Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

Àz országgyűlés képviselőházának 56. ülése 1939 november 23

'-an, csütörtökön. 377 elkészültét,. rátérek arra a problémára, amelyet legelőször kellett volna említenem, mint legfontosabb problémát: a részvényjog reformjának kérdését. (Halljuk! Halljuk!) Igen t. Képviselőház! Jelentem a t. Képviselőháznak, hogy az erre vonatkozó első tervezet egy igen kiváló és európai hírű magyar keresiKedekni jogi szakértőnek, Kuncz Ödön egyetemi professzornak (Éljenzés jobbfelől.) közreműködésével már az igazságügyminiszter úr kezében fekszik és a közeljövőben az arra illetékes tényezők elbírálhatása elé ikerül, indokolásával együtt. (Helyeslés.) Ennek a problémának gyakorlati vonatkozásait egy rendkívül magasröptű előadás keretében Petró ^ Kálmán t. képviselőtársam ismertette. ezért én — méltóztassék megengedni — inkább elvi keretek közt mozgok és nem annyira a kérdés gyakorlati vonatkozásaira tereik rá. Említettem, hogy ez a tervezet készül és az előkészületek során a tervezet megalkotója figyelemmel van a bírói gyakorlat jogfejlesztő eredményeire és hatására, a szakirodalom, valamint a szakkörök óhajaira és végül az 1917 óta létrejött tervezetekre. Az élőkészítésnek ebből a módjából következik, hogy itt nem egy mindenáron reformálni, újítani akaró célzatról, sötétbe ugrásról lesz szó, hanem egy minden tekintetben alaposan előkészített és az idő követelményei által megérlelt reformról, amelynek teljesítése által a magyar törvényhozás régi tartozását róná le a nemzetgazdasággal, az egész magyar nemzettel szemben. (Ugy van!) Ne felejtsük el ugyanis, hogy habár az előbb említett követelmények kielégítése szempontjából ez múlhatatlan feladat és ennélfogva e probléma megoldása tisztára szakkérdés, nem lehet elzárkóznunk az elől, hogy egy új és modern részvény jogi reformnak előnyös gazdasági és szociálpolitikai következményeit is megvizsgáljuk. T, képviselőtársaim, én közhelyeket mondok el, amikor azt mondom, hogy a részvénytársaság a mai kor jellegzetes társadalmi és gazdasági instrumentuma. Kultúrországot részvénytársaság nélkül elképzelni nem r lehet és ez a társasági forma független az államszervezési metódusoktól, független az államrendszerektől és a világnézetektől, mert Oroszországban ép úgy megtaláljuk, mint Németországban és az Északamerikai Egyesült Államokban. Van egy jogbölcselő, egy kiváló jogi író, aki azt mondja, hogy a részvénytársasági formával sokkal hatalmasabb alkotásokat lehet létrehozni, mint amilyenek az egyiptomi gúlák, vagy a föníciai quadrigák voltak. Én ennyire nem megyek, csak azt mondom egészen reálisan leegyszerűsítve a dolgot, hogy a részvénytársaság a mai gazdasági viszonyok közt szinte az egyetlen adódó lehetőség a nagy tőkéket hosszabb időre lekötő vállalatok saámára abból a célból, hogy a 'társadalomban meglevő és elhelyezkedésre váró kisebb tőkékhez is könnyűszerrel hozzá tudjanak jutni. Vagy hogy most ismét szociológiai oldalról világítsam meg a kérdést, a részvénytársaság legfontosabb szociológiai bázisa nem egyéb, mint a tőkés társadalomnak a részvényekbe vetett bizalma. (Homonnay Tivadar: Az a kérdés, hogy megvan-e a bizalom

