Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-61
614 Az országgyűlés képviselőházának 61. célra és írják be ezáltal nevüket örök időkre a nemzeti kegyelet és áldozatkészség halhatatlanjai közé. T. Ház! Ami mármost az előttünk fekvő törvényjavaslatot illeti, valahogy úgy fogom fel a jelenlegi helyzetemet, mint ahogy azta magyar a ] kotmány szerkezete nekem sugallja. Ügy gondolom, hogy a képviselő a füle és a szeme kell. hogy legyen a kormányzatnak, hogy meghallja és meglássa, amit az ország mond amit a kerület és az ország érdekei kívánnak; hozza fel a kormány elé a nép erejét és vigye le a nép közé a kormány gondját és fordítva, hozza fel a vidék gondjait és vvrye le oda a kormány erejét. Éppen ezért, amikor az appropriáéiós törvényjavaslathoz hozzászólni bátorkodom, legyen szabad akadémikus, álta ] ános elvi jelentőségű fejtegetések helv?tt néhány olyan kérdést felvetnem, amely talán konkrétum rellegével Mr, s bár inkább lokális kerületbeli vonatkozásúak, a közérdek szempontja megindokolja, hogy a parlament előtt szóvátegyem ezeket. Nagy érdeklődéssel hallgattam a minden vonatkozásban magasszínvonalú felszólalásokat a vita során, érdeklődéssel hallgattam az elhangzott miniszteri vitazáró beszédet és igazán nagy elmélyüléssel követtem a t. belügyminiszter úrnak valóban klasszikus, egész belügyi közigazgatásunk anyagát átfogó és azt hiszem az e°"ész Házban osztatlan figyelmet keltő felszólalását. Sok szó esett az autonómiáról. Ezt a kérdést minden részletében megvilágította az előttem szólott Piukovits József t. képviselőtársam az ő valóban mélyenszántó beszédében és én is azt mondom, mint az autonóm közületek, mint az alsófokú közigazgatási szervek autonóm fejlődésének meggyőződéses híve, hogy nagy megnyugvással vettem tudomásul a belügyminiszter úrnak azt a kijelentését, amely szerint — hogy szavait idézzem — halálos vétek lenne megfojtani az autonóm közületek életét (Ügy van! iobbfelől.) hiszen minden más szemponttól eltekintve ezeknek az autonóm k' 2ületPkóek az élete a legjobb nevelő eszköz a hazafias, a közért munkálkodni akaró emberek számára. Soha nem láttam ennek a tételnek az igazságát jobban, mint tavaly, amikor a felszabadulás után járásom felszabadult községeit kellett beilleszteni az anyaország testébe. Ebben a felelősségteljes, sürgetett munkában revelálódott előttem igazán a magyar állami élet legkisebb hivatalos orgánumának, a községnek jelentősége, ebben a munkában tanultam meg igazán, hogy ki és mi a falusi jegyző. Igaz tisztelettel és szeretettel hajlok meg a törvényhozás házában ennek s. f testületnek hazafias, áldozatkész és túlzás nélkül mondhatom, honalapító munkája előtt, amelylyel a felszabadult községek területén munkáiéi, fáklyavivői lettek az oda bevonult szentistváni magvar gondolatnak, a csonka országhoz visszatért magyar és szlovák lakosság ügyeinek és érdekeinek szeretetteljes támogatásával. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Ha igazat adunk nagy politikusunknak. Concha Győzőnek, hogy minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból közigazgatása meg tud valósítani, ez a teória feltétlenül szőnyegre veti közigazgatásunk messzemenő reformját, amelynek megvalósítását a t. belügyminiszter úr szintén szíves volt kilátásba helyezni, A reform lényege az kell, ülése 1939 december 1-én, pénteken. hogy legyen, hogy adiuk vissza a jegvzőt falujának, de lényege kell, hogv legyen az is, hogy visszaadjuk az egész politikai községet a falunak "hparv ezt nagvon találóan 'TJSL Weis [stván, »Közigazgatásunk teherpróhaja« című igen értékes és kitűnő tannlr^ányábpn: adiuk vissza a falu jegyzőjét községének és mindenekelőtt vegyük le vállairól az adóbehajtások gvülöletes és keserves munkáiát, (Ügy von! Ügy van! Tajts a .jobboldalon. > hogy a?r>tfn igazi vezetője és istápolója lehessen községének, legfőképpen social's és kulturális vonatkozásban. ( Helyeslés.) ^ Belátták ennek nagy horderejét és szükségét a csehek is. természetesen a saját szempontjukból és k'vették az adóügyek intézését a községi jegyzők keféből, éppen attól a nagyon átlátszó tendenciától vezetve, hogy a jegvző minél közelebb férkőzhessek a nép bizalmához és becsületéhez az ő szempontjaik érdekében. Végtelen nagy örömömre szolgál, hogy a belügyminiszter úr a pénzügyminiszter úrral egyetértve, szíves volt kilátásba helyezni ennek <a tervnek a megvalósítását. T. Ház! Érdekes dolog, ha a közigazgatás decentralizációjának, az alsófokú közisra , zgatási szervek autonóm irányba való terelésének problémakörével foglalkozunk, régebbi és újabb időben gyakran találkozunk ez^el a problémáival, gyakran felvetődik" kisebb-nagyobb mértékben ennek az elgondolásnak gyakorlati megvalósítása. Többnyire azonban olyan időkben, amikor az állami élet gyökeres megújításának szükséges volta mintegy parancsol ólag ^ megköveteli a népi, a laikus elemek beállítását ebbe a munkába, helyesebben a bennük lévő területen és egészséges erőknek felhasználását ennek az átalakító folyamatnak az érdekében. Piukovich 1 képviselőtársam nagyon érdekes példákat sorolt fel. En is olvasgattam ebben a témakörben egyről-másról. Egy ilyen olvasmány jut az eszembe, amelyből azt következtetem, ho^y az alsófokú közigazgatási közületek autonómiáját erősítő törekvéseknek nemzetépítő hatásuk van. Akkori olvasmányomra visszaemlékezve, láttam ennek a tanulságnak érvényesítését a napóleoni háború után. Az 1807. évi tilsiti béke után Poroszország új utakon keresi érvényesülését és boldogulását Stein Henrik Frigyes báró vezetése alatt. Stein az ahhoz a korhoz mérten hallatlanul merész kezdeményezéssel a nemzeti élet televénytalajához, magához a néphez szállt le. Hirdette, hogy meg kell adni a felemelkedés lehetőségét a tehetség és erő számára és a helyi önkormányzat keretei közt egyelőre a helyi kérdések intézésébe kell az egészet bevonni. Ez a probléma 132 évvel ezelőtt merült fel s mennyire hasonlít azokhoz a tervekhez, amelyeknek megvalósítását az igen t. belügyminiszter úr legutóbbi felszólalása során felvetítette hozandó reformjavaslatának horizontjára. A közelmúltban is olvastam ennek a problémának időszerűségéről. Salazar Portugáliában a legutóbbi időben a község képviselőtestületébe utalt minden olyan ügyet, amely kizárólag annak a községnek tagjait érdekli és ott a községek élén álló állami közeg szinte csak közvetít az államhatalom és a község közt, nem úgy, mint nálunk a jegyző, aki egyszerű ügyintéző szerv, akivel mondhatnám minden igazgatási ág külön-külön rendelkezik, végnélküli jelentéseket, sokrovatos kimu-
