Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-62
636 Az országgyűlés kéjwiselőházának 62 tani, mint amilyen a tandíjkedvezmény mértéke. Az egyetemi hallgatók a tandíjkedvezményen kívül a segélyegyleteken és a diákjóléti irodákon keresztül több mindenféle segélyben is részesülnek. Ezeknek az elbírálátásába az egyetemi hallgatók, tehát bajtársaik is befolynak és a legtöbb esetben itt szokott előfordulni az, hogy nemcsak az abszolút rátermettség mértékét nézik, hanem sok esetben a bajtársi és baráti gondolatot is beleviszik, és úgy adják meg azokat a bizonyos kedvezményeket. Ezért volna szükség jlna, hogy a pontozási rendszer alapján adják ki itt is a kedvezményeket, hogy mindenki az őt jog szerint megillető mértékben részesülhessen kedvezményekben. Akkor nem állana elő az az eset, ami mostanában sokszor előállt, hogy aki ismerős, hogyan és miként lehet segélyeket kapni, különösen az elsőéveseknél, \YL három-négy szerannyi segélyt tud magának biztosítani, mint az, aki a viszonyokkal nem ismerős, és így fordulhat elő sok esetben az, hogy olyanok is részesülnek segélyben, akik arra nem érdemesek és rátermettségüknél fogva egyébként nem kaphatnák meg. T. Ház! Az egyetemi hallgatók jóléti ügyével kapcsolatban még egy másik kérdésről kell beszéln diákházak kérdéséről. A kultuszminiszter úr bejelentette, hogy Budapesten meg fogja valósítani a diákházat. Ez azonban csak egy kis része annak a munkának, amelyet a miniszter úrtól ezen a téren kérünk. Főleg az északi államokban, ahol a bajtársiasság fejlettebb is, mint nálunk, majdnem mindenegyes diákegyesületnek megvan az önálló diákháza, otthona, amely nem csak klubház, tehát nemcsak szórakozás céljára szolgál, hanem arra is, hogy a szegényebbek, a rá szorultabbak ott lakást nyerjenek. Mi természetesen ettől a helyzettől nagyon távol állunk, pedig nagyon fontos és sürgős feladat ienne nemcsak Budapesten, hanem minden egyetemi városunkban a diákházak felépítése. otthonok létesítése. Ez nagyban elősegítené a diákforgalmat is. Ezek a házak nyáron is rendelkezésre állnának, nem ütköznék tehát különösebb nehézségbe az intenzívebb nyári diákforgalom kifejlődése, mert a lakásuk és kedvezményes ellátásuk biztosítva lenne a diákházak révén és így hallgatóink megismerhetnék az egész országot. Ezt egyébként vasúti kedvezmények nyújtásával is elő kellene segíteni olymódon, hogy minden egyetemi hallgatónak tanulmányai idején az ország különböző részeire szóló körutazási jegyet kellene adni minden nyáron, amelyekkel négy év alatt bejárnák az országot. Minden évben az ország más részét ismernék meg és ezáltal teljesen megismernék hazánkat és az oklevelet megszerezve sokkal tökéletesebb és jobb munkát tudnának a köznek végezni, mint most, amikor csak a saját szűkebb pátriájukat ismerik. T. Ház! Még a főiskolai hallgatók munkaszolgálatával óhajtok foglalkozni. A munkaszolgálat kérdését a honvédelmi törvény ugyan megoldotta már, de ez a megoldás az értelmiségre vonatkozóan nem egészen kielégítő. Nem kielégítő mégpedig azért, mert nem intézkedik az értelmiségnek, ennek a jövendő nemzetnevelő rétegnek kötelező munkaszolgálatáról. Pedig, hogy ez mennyire fontos, azt felesleges hangsúlyoznom. A munkaszolgálat egységes szellemi nevelést ad az ifjúságnak, maradandó hatású nemzetpolitikai irányt szab meg, a munka megbecsülését vonja maga után, azon- \ . ülése 1939 december h-én, hétfőn. kívül a vidéki és a városi réteg lelki kapcsolatait is megerősíti. Különösen szükséges ennek a kötelező értelmiségi munkaszolgálatnak bevezetése most, amikor felvidéki testvéreink visszatértek hozzánk, hogy ők az anyaországbeliekkel közös munkatáborban egységes szelleművé, egységes nenizetj irányítva nevelődjenek. A honvédelmi törvényben meghatározott munkaszolgálat azért nem elégíti ki teljesen ezeket az elveket, mert a nemzetvédelem, különősen pedig a nemzeti munkavédelem szempontjából jelent csak erőtöbbletet, de a nemzeti nevelés céljai nem bontakozhatnak ki a maguk teljességében. Azonkívül csak a férfilakosság egy kis töredékére vonakozik ez a honvédelmi munkaszolgálat. Az értelmiségi munkaszolgálat fejlesztése és minden érettségizett fiatalemberre való kiterjesztése szükséges, mert egyrészt előkészíti az általános kötelező munkaszolgálat kiépítését, másrészt az értelmiségi elem nemzetnevelését részben megoldja. A fenti okokra való tekintettel tisztelettel kérem a magas kormányt, hogy az érettségizettekre nézve kötelezően rendelje el a munkaszolgálatot, mégpedig olyanformán, hogy minden érettségizett fiú legalább hatheti kötelező munkaszolgálaton vegyen részt; akik egyetemre kerülnek, még az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtti nyár folyamán, a többieknek pedig rendelkezésükre áll az év többi része, tehát az ősz és a tavasz, amikor elvégezhetik ezt a munkaszolgálatot. Hogy ez milyen egységes szellemet alakítana ki, arról nem is kell beszélni. Akik a munkaszolgálatban résztvettek, azokon látszik, ^milyen tökéletes, egységes szellemmel, a bajtársi érzésben mennyire megerősödve kerülnek haza. A kormány iránti bizalmamnál fogva a felhatalmazási törvényjavaslatot elfogadom, illetőleg a felhatalmazást megadom. {Elénk ellenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Palló Imre. Elnök: Palló Imre képviselő urat illeti a szó. Palló Imre: T. Házi Azt hiszem, valamenynyien pártkülönbség nélkül helyeselhetjük előttem felszólalt igen t. Tömböly képviselőtársam szavait. Ö a magyar mérnöki karnak elismerést és nagyobb munkaterületet kíván biztosítani. Annak a mérnöki karnak, amely világviszonylatban is az egyik első helyen áll és amelynek kialakulásában fontos szerepet játszott mindig a műegyetemi tanári testület, amely magas képzettségével igenis mindig segítségére volt a magyar mérnöki karnak minőségi előretörésében. Igenis csak helyeselhetjük, ha a magyar mérnöki kar ebben az új országépítésben megkapja a maga területét és — bár miniden elismerésem az ügyvédeké — azt szeretnők, Ihogy az ország új gazdasági átépítésében igenis minden téren a magyar mérnöki kar vegye át a vezetőszeirepet. Egyetértünk a tandíjkedvezmény kérdésében is. Egyetértünk a diákházak felépítésének tervével és itt én arra kérem az igen t. kultuszkormányt, hogy amikor a diákházakkal otthont ad a magyar diákságnak, adjon ottlhont az Egyetemi Énekkaroknak is, annak a férfikórusnak, amely a magyar dalt, annak modern, Kodály—Bartók szellemében igazi magyar kialakulását, hosszú évtizedek munkájával világszerte híressé és elismertté tette.