresztesek nem vagyunk istentagadók. Sajnos, azt a választ kaptuík, hogy a tábori misét — valószínűleg a rendőr­ség közbenjötte miatt — nem tarthatjuk meg­a hívők menjenek el a templomba. Ha mi a • gyűlésengedélyt megkaptuk volna és ha vala­mennyien el akartunk volna menni a püspöki székesegyházba, akkor sem a székesegyház­ban, sem pedig az előtte lévő téren nem fér­tünk volna. el. Hirdetjük a magyar igazságot és ránk fogják a hazaárulás vádját, azt a borzasztó vádat, amelyért még a mai napig sem kap­tunk senkitől sem elégtételt. A legutóbbi vá­lasztáson felelőtlen elemek állítólag azt ter­jesztették, hogy mi el akarjuk adni a hazát a németeknek, (Csia Sándor: A miniszterelnök!) hogy mi olyan országot akarunk csináltatni Magyarországból, mint amilyen ma Cseh­ország és ha ez bekövetkezik, akkor mindnyá­junkat el fognak vinni a Siegfried-vonalba. (Rapcsányi László: Szégyen gyalázat!) Űjból tiltakoznom kell a hazaárulás vádja ellen, amint azt mindjárt a parlament megnyitása után Kunder Antal akkori kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett interpellációmban megtettem. Ma itt a Ház színe előtt újból tiszti becsületszavamra ünnepélyesen kijelen­tem, hogy ha ellenfeleink vagy ellenségeink közül valaki bebizonyítja, hogy a nyilaske­resztespárt képviselői közül belpolitikai célra, választásra bárki egy pfenninget is kapott, azonnal leköszönök a mandátumomról és ki­lépek ebből a pártból, mert hazaárulókkal egy pillanatig sem akarok együtt lenni. Meg vagyok győződve, hogy álláspontomat a többi nyilastestvéreim is követni fogják. (Egy hang a szélsőjobboldalon: De csinálja ezt az a tá­bor is!) Hirdetjük az alkotmányos államformát és Telforgatóknak neveznek bennünket. Mi tisz­tában vagyunk azzal, hogy minden forrada­lom rombol. Mi nem rombolni, hanem épí­teni akarnánk, építeni egy boldog és szép nagy Magyarországot. (Felkiáltások a jobb­, oldalon: Mi is ezt akarjuk! Ezt szeretnénk látni! — Lássuk! — Bizonyítékok is kellené­ne ] it •— Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem engedik meg!) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak a párbeszédet abba hagyni. (Rapcsányi László: Ne tessék rendőri kérdésként kezelni!) Kérem Bapcsányi képviselő úr, most kértem, hogy méltóztassék a párbeszédet abbahagyni. Vajna Gábor: A mi nemzeti szocialista programmunk a kapitalista-demokrata világ­nézettel szemben valóban forradalom, de csak eszmei forradalom. A magyar ember nem forradalmár természetű, a magyar ember nem tud konspirálni, a magyar ember sokat beszél, sokat hirdet, és ha össze is állna bárki két-három emberrel és forradalmat akarna tervezni egészen biztos, hogy a három közül valamelyik már a szomszédjának elfecsegné, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A magyar em­ber ezzel szemben őszinte, nyílt és egyenes kiállású. (Rapcsányi László: Csak a gerincét puhítgatjuk!) Hogy kik voltak a forradalmak előkészítői és kovászai, azt megmutatta az 1918 október 31-iki és az 1919 március 21-iki forradalom. Természetes, hogy mivel ezen a földön semmi és senki nem lehet örökéletű, így^ az alkotmány sem örök. Amikor az az alkotmány 90*

Next

/
Thumbnails
Contents