1

?) Itt vagyunk tehát a problémánál: van-e bizalom'? Sajnálattal kell megállapítanunk. hogy a háború utálni fejlődés nem volt helyes irányú ebből a szempontból, főként az inflációkkal bekövetkezett és a mai részvénytársasági jogunk hiányosságai folytán lehetővé KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ HL vált részvényfelvizezések miatt, amelyek a kistőkések ezreit, sőt százezreit juttattak koldusbotra (Ugy van! — Kajniss Ferenc: Kirabolták őket!) óriási vállalatokat juttattak szinte nevetséges összegek ellenében egy-két ember kezére és ezzel megrendítették a részvényekbe vetett bizalmat a nagy tömegek lelkében. A közvélemény szóles rétegeiben meggyengült a bizalom a részvények iránt, szétfoszlott a részvénypapirok nimbusza. Mindezt lehetővé tette a mai részvényjog négy hiányossága, nevezetesen: az alapítás reális voltának nem kellően való biztosítottsága, az ügyvezetés hiányos ellenőrzése, a részvényesvédelem nem kellő kiépítettsége és végül az a ihiánya a részvényjognak, hogy az alap tőkeemelésekből származó új részvényeket intézményesen nein biztosította a régi részvényesek számára. (Ugy van! Ugy van!) T. Ház! A hiányok felsorolásával

f egyben adva van a kibontakozás útja is. A részvényjogi reformnak nálunk két célja lehet: helyre keil állítani a részvények tekintélyét és nimbuszát, de ugyanakkor intézményesen biztosítani kell a kisrészvényesek és a kistökések védelmét, mert ezzel az állam nem csupán elsődleges kötelességet teljesít ezekkel a tömegekkel szemben, hanem egyenesen szociálpolitikai feladatot is végez, mert ne ielejtsük el, hogy a kistőkék a szorgalmas alkotó munka alapján összegyűjtött takarékosságból erednek. (Úgy van! Ügy van!) Aki ezt a takarékosság alapján született tőkét védi, az a nemzeti munkát védi. (Igaz! Ugy van! Taps. — Homonnay Tivadar: Ebben le kell kopírozni Franciaországot!) Tehát ez a céh Hangsúlyoznom kell azt is, hogy egy ilyen modern, új rész vény jog és a részvényesek védelmének erőteljesebb kiépítése nem csupán a részvényeseknek, nemcsupán a hitelezőknek, hanem magának a részvénytársaságnak is elemi érdeke, mert egy új modern részvényjog emeli a részvények értékét és népszerűségét és ameny nyiben ez bekövetkezik, lehetővé válik, hogy a részvénytársaságok tőkeszükségleteik kielégítése tekintetében ennek legközvetlenebb és legreálisabb lehetőségéhez fordulhassanak, amely ma éppen a részvények nimbuszának megtépázottságánál fogva el van zárva előlük: az alaptőkeemeléshez. (Ugy van! Ugy van!) Van egy másik szempont is, ez pedig az alkalmazottak szempontja, az ehhez kapcsolódó szociálpolitikai szempont. Ne, felejtsük el, hogy a magyar részvénytársaságok tulajdonában 1934-ben 3 milliárd pengő saját tőke és 5 milliárd pengő idegen tőke volt. Nem is tudnám megmondani, hány ezerre rúg az alkalmazottak száma, akiknek exisztenciája szorosan összefügg a vállalatok exisztenciájával és e sok-sok ezer alkalmazott szilárd életfeltételeinek biztosítása fontos nemzeti érdek. (Ügy van! Ügy van!) Fontos érdek tehát az, hogy új és modern részvényjogunkban az alkalmazottak szociális érdekének biztosítása tekinteteben is történjenek a kor színvonalán álló intézkedések. (Helyeslés.) Van még egy szempont, t. Képviselőhá?; és ez az, amelyet itt néhány héttel ezelőtt hallottunk a telepítési javaslat kapcsán felhozni, a föld birtokpolitika szempontia. Nemcsak hivatalos helyről, hanem a képviselőház jobb- és baloldaláról is nézetek hangzottak el, amelyek arra mutattak rá, mennyire kívánatos lesz a megváltás alá kerülő földbirtokok megváltási árának elhelyezkedése az ipari és kereskedelmi vállalatok papírjaiban. 50