Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-54

Az Országgyűlés képviselőházának 5U. rekvésnek sikere vagy sikertelensége semmiféle összefüggésben ninci ezekkel az új intézményekkel és bizonyos intézménnyel. Éppen egy ilyen intézményt "akarok kiragadni a miniszterelnökségi tárcából és ennek kritikájával akarok foglalkozni. A hírszolgáltatás területén jelentkezik ez az új intézmény, a cenzúra. A rendkívüli viszonyok teremtették meg a cenzúrát különleges feladatkörrel. Mi, ezt az egész intézményt feleslegesnek, szükségtelennek és pénzpocsékolásnak tartjuk. Az a meggyőződésünk, hogy az a hatalom, amely ma éppen a rendkívüli viszonyok és a rengeteg kerettörvény következtében a kormány kezében van, amúgyis elriasztja a közvéleménynek az, újságokban és általában a hírszolgáltatás területén jelentkező feesegőit attól, 'hogy sérteni próbálják azokat az érdekeket, amelyeket állítólag a cenzúra ved. A hírszolgáltatás területén ainnúgyis rendkívül nagy önkéntes fegyelem, nyugodtan és ismételten hangsúlyozhatom, hogy: önkéntes fegyelem jelentkezik. Ezt az önkéntes fegyelmet kiegészítik azok a figyelmeztetések, azok a kérések, azok a letiltások, a (hivatalos híranyagnak az a szolgáltatása, amely azt a célt szolgálja, hogy katonai, gazdasági, külpolitikai érdekek Tie tegyenek megsértve. Ezeket a rendszabályokat, ezeket a tételeket az én tudomásom szerint nem is próbálták eddig* kijátszani, főleg és elsősorban azért nem, mert hiszen, ha valaki ezeket ki akarná játszani, drákói szigorúságú következmények réme fenyegeti. Rossz és felesleges tehát a bizonyos mértékben könnyebb, de sokkal drágább eszközhöz, a cenzúrához fordulni. Az az érdekes, hogy senki sem tagadja azt, hogy ez az intézmény a maga teljességében rossz, a vita csak a szükségesség, vagy a szükségtelenség körül folyik. De még azoknak is* akik ennek az intézménynek a szükségességét vallják, el kell ismerniök azt, hogy ha van cenzúra, akkor annak elsősorban ismernie kell a törvényeket, alkalmazkodnia kell a törvényekhez, azt nem lehet mint politikai szájkosarat felaggatni, az nem lehet egyéni vélemény, egyéni politikai meggyőződés kifejezője, nem teheti vogelfrei-é az egyik álláspontot a másikkal szemben, nem teheti ellenmondásnélküli támadóvá a másikat, nem lehet titkos újságírói ambíciók kiélési lehetősége, nem csúfolhatja meg az újságíró munkáját, az újságíró ötletességét, az újságíró kötelességteljesítését és végül nem lehet öncél. T. Képviselőház! Aki végignézi azokat a cenzúrázott ujsághasábokat, amelyek egy szerkesztőségbe visszakerülnek, megállapíthatja azokból azt, hogy ez. a mostani cenzúra, amelyet mi szükségtelen rossznak tartunk, ezeknek a betegségeknek mindegyikében szenved. Kezdhetjük mindjárt azon, hogy túlteszi magát a törvényen. A parlamenti tárgyalások ... Elnök: Kérem Kéthly Anna ;

