Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-57

Az országgyűlés képviselőházának 57. tudunk annak, hogy a miniszter úr bejelentette azokat a módozatokat, amelyekkel ő ezeknek a terheknek igazságosabb megosztását kívánja végrehajtani. Csak egy esetet akarok felhozni, amely szintén hozzákapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket Malasits barátom említett fel. Itt van például a kispesti textilgyár, amely 1913-ban 125-000 pengő deficittel zárta az évet. Ez a gyár; ma 12 milliós vagyon fölött rendelkezik és másfélmilliós alaptőke után _ 214.830 pengő nyereséggel zárta az évet, vagyis 14-3 százalékos ínyereséggel, legalább is ennyit mutat ki. Ha most olyan földbirtokot keresek, amely hasonló értékű, akkor egy kétezer holdas földbirtokot kell például vennem, amely kétezer holdas birtoknak az alaptőkéje 1*5 millió pengő és ha keresem, hogy ez a birtok mennyit jövedelmez, akkor azt fogom találni, hogy ennek jövedelme a 65.000 pengőt alig közelíti meg, tehát ez csak 4 százalékot jövedelmez. Amíg tehát a gyár 14 százalékos; eredményt tud felmutatni, a föllbirtok csak 4 százalékot tud jövedelmezni. Ha pedig most -szt nézem, hogy ezek milyen arányban adóznak, kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy a gyáripar alig adózik, viszont az óriási teller éppen a földbirtokra esik. T. Ház! Nyilvánvaló tehát, hogy vannak itt -óriási méltánytalanságok és igazságtalanságok, amelyeket kiküszöbölni és a terheket arányosabban megosztani a, kormányzatnak is •eminens érdeke, mert különben a mezőgazdaság rentabilitása teljesen alász-ill. Magának a földbirtoknak az adóztatásában hibáztatni lehet azt, hogy a földek egyforma kulcs szerint adóznak, pedig helye volna a progresszív adózásnak. Elhiszem, hogy; ha a kisbirtoknál lejjebb szállítanánk az adókulcsot, adókiesés történnék, de egy igazságos kataszteri revízió mellett nagyon sok olyan elsőosztályú föld kerülne elő, amely a mostani elsőosztályti földek tulajdonosainak válláról sok terhet venne át. Elhiszem, hogy az ilyen revízió nagyon nehéz, és sok költséggel járna, de •egy ilyen revíziót keresztülvinni, az igazságos adózás szempontjából nagyon fontos volna. Hiszen azt látjuk, hogy a falukutatók is mindig pont ezekbe kapaszkodnak bele. Miért hagyjuk meg nekik azt a kedvező alkalmat, hogy ilyen nyilvánvalóan kirívó dolgokkal állhassanak elő a maguk vélt igazsága mellett? T. Ház! Örömmel kell üdvözölnünk a miniszter úr részéről történt azt a bejelentést is, hogy a földbirtokot ugyanabban a kedvezményben akarja részesíteni, amelyben a házbirtok részesül. Hiszen könnyebben viseli el az ember az adót, ha látja azt, hogy nem megkülönböztetett, hanem ugyanolyan bánásmódban részesül, mint mások. Most, amikor az öntözésről és a szikes területekről gyakran esik szó és különösen amikor a földbirtokreform során sok szikes terület is fog kiosztásra kerülni, roppant fontos dolog az, hogy ezek a földek adókedvezményben részesüljenek. Nem tudom, tervbe van-e véve, de igen kérem azt is, hogy akik a telepítés során földhöz jutnak, legalább két évig adókedvezményben részesüljenek. (Helyeslés.) Hadd erősödjenek meg, hadd verhessenek gyökeret és akkor később sokkal jobban fogják tudni az adót fizetni, mint tudnák akkor, ha mindjárt az elején, amikor odakerülnek és amikor annyi mindenféle invesztícióra van szükségük, azonnal beleütköznének ezekbe a nehézségekbe, amelyek miatt később is nehézségekkel kellene küzdeni ök. És necsak az elemi ilése 1939 november 21-én, pénteken. 