Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-55

324 Az országgyűlés képviselőházának 55, hogy a tanári státusokban, amelyek egyelőre még külön vannak egymástól, de amelyeknek egyesítése felé törekszem a jövendőiben (Helyeslés,) és a tanítói státusban is a létszám 85 százaléka lesz rendes tanár és tanító, 15 százaléka [helyettes tanár és tanító. Az óraadói, kisegítői és egyéb elnevezésű tanítói állások megszűnvén, helyettes alatt azt értjük, aki teljes gyakornoki illetményt kap, teihát azt, amit a helyettes tanár kap ma. A helyettes tanító is ebibe a kategóriába kerül a maga státusában. Ezzel szemben mindenkitől, aki iskolai alkalmazásba kerül, megkövetelek egy próbaévet. Megkövetelem, ihogy egy esztendeig — mint minden más kategóriájú tisztviselő — gyakorlati próbaidőt szolgáljon le. Ez után következik a véglegesítés. Ez alatt a próbaév alatt ifiizetést nem adok, hanem segélydíjat, amely alkalmas arra, hogry az illető fiatalember egy évdg abból megellhessen. A tanítóknál ez 1200 pengő, a tanároknál 1440 pengő. Vis;zont ha az egyévi próbaidőt, szeptembertől szeptemberig, leszolgálta az illető, a legközelebbi december 31-i előléptetésnél elő fog lépni a helyettes tanári kategóriába, tehát a várakozási idő, amely eddig 4, 5, 6 év volt, egy és egynegyed esztendőre száll le. (Helyeslés és taps.) A helyzetet megkönnyítette számomra, hogy ma nagyon sok az új alkalmazott egyfelől a felvidéki országgyarapodás, másfelől az új iskolaépítés következtében, ma nem is rendelkezem annyi, egy évi szolgálattal bíró, óraadó tanárral és ideiglenes helyettes tanítóval, hogy betölthessem mindazokat az állásokat, amelyek a költségvetés végleges létszámában rendelkezésre állnak. Az előléptetési lehetőségek száma — a július 1-én már megtörtént előléptetéseken kívül — az állami tanítók státusában 1569-re rúg. A VII fizetési osztályba lép 65, rendes tanító lesz hf-Jyettesbő] 408, gyakovnoki illetmény es helyettes tanító pedig 786, azonkívül még 310^ új segélydíjas alkalmazására van kilátás. Továbbá rendelkezésre áll a nem állami helyettes tanítók létszámában is 285 többlet. Az újra kinevezett felvidékiek nincsenek benne ezekben a számokban, pedig itt is körülbelül 600 új alkalmazottiul van szó, akik részben már jelenleg mint segély díj ások szolgálnak. Kereken 3000 tanítói előlépés és alkalmazás történik. Ennek eredményeképpen mindazok a segédtanítók, akik 1938 január elseje előtt neveztettek ki, előlépnek a rendes tanítói kategóriába és csupán 300—350 segédtanító marad gyakornoki illetménnyel tanító, a mai ideiglenes helyettes és kisegítő-tanítók közül pedig mind; azok, akiknek megvan az egy évi szolgálati idejük, kineveztetnek a helyettes tanítói kategóriába. Hasonló a helyzet a középiskolai, polgári iskolai és a testnevelési tanárok státusában, ahol az előlépési lehetőségek száma összesen, de a felvidékiek nélkül 1286, a felvidéki új alkalmazásokat is hozzászámítva kereken 1430 és ehhez járul még 170 új felekezeti tanári állás, úgyhogv az itteni lehetőségek száma körülbelül 1600. A gimnáziumnál, a polgári iskolánál és a testnevelési tanárok státusában . valamennyi ma szolgáló helyettes tanár rendes tanárrá lesz kinevezhető, remélem, már január elsejével és azok az óraadó helyettesek is rendes tanárokká fognak kineveztetni, akik 1936 óta, vagyis* négy ülése 1939 november 22-én, szerdán. esztendeje szolgálnak. (Általános helyeslés.) Ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg biztosítottuk a testnevelési tanárok egyenlősítését abban a tekintetben, hogy a jövőben a három éven felüli helyettesi szolgálat náluk is, éppen úgy, mint más tanári kategóriáknál, beszámít a fizetési fokozatba, ha rendes tanárokká léptetjük őket elő. (Elénk helyeslés.) A gimnáziumnál 430 óradíjas helyettes közül mindössze 80, a polgárinál 300 közül mindössze 90, a testnevelési tanári státusban 58 közül mindössze 6 tanár marad segélydíjas. Az illetőknek t. i. nines meg az egyévi szolgálatuk. Tudom, hogy a tanárok közül a legkevésbbé megelégedett és a legtöbb méltánytalanságról panaszkodó kategória a testnevelési tanároké. Sajnos, a testnevelési tanárokkal régi, már idejétmúlt okokból kifolyólag eddig elégé mostohán bánt a kormányzat s ez az elbánás semmiesetre sem felel meg annak a képzettségnek, amelyet a testnevelési tanárok fiatalabb rétege a főiskolai képesítéssel magának megszerzett. Segítenünk kell rajtuk! Meg is tettük az első lépéseket. Ismétlem, a három éven felüli heilyettesi szolgálat beszámítása már az idén megtörténik. A VI. fizetési osztályt egy állással tavaly nyitottam meg számukra; az idén még eggyel szaporítottam ezeknek az állásoknak a számát, úgyhogy most a testnevelési tanároknak 2 %-a — a polgári iskoláknál 3% ez az arány — a VI. fizetési osztályba kerülhet és végül előlépnek mindazok, akik hosszú idő óta, mint óraadók és helyettesek szolgálnak. Hátra van még azon óhajuk teljesítése, hogy a testnevelési tanárok a polgári iskolai tanárokkal minden tekintetben egy kategóriába kerüljenek. Ezt a jövő évre kívánom előkészíteni. A testnevelési tanárok részéről felmerült azt a másik kérést, hogy a középiskolában szolgáló testnevelési tanárok a középiskolai tanárokkal kerüljenek egy kategóriába, szintén a legnagyobb szeretettel kívánom a pénzügyaniniszter úrral együtt elbírálni. Meg fogjuk látni, hogy mit lehet tenni. Azt hiszem, hogy ez inkább egy általános státu s rendezés keretében kerülhet végleges megoldásra. Amint mondottam, legfontosabbnak tartottam az alsó kategóriák helyzetének nagyarányú javítását és valóban sikerült elérnem a pénzügyminiszter úr támogatásával a tanárság javára egy olyan arányú státusrendezést, amilyen — őszintén és szerénytelenség nélkül megmondom — évtizedek óta nem volt. (Éljenzés jobbfelől és középen.) Ezzel együtt jórészt megoldáshoz jut — főleg tanítói, testnevelési tanári és polgári iskolai vonalon — a munkanélküliség kérdése is. A jelen pillanatban, úgy áll a helyzet, hogy állásnélküli polgári iskolai tanár nincs, már középiskolai tanárokat kell alkalmaznunk a polgári iskolákban. Férfitanító az új állások betöltése után alig fog állás nélkül maradni. Egy-két év alatt itt is megoldódáshoz jut a nagy kérdés. A középiskolánál is javul a helyzet. Megmarad azonban továbbra is — mint azt már egyszer itt régebben kiemeltem — az állástalan tanítónők problémája. (Halljuk! Halljuk!) Ezen képtelen vagyok segíteni a mai keretekben. 5—6.000 állásnélküli tanítónő van, aki megszerezte a diplomát. Valamennyit iskolában elhelyezni nem tudjuk. (Felkiáltások jobbfelől: Más állásokban!) Remélem azonban, hogy a