képviselőtársunkat, hogy egy intézmény bírálatánál ne méltóztassék olyan térre tévedni, afhol annak törvénysértést tulajdonít. Törvénysértéssel ne méltóztassék egy intézményt megvádolni. Kéthly Anna: A parlamenti tárgyalások nyilvánosak, a parlamenti tárgyalások nyilvánossága az egyik legfontosabb alkotmány b"ztosítek. De mi a nyilvánoság? Az a kétdarabonkint kiadott karzati jegyi De még abban az esetben is, ha bármilyen befogadóképessége volna a képviselőház karzatának, ez nem jelen1939 november 21-én, kedden. 245 tené az ország széles nyilvánosságát, mert a nyilvánosság a mai viszonyok között a sajtó. Am kor a cenzúra a képviselőházi felszólalást nyirbálja meg és a képviselő beszédéből töröl, ez ennek az alkotmánybiztosítéknak sérelmét jelenti. Ez a nyirbálás tulajdonképen felesleges ós bosszantó, hiszen az új házszabályok a Ház elnökének kezébe leteszik a széleskörű törlési jogot. Ha a Ház elnöke nem él ezzel a joggal, ha a Ház elnöke a képviselő felszólalásával kapcsolatban nem állapítja meg és nem állapíthatja meg — mert nincs benne— az ország katonai, gazdasági vagy külpolitikai érdekeinek a sérelmét, akkor b'zonyos, hogy ezek a sérelmek abban a beszédben nem fordultak elő. Bizonyos mértékben az elnök lebecsülése az, amikor a cenzúra beleavatkozik a beszédbe és töröl belőle olyan passzusokat, amelyek itt a Házban ellenmondás és rendreutasítás nélkül hangzottak el. Mert mi az, t. Képviselőház, amit a cenzúra töröl? Itt van például Malasits Géza képviselőtársain beszéde, melyben kifogásolta, hogy a kórházi költségeket az egyes szegény emberek apró, kicsiny birtokára, apró kicsiny házára rátáblázzák és megállapította azt is, hogy ezen a téren végre rendet kellene teremteni, mert igen sok család teljes vagyoni romlását okozhatja a mai állapot. Ha valaki ebből megállapíthatja a gazdasági, katonai, vagy külpolitikai érdekek sérelmét, akkor én elismerem, hogy a cenzúrának e passzus törlésében igaza volt. De ugyanennél a tárgynál a belügynvnisztor beszédén is változtatott a cenzura,

f holott fel sem tehető, hogy a belügyminiszter úr az ő finom politikai érzékével bármiféle olyasmit moudhatiia, ami kifelé az ország érdekeit sértené. A belügyminiszter urnák ezen a beszédén is változtatott a cenzúra, ahol ugyan'

s a miniszter úr azt mondotta beszédében, hogy »-átmenetileg munkanélküliség jelentkezik«, a cenzúra beírta, hogy »néhol«. A tüdőbajra és a tüdőgondozók felállítására vonatkozó^ részt is törli, holott ez egyszerűen egy régi ígéretnek a számonkérése. Kabók képviselőtársam beszédéből teljes egészében törölte a ^drágaságra vonatkozó részt. Malasits képviselőtársam korábbi beszédéből pusztán azon a címen törölt, hogy egyenlő arányban kell közölni a különféle pártokhoz tartozó képviselő urak felszólalását, amit én a magam részéről abban a pillanatban elfogadok, ha a kormánypárti lapok a szocialista szónok felszólalásából ugyanannyit fognak közölni, mint a saját szónokaikéból. Második sérelmünk a cenzúrával kapcsolatban a politikai szájkosár felakasztása. Törlik a lapból azokat a hirdetésszerű, mondjuk úgy: házi szalagokat, mint például »Magyarország függetlensége, szabadsága minden magyar munkás létérdeke«, »»Hűségért hűséget követel tőled a mozgalom«, »A magyar parasztság és munkásság hitvallása: független Magyarország kifelé, szabad Magyarország befelé«. Egy másik cikkből ugyancsak törli azt, hogy »A magyar munkás elsőrendű érdeke, hogy Magyarország kifelé független, befelé szabad maradjon«. A cikk első részében törli azt, hogy »Súlyos napok előtt állunk«, de ugyanebben a cikkben a második bekezdésben benne hagyja ugyanezt a mondatot. Az autonómia, a népképviselet kérdésében egy másik cikk azt mondja: »Előbb meg kell teremteni a. demokratikus szellemű, igazi* becsületes választójogot és az igazi autonóm közigazgatást, amely a falutól kezdve a iVáT32*