Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-61

602 Az országgyűlés képviselőházának 61. ülése 1939 december 1-én, pénteken. sához, elmaradnak az olyan kiadások, amelyek a községek fejlesztésére szolgálnak. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a községek minden téren fejlődnek, mert azok bizony egészen elmaradott állapotban vannak bizonyos tekintetben. Nem a községi közigazgatás menetét értem ez alatt, hanem például az utak építését és más ilyen dolgokat. Ahol megyei vagy állami út megy át, azt természetesen állami vagy megyei költségen kiépítik, de vannak egy községben más fontos feladatok is, amelyeket me& kellene oldani. így például járdák építésére és más ilyen dolgokra bizony nincs pénz. Néhol tehát a takarékosság is hiba. Hiba az is, hogy a jegyzőségeket össze akarják vonni, — nagyközségeket a körjegyzőségekkel — holott a községi irodában a dolgok folytonosan szaporodnak és a sok új intézkedések következtében a nép felvilágosításért mindig a jegyzőhöz fordul' és ez a jegyzőnek minden idejét elveszi. Ha kelleténél több községet kapcsolnak egy körjegyzőségbe, akkor a jegyző munkája teljesen lehetetlenné válik, mert ha négy Község össze van kapcsolva, akkor három napot már idegen községben kell töltenie, a negyedik nap ünnepnap, marad neki tehát munkára három nap, de akkor meg az anyaközség lakói rohanják meg, hogy mindenféle kérdésben felvilágosítást adjon. A mai viszonyok közt tehát a jegyzői állásokat nem megszünteti, vagy összefonni kell, hanem inkább szaporítani. A jegyzők olyan szükséges és hasznos munkálkodást fejtenek ki, hogy számukat csökkenteni nem szabad, különösen akkor nem, ha azt látjuk az összes minisztériumok költségvetéséből, hogy ezerszámra szaporítják az új állásokat. Ahol a legnagyobb szükség van olyan emberre, akinek a kezén fordul meg az alsó fokon minden intézkedés és intézkedésének mineműségétől függ a törvények végrehajtásának sikere, nem szabad tehát arra az álláspontra helyezkednünk, hogy ezeknek számát csökkentsük. T. Ház! A zöldkeresztes egészségvédelem az én vidékemen már majdnem mindenütt be vau vezetve. A zöldkeresztes védőnők feladatuknak a legtöbb helyen meg is felelnek. Érdeklődtem a községi elöljáróktól is, a lakosoktól is, az anyáktól is, akik szolgálataikat igénybe veszik és minden részről megelégedést hallottam működésüket illetően. Tanácsokat osztogatnak és ezek a tanácsok a kisgyermekek gondozását illetően be is válnak. De ahol azután olyan tanácsokat kell nyujtaniok, amelyek az étkezésre vonatkoznak, ott már nem tapasztalható megfelelő eredmény, mert a mi falusi, népünk azolcat a könnyű ételeket nem tudja készíieni. Szükséges volna tehát,'hogy ezek a védőnők tanfolyamokat tartsanak és gyakorlatilag tanítsák meg a népet, illetőleg az érdekelt nőket arra, hogy hogyan táplálják kisdedeiket. A földmívelésügyi minisztérium tárcája körében is vannak háztartási tanfolyamok, azokba is be lehetne a védőnőket kapcsolni, de minthogy ezek a háztartási tanfolyamok csak helyenként vannak és mindenütt, szükséges volna, hogy a védőnő a körorvossal együtt tartson tanfolyamot és gyakorlatilag tanítsák meg a falusi nőket mindarra, amire a gyermeknevelést illetően szükségük van. A védőnői intézmény felállításával és a körorvosi intézmény kifejlesztésével, az orvosok számának szaporításával a közegészségügynek nagy szolgálatot tettek és előmozdították azt, hogy a meglevő gyermekek