Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-59
Az országgyűlés képviselőházának 59. ülése 1939 november 29-én, szerdán, 463 elején, azt lehet mondani, gazdasági krízist megüuztiitő állapot köveikezeit, hogy gyors megnyugvás után a gyón Programm hatása alatt igen gyorsütemű íelienuülésnek adjon heiyet, anut meg íokozott az északi viuek magyarlakta területeinek visszacsatolásával az a körülmény, hogy a magyar ipar fogyasztopiaca lényegesen bővült. A műit év vege le.é az ipari termelés a foglalkoztatottság es a fogyasztás szempontjáoói a magyar gazdasági élet valóságos csúcspontot ert el. .tíz a jelenség tükröződik a magyar gazdasági élet helyzetében is, mert 'hiszen a magasaobrendű és eredményesebb (gabonatermelés következményeiként jelentékeny kereseti és jövedelemtöbblete volt mezőgazdaságnak. Az elég magasan tartott búzaárak mellett a magyar mezőgazdaság vásárlóereje ebben az időszakban 15#?-kal volt magasabb, mint az egy évvel ezelőtti megfelelő időszakban. Jellegzetes erre az időre, hogy az átmeneti krízis ellenére a foglalkoztatott munkásoK létszáma ez iüö alatt is állandóan nőtt és 1938 novemberében 746-000 fő foglalkoztatási létszámmal ez is csúcsponthoz ért. Hogy az előbb említett krízis után az ipar foglalkoztatása annak ellenére, hogy a magampar berunázasai, valamint a kozépitkezósek szüneteltek, mégsem jutott kritikus helyzetbe, sőt a nyár óta, — tehát egy év óta — állandóan felfelé ivelő irányban halad a foglalkoztatottság mérve is, azt a beruházási törvény végrehajtásának fokozott tempójával előállott állami megrendeléseknek lehet tulajdonítani. Ezeknek az állami megrendeléseknek a hatása az általános kereseti lehetőségek megjavulásával a fogyasztásban, tehát az adózási készségben is széles körben érvényesül és miután bekövetkezett az, hogy főleg a hadi-iparokkal kapcsolatos némely iparág kapacitás-kibővítése a normális polgári szükségleteken túlmenő határt ért el, most már a munkáslétszámnak az a része, amely foglalkoztatáson kívül volt, mind felszivatott, sőt nemcsak ez, hanem a mezőgazdasági munkáskategóriának egyrésze is, ami a munkabérek lényeges emelkedésére erős, hatással volt, még a m^ŐQazdasági munkás népelemnél is. Már most, ami a folyó évre vonatkozó adatokat illeti, legven szabad hivatkoznom arra, hogy a termelés irányának felfelé ívelő vonalában a produiciós-jószágtermelés ennek az évnek második negyedében már 15%-kai nagyobb, a fogyasztási-jószágtermelés pedig 26%>-kal nagyobb, mint a megelőző esztendők hasonló időszakában volt. A foglalkoztatott ipari munkáslétszám ismét 23.000-rel nőtt^ tehát a foglalkoztatott ipari munkások száma Immár 769.000-re emelkedett. Az ipari termelés fokozódásának arányára adatot szolgáltat a behozatali és kiviteli adatok egybevetése is. Nevezetesen az év első felében nyersanyagok és félgyártmányok százalékos részesedése az összes ipari behozatalban 59%-ra szállt alá, míg a készgyártmányok százalékos részesedése 41%-ra emelkedett. Ez 1931 óta vagyis, a kötött devizagazdálkodás bevezetése óta nem fordult elő és mutatja a magyar ipar foglalkoztatásának mérvét, amenynyiben ez a nagyobbarányú készgyártmánybehozatal egyáltalán nem érintette a hazai ipart és pedig azért, mert a hazai fogyasztókénessé» 1 fokozódásával az itteni szükséglet elérte, illetőleg meghaladta az ipari termelőképesség technikai határát. Behozatali és kiviteli viszonyaink általában előnyösen változtak a legutóbbi esztendő első felében is. A megelőző gazdasági évben a behozatal 461 millióról 462 millióra emelkedett, a kivitel 547 millióról 553 millióra, ami anynyit jelent, hogy a kiviteli többlet 86 millióról 91 millióra növekedett. A felvidéki országrészek visszacsatolásával a területben gyarapodott ország gabonatermésének értéke is lényegesen nőtt. Ez az értéktöbblet most már 75—78 millióra tehető, feltételezve az eddig tartott árszínvonalat. Ezeknek a területeknek 6"5 millió métermázsára becsült terméseredményből hozzávetőleg 3 millió métermázsa az, ami piacra fog kerülni és ehhez képest a meggyarapodott országnak ezen a címen előálló bevétele 45—48 millió többletet jelent. Ugyanez a helyzet bizonyos fokig az állattartásnál is, ahol a Gazdaságkutató Intézet becslése szerint az ebből származó bevételben a konjunkturális árdifferencia 15—20°/o, amíg a felvidék magyarlakta területeinek visszatérése révén előállott többlet 8—10°/o, úgy, hogy hozzávetőleg 25—30%-ban lehet a megnagyobbodott országnak állattartásból származó jövedelmi szaporulatát számításba venni. Általában tapasztalható az is, hogy a magyar mezőgazdasági termelésben a minőség javulásával beálló értéktöbblet értékesebbé teszi a termékeket, megkönnyíti azoknak a devizaszerző exportban való érvényesülését is és ez egyúttal annyit jelent, hogy magasabb bevételi forrásokat és jövedelmi lehetőséget nyit meg a mezőgazdasággal foglalkozó népesség előtt. Igen érdekes a hatása ennek a gazdaságpolitikának a magyar munkapiacra nézve. Mint méltóztatnak tudni, a megelőző esztendők vitáiban sűrűn fordult elő az alföldi munkáskérdés. Bizonyos betegségi gócok keletkeztek a munka nélkül maradt alföldi munkássá» nyomora következtében. Voltak helységek, ahol az ipari foglalkozás hiánya, illetőleg a kedvezőbb mezőgazdasági értékesítési lehetőség hiánya folytán munka nélkül maradt munkáskategóriái voltak az Alföld egyes részeinek. Ezeket az állapotokat orvosolni kellett és mint méltóztatnak emlékezni a megelőző évek költségvetési vitáiból is, a kormányzat beruházási javaslatokkal, közmunkákkal iparkodott ennek a helyzetnek javítására, sőt egy tárcaközi bizottságot is alakított boldogemlékű Darányi Kálmán volt miniszterelnökünk, amely bizottság állandóan a porondon tartotta a kérdéit és erélyes intézkedéseket tett azért, hogy ezek a betegségi gócok gyógyíthatók legyenek. Ezek a betegségi gócok, de általában a munkanélküliség kérdése Magyarországon, ennek a gazdaságpolitikának hatása alatt most jóformán eltűnt. Az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Hivatal jelentései szerint 1935-ben a mezőgazdasági munkások 22-4 százaléka volt munka nélkül. 1937-ben 15*1 százalék, 1938-ban 12-5 százalék, míg az 1939. év első felére vonatkozó adatok szerint ez a munkanélküliségi kategória eltűnt. Ez azért van, mert az ipari munkásság létszámának jelentékeny emelkedése bizonyos vidékeken a mezőgazdasági munkáskategóriák egy részét is, felszívta és ez hatással volt a munkabérekre, ipari és mezőgazdasági vonatkozásban egyaránt. A gyárimunkásság életnívójára vonatkozólag azt az adatot kell referálnom, hogy aa ' 63*
