Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-62

Az országgyűlés képviselőházának 62. szegény ifjú tisztviselő mennyire örült volna, ha bekerült volna az Ibusz.-hoz vezető állásba, de nem lehet, mert miként a mennyország kapujában ott áll az arkangyal lángpallóssal, ugyanágy ott ál az Ibusz.-nál láthatatlan lángpallóssal a Máv., és azt mondja annak a fiatalembernek, hogy előbb tessék kint szolgálni hosszú ideig, egyik csillagot a másik után megszerezni és majd csak akkor, ha pléhgallérod és három arany csillagod van, tehát a végén, kerülhetsz csak az Ibusz.-hoz. Mit is csinál az az Ibusz., milyen intézmény az? Mennyire segíti elő a magyar közgazdasági eleteti Rájövünk arra, hogy az Ibusz. adminisztrálja az idegenforgalmat, a pályaudvari gyümölcs-, víz és újságárusítást, végül árusítja a Má,v. és a csatlakozó vasutak jegyét. Az idegenforgalomról kár beszélni. Sajnos, valamennyien el kell, hogy ismerjük, hogy az idegenforgalom bizony nagyon gyönge valami Magyarországon, de gyönge volt a múltban is. Mégis azt gondoltuk, hogy inkább fizessünk rá minden idegenre, csak megismerjék országunkat. Rá is fizettünk szépen az idegenekre, akik mosolyogva hallgatták Magyari Imrét a Dunaparton, megbámulták a budai hegyek szépségeit és élvezték a főváros gyönyörűségeit. Nagyon szépen ráfizettünk erre, de most a háborús helyzet miatt még ezek sem jönnek, a háború után pedig esetleg másfelé fognak orientálódni. Idegenek tehát nem jönnek, most már alig vannak, de itt van az Ibusz. hatalmas palotája az ő 600 tisztviselőjével. Menjünk egy utcával hátrább. Az Ibusz. mögött van a Külkereskedelmi Hivatal két ötemeletes palotában, a pincétől a padlásig tele szorgoskodó emberekkel. El kell ismerni, derék munka folyik ott a tisztviselők részéről: a rubrikázás, az aktagyártás, a vonalzás egészen elsőrendű. Azok a képek, amelyeket reklámként kiadnak, azok a füzetek, amelyeket kibocsáta nak, mind elsőrendűek. Ami az adminisztrációt illeti, abban aztán mi tekintélyek vagyunk és ha megnézzük a Külkereskedelmi Hivatalt, akkor semmi kétségünk sincsen affelől, hogy ha egyebet nem, azt nagyszerűen eltanulták a németektől, hogyan kell adminisztrálni. A Külkereskedelmi Hivatal fenntartásához való hozzájárulás másfél év alatt kicsi híján egymillió pengőt tesz ki. Ebből azonban a Külkereskedelmi Hivatal nem tudna megélni. Annyi tisztviselővel, cégvezetővel, igazgatóval, olyan hatalmas apparátussal másfél évig nem egészen egymillió pengőből természetes, hogy nem tud megélni. Van azután ennek a Külkereskedelmi Hivatalnak tekintélyes illetékbevétele és egyéb igen érdekes pénzügyi művelete is. Én vettem magamnak a fáradságot és átnéztem a költségvetési füzeteket. Megtaláltam ott a vármegyék, a városok útadóilletékeit, de azt a rengeteg illetéket, abschöpfungot és egyéb ilyen pénzügyi műveletet, amely a Külkereskedelmi Hivatalba befolyik és végbemegy és amely lehetővé teszi ennek a hivatalnak fenntartását, semmiféle kimutatásban sem találtam meg. Nem merném letenni rá az esküt, de azt hiszem, hogy a legfőbb számszék sem tudja, hogy mi történik a Külkereskedelmi Hivatalban. Én kérem az igen t. ipar- és kereskedelemügyi miniszter urat, hogy bokros elfoglaltsága mellett szenteljen egyszer egy napot, — mert egy félóra alatt természetesen nem megy a tekintetben semmire, egy óra alatt sem — zavarjon el maga körül mindenkit, s vegye elő a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ -III. ülése 1939 december h-én, hétfőn. 