Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok
448 Àz országgyűlés képviselőházának 58, A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. .,. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez ^hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, t Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igent) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis vitéz Makray Lajos képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 116. számú jelentésének tárgyalása Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 12.296/1939. f.ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 6816/7 —1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, Lendvai István budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Üj Magyarság« című politikai napilap 1939. évi március hó 8. napján kiadott 55. és március hó 9. napján kiadott 56. számában »Vakmerő liberális támadás vitéz Rátz Jenő magyarsága ellen«, valamint a »Március 9« főcím, »Előre sejtettük« alcím alatt megjelent cikkek tartalma, de különösen azok következő kitételei miatt: I. »Minden jel ari;a mutat, hogy nemrégiben egy társaság alakult Magyarországon azzal a céllal, hogy egyenként rendszeres hajszát indítson a jobboldali gondolat legkiválóbb előharcosai ellen, azok ellen a vezető politikusok ellen, akik a zsidótörvény megvalósítását és végrehajtását valóban komolyan veszik. A társaság, úgy látszik, jól tudja, hogy e férfiak népszerűségét politikai agitáció és eszméi harc útján többé nem lehet csökkenteni, . tehát a magánéletükre, családjukra, családfájukra vetik magukat és ott próbálnak rágalmazni és kompromittálni a legfantasztikusabb ötletekkel, A titkos alakulásnak, úgy látszik, már hivatalos lapja is akadt, egy üjság, amely a legvadabb törzsökösség, a legkurucabb svábgyűlölet jelszavaival szolgálja ki most az egyetemes zsidó front, a zsidó és csáklyás összefogás nagy közös érdekeit.« »A jól rendezett kutató munka, mint ma azt Rassayékkal szövetségben levő törzsökös orgánumban Nomád, más néven Lendvai, vagy inkább Lehner ÍMt~ ván lelkesedve bejelenti, rendkívüli eredménynyel járt.« »Nomád-Lehner az összes tÖrzsökösÖk nevében mindjárt ki is mondja a nagy ítéletet Kátz Jenő felett az összes körúti törzsö : kösök és sárkányosok helyett: »Imrédy Béla után íme Rátz Jenő is saját újkeletü vérségi bumerángjával sújtja magát homlokon«, mert nem illik, hogy olyanokat is megfertőzzön a vérségi matematika járványa, akik kora ifjúságukban asszimilálódtak a magyarsághoz és beolvadtak a magyar sorsközösségbe.« »De túl mindezen, túl a Lehner-komplexumon, figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy az.az eszelős vakvinerőség, az a már-már patologikussá váló rágalmazási vágy, amely már egy ilyen, férfit ülése 1939 november 28-án, kedden. egy ilyen katonai múlttal bíró értéket sem átall bemocskolni, egy végsőkig kiélesedett elkeseredést, mindenre kapható indulattömeget leplez. Nem egy esetről van itt már szó, nem bértollnokok kurjongatásáról. Ezt a rendszeresített és üzemesített hajszát, végső értelmezésében úgy hívják: a, zsidóság utolsó drámai próbálkozása a zsidótörvény és a jobboldal elgáncsolására. A Rátz-mitológia után még újabb mitológiák következnek! Hiába kíséri majd felsülés azokat is, ők már nem tágítanak, ők, míg egy keresztény lesz, aki feléjük fordul, rágalmazni fognak, nem tudván, hogy a politikai s közéleti öngyilkosságnak mindig és ^minden társadalomban ez a legbiztosabb útja. Ez a legbiztosabb mód arra, hogy a nemzeti társadalom minden szavukat, minden állításukat rongynak tartsa és már jóelőre kiköpje azt, amit ők beadni készülnek!« II. »a hazai zsidófrontok oly boldogan háborognak. Négy évtizeddel ezelőtt igazolta, hogy mindaz, amit Nomádok írtak, egyszerű hazudozás.» A két cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek, az 1914:XLL te. 1. §-ába ütköző a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő Lendvai István sérelmére sajtó lítján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Milotay István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép, viselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, - vagyis Milotay István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 117. számú ." jelentésének tárgyalása Meskó Zoltán országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 12.710/1939. f. ü. szám alatt Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti " kir. 'büntető törvényszék B. XIV. 11.341/12—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel 1938. év július havában »Pesti Újság« címen új napilapot adott ki anélkül, hogy Budapest székesfőváros polgármesterénél a lap megindítását bejelentette és ez a bejelentést tudomásul vette volna. A »Pesti Újság« című