Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

458 Äz országgyűlés képviselőházának 58. mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő Budapesten, 3939. évi augusztus hó 4. napján a IL, Erőd-utca 18. szám alatti nyilaskeresztes pártheiyiségöen engedély nélkül tartott gyűlésen résztvett és politikai tárgyú felszólalást tartott. Miután a megkeresés nem felel meg az J884. évi december hó 2á-an napján kelt 56.440. LM. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja at. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Bátz Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát eoben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni

I (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság; javaslatát az imént tárgyalt ügyre nézve magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és Ráta Kálmán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 151. számú jelentésének tárgyalása Abonyi Ferenc 'országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 104/1939. szám alatt Abonyi Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert Budapesten, 1939. évi augusztus hó 11. napján a IX., Soroksári-út 38. és 40. szám alatt levő helyiségben a Hév. alkalmazottak részvételével engedély nélküli politikai gyűlést tartott. A feljelentés táxgyát képező ezen cselekményben a 6000/1922. B. M, számú rendeletbe ütköző kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapífetta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett ibűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Abonyi Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóin. Következik a' határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Abonyi Ferenc országgyűlési-képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. « Következik a mentelmi bizottság 152. számú jelentésének tárgyalása Orosz Mihály országgyűlési képviselő úr - mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: lisztéit Képviselőház! Bereg és Ugoesa vármegyék tisztifőügyésze 1236/1939. szám alatt a 6000/1922 B. M. számú rendeletbe ütköző kihágás miatt Orosz Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő 1939. évi augusztus hó 13-an Tarpán ehgedélynélküli gyűlést tartott. Miután a megkeresés nem felel meg az Ï884. évi december hó 23. napján kélt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, ülése ÏÙÊ.9 tíóvember 28-án,• kedden zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a

f t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést -utasítsa el és Orosz Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. \

í_ Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e erre az ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a men* telmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Orosz Mihály képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 153. számú jelentésének tárgyalása Jandl Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Ház! A pécsi kir. főügyészség 1673/1939. í. ü. szám alatt Jandl Lajos országgyűlési képviselő mentelmi iiogának felfüggesztését kérte, mert a tamási kir. járásbíróság XIII. N. 57/2—1939. Él. számú megkeresése szerint Farkas Ferenc ozorai lakos főmagánvádló feljelentésére ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel főmagánvádlóra vonatkozólag azt a tényt állította, hogy főmagánvádló — mint a Nyilaskeresztes, Pártnak meggyőződéses tagja — »a párthoz hűtlen, a kormánypárttal paktált le, az ozorai kormánypárti Mép.-gyűlésen a kormánypárt képviselőjének érdekében megnyitó beszédet mondott és felhívta a hallgatóságot arra, hogy dr. Lendvay kormánypárti képviselőjelöltet meghallgatva, a választáson támogassák, ezért a ténykedéséért kapott 50 pengőt«. A feljelentés tárgyát képező, ezen cselekményben az 1914 :XLL te 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Jandl Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Miltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) ' A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Jandl Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 154. számú jelentésének tárgyalása Zsengellér^ József képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Ház! A budapesti kir. főügyészség 13.142/1939. f. ü. szám alatt Zsengellér József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a monori kir. járásbíróság B> 6032/4^—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Lipták László főmérnök, budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított, mivel Gombán 1939. évi május hó 19. napján a főmagánvádlóra nézve a köyetkező serto kifejezéseket használta: »Bár ismerjük az ön pimasz, zsidó módszereit!« és amikor Liptak provokálni akarta, azt mondta: »Nekem az Ön névjegyére nincs szükségem«. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLI. te. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni, \