651 Külkereskedelmi Hivatal személyzeti kimutasásait, költségkimutatásait és nézze meg, hogy mit ér ez az ország szempontjából. Én laikus ember vagyok, én csak azt mondom, amit érzek és amit embertársaim gondolkodásán keresztül érzek és el tudok itt mondani. Ha a Külkereskedelmi Hivatal működését nézzük, meg kell állapítanunk, hogy ami benne jó, — mert van benne sok jó — azt a kereskedelem sokkal olcsóbban is elvégezte volna, ami azonban hibája ennek az intézménynek, az az. hogy agyon van bürokratizálva. Amikor megindult a Külkereskedelmi Hivatal működése, akkor én itt a t. Képviselőház előtt valóságos előadást tartottam arról, hogy mi egy korallsziget, hogyan keletkezik a tengerben egy korallsziget. Egy hajó megy arra és a hajóról látnak egy pici kis pontot, amelyet távcsővel éppen csak, hogy fel lehet fedezni. Két év múlva a hajó visszajön, látják, hogy ott már egy nagyobb terület van, amelyet már be lehet rajzolni a térképbe. Újabb két év múlva ismét visszajön a hajó és akkor azon a helyen, ahol négy év előtt még semmi sem volt, már apró pálmácskák nyúlnak az ég felé, mert a szél és a madarak elhozzák a magokat. Egy szép napon arra ébredünk, hogy teljesen kialakult egy korallsziget. így fejlődnek és így alakulnak nálunk Magyarországon a hivatalok. Először megcsinálják a Külkereskedelmi Hivatalt. Szerényen meghúzódik három szobában, az élén áll egy miniszteri tanácsosi rangban lévő igen hozzáértő úr, akinek természetes, hogy titkár és titkárnő kell, mert enélkül, ugyebár, nem lehet hivatalt elképzelni? Azután jár neki autótartás éspedig nem az államtitkároknak fenntartott szűk űrméretű, gyenge autó, hanem a miniszterekéhez hasonló, bőméretű hengeres autó, mert az is meg van állapítva, hogy kinek milyen autó jár; nem mindenkinek jár egyforma. Egyszóval az illető úr is kap egy autót és megindul a hivatalos működés. Egy év múlva a palota tele van alkalmazottakkal, akik mind serényen dolgoznak, rá két esztendőre a szomszéd palota falát áttörik, ott is hivatal lesz, hatalmas pénztqrszobával. Én ezt bátor voltam már elmondani a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalásánál, hogy a Külkereskedelmi Hivatal tevékenysége ugyan nem haszontalan, de a kivitel tekintetében még nem érte el az 1929-es állapotot, amikor nem volt Külkereskedelmi Hivatal. (Derültség.) Talán kissé szatirikusán mondom el a dolgot, de éppen az állam érdekében kell ezt elmondanom. Hovatovább elpusztulnak az adóalanyok. Mi kapitalista állam vagyunk, a költségvetés minden adata azt mutatja, hogy kapitalista jellegű állam vagyunk, az urak próbálják valamiképpen elmaszkírozni, egy kis szociális mázzal bespriccelik a különböző intézményeket, de végre is kapitalista állam vagyunk. Ha tehát kapitalista az állam, akkor ne verje agyon azokat a tyúkokat, amelyek, a tojást tojjak, hanem tegye lehetővé, hogy minél többet tojjanak, hogy minél több legyen az arany, de azt, ami ma van, hogy a munkás, az alkalmazott, a szegény emberek felé rideg, keményöklű kapitalista állam van, másfelől pedig igyekszünk megvalósítani az államkapitalizmusnak egy egészen drága és hibrid formáját, ezt soká fenntartani nem lehet, ez a kétlakiság az, ami miatt nem hisznek az emberek és ez a kétlakiság az, ami a jövőben igenmeg fogja magát bosszulni. Vagy helyezkedjék a kor88