az életnek megmaradjanak, a népszaporodásra nézve azonban a védőnői intézménynek nagyon csekély hatása van, még pedig azért, mert a védőnőnek nincs módja azoknak az intézkedé sejknek megtételére, amelyek szükségesek volnának. Amikor a népszaporodás megakadályozása úgyszólván kenyérkeresetté vált, amikor ez majdnem szabadon, minden ellenőrzés nélkül, mondhatjuk köztudomásúan történik és ez ellen bizony semmiféle érdemleges intézkedés nem történik, akkor a védőnői vagy körorvosi intézmény fejlesztésével kapcsolatban természetesen nagyobb eredményt nem lehet elvárui. Nézetem szerint azonban, a népszaporodás kérdése összefügg a kultúra kérdésével. A történelein ezeréves lapjai azt bizonyítják, hogy a túlkultúrált országokban a népszaporodás mindenütt megállt, sőt az ókori meg az újabbkori nagyobb birodalmak történetéből azt látjuk, hogy, ahol a kultúrának már olyan nagy foka állott be, amely az embereket kényelemszeretetre szoktatta, a népet elpuhulttá tette, ott mindenütt beállt a veszteglés, a visszafejlődés, a pusztulás, A jelenben is, ha a nyugati kultúrált államokat nézzük, azt látjuk, hogy ott a legkisebb a népszaporodás és ezen nem tudnak segíteni. A kultúrával tehát vigyázva kell bánni. Magas kultúrára csak a vezető osztályoknak van szükségük. Általában is szükség van bizonyos kultúrára, különösen lelki kultúrára, de a kultúrának ezt a terjesztését úgy kell intézni, hogy az tényleg csak olyan tudást mozdítson elő, amelyekre szükség van, nem pedig olyanokat, amelyek a népszaporodás szempontjából nem kívánatosak. Ha nézzük a mi viszonyainkat, itt is azt látjuk, hogy a kulturáltabb nyugati részeken csekélyebb a népszaporodás, a kultúrálatlan keleti részeken pedig nagyobb. A kultúrálatlan keleti államokban is nagyobb a népszaüorodás, mint a kulturált nyugati államokban. Magyarországon a románság azért szaporodott a magyarság hátrányára, mert kulturálatlanabb volt. A kultúrált magyarságnál kevesebb volt a gyerek, a románságnál pedig több. Ezt lehet tapasztalni az egyes községekben, hogy a régi magyar törzslakosság lassabban szaporodik, mint a teljesen kultúrálatlan cigányság. Tudok községeket, ahol maholnap a cigányok száma túl fogja szárnyalni a magyar törzslakosság számát. A török idők után elpusztult az ország. A törökök kivonulásakor Heves megyében csak 7000 lakos volt, az is leginkább Ee-erben, ahol a törökökből is visszamaradtak és Gvöngyösön, és ahol a hegyek közé elbujdostak. Ez a lakosság teljesen kultúrálatlan volt, jóformán el volt nusztulva minden s kunyhókban, földes pincékben laktak Mégis ez a kultúrálatlan nép akkor, amikor még sem kórház, sem orvos, semmi ilyen egészségügyi intézmény sem volt, másfél század alatt sokmillióra szaporodott, teszem fel Heves megyében 7000-ről 300 000-en felüli lélekszámra. A túlzott kultúra tehát ellensége a népsza porod ásnak. Foglalkozik a költségvetés még a csendőrség létszámának emelésével is. Erre a kérdésre akkor nem tudtam kitérni, mert közben a vitát bezárták. Természetes, hogy a csendőrség létszámát emelni kell. mert hiszen területeink nagysága is megnövekedett, ezért a rend fenntartásához töhb személyre van szükség, de ahhoz, hogy eredményt ériünk el. a nyomozásoknál szabadabb kpzet kellene biztosítanunk a csend őrsé érnek, mert különbözők a bűncselekmények, különbözők az emberek és a nyomozást egyforma eszközökkel lefolytatni mindenkivel szemben erdeményesen nem lehet.