403 károk után adjanak adókedvezményt, hiszen sokszor előfordul, hogy nem történt elemi kár, hanem valami más okból kedvezőtlenek a termésviszonyok, ilyenkor tehát legyenek megértéssel az adóközegek és ne próbáljanak onnan elvenni, ahol a kenyeret is alig lehet előteremteni. Nagy megnyugvást fog kelteni az egész országban a miniszter úrnak az a bejelentése is, hogy a házadónál új rendszerre kíván áttérni. Ez a mostani rendszer tényleg borzasztóan helytelen rendszer volt. Mi, akik a falun vagyunk, látjuk a legjobban, hogy a háztulajdonosok képesek voltak arra, hogy a lakókat kitették az utcára, csakhogy ne kelljen a lakbérután házadót fizetniük és a községi elöljáróság nem tudott gondoskodni arról, hogy az utcára kitett családok lakáshoz tudjanak jutni, mert mindenki attól félt, jaj, csak lakó ne legyen, mert ha lakó van, akkor nemcsak a házbér 60 százaléka megy el adóra, hanem a lakóknak a házban való ottlakása egészen más kiadásokkal is jár, hiszen folyton a tehetősebb háztulajdonoshoz mennek azzal, hogy ez hiányzik^ az hiányzik, meg amaz hiányzik. Ezekhez a kiadásokhoz jön még azután a súlyosabb adó. Ez a rendszer tehát borzasztó volt. Nagyon helyes, hogy a miniszter úr vissza akar térni a háborúelőtti idők rendszerére, amikor a házak után házosztályadót fizettek. Ez a legigazságosabb adó (Úgy van! Úgy van!) és e miatt nemi fognak zúgolódni az emberek, mert azt a kis összeget mindenki szívesen meg fogja fizetni és akkor azután majd lesz ezeknek a lakóknak is lakásuk. Hiszen sok ember például képes volt eladni házát az adó miatt, a pénzt pedig betette a bankba, mert azt mondta, hogy kényelmesebben él meg így. A nagy adó. amelyet a házbér után fizetnie kellett, meg a tatarozás évről évre csökkentette vagyonát és ezt úgy gondolta megmenteni, hogy betette a ház árát a bankba és a kamatokból élt. Itt van a tisztviselőtársadaloui is, amely Budapest környékén építkezik. Most, amíg adókedvezményben, adómentességben részesül, _ bírni fogja a ház fenntartását, de mi lesz majd. később, amikor az adómentesség meg fog szűnni? Nagyon helyes és okos dolog a házosztályadó bevezetése, csak arra kérném az igen t. miniszter urat, hogy amennyiben valaki bérbe adná házát, necsak a háztulajdonos által elfoglalt helyiségek után kelljen házosztály adót fizetni, hanem a bérbe kiadott helyiségek után is. Itt van azután a nyaralók kérdése, akik vidéken szobát vesznek ki egy-két vagy három hónapra, kérem, hogy ne adóztassák meg ezt a jövedelmet sem. Ezáltal a kisembereken is segítünk, de a tisztviselőtársadalmon is, mert olcsóbban tud hozzájutni a nyaraláshoz. Itt tényleg átruházás- van, amint Malasits barátom mondotta, átruházzák a terhet arra, aki vidékre akar kimenni, hogy ott pihenjen. Azt is említette azután a miniszter úr, hogy a kishaszonbérlők kereseti adóját szintén csökkenteni kívánja. Arra kérném az igen t. miniszter urat, hogy az 1—2—3 katasztrális holdas kishaszonbérlő egyáltalán semmiféle kereseti adót ne fizessen, mert ennek csak a munkája térül meg, nem marad semmije, amiből még adót is fizethessen. Ezeknek alapadója és járulékai mind az államháztartásban, mind pedig a községi költségvetésben oly kis tételt jelentenek, hogy ettől nagyon könnyen el lehetne tekinteni. A három katasztrális holdon felül egészen 100 holdig terjedő kategóriákban