Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-54
240 Az országgyűlés képviselőházának &U liez szükségesek. Elérkezett tehát a pillanat, amidőn ezen szerződés nagyhatalmú aláíróinak, amelyek e tény következtében kölcsönösen és együttesen felelősek az általuk megállapított rendelkezések tragikus következményeiért, t a leghatározottabb rendszabályokhoz kell nyúlniuk a végből, hogy a kísérőlevélben tett ünnepélyes ígéretek, valamint a kisebbségek jogaira vonatkozó cikkekben foglalt biztosítékok megtartassanak és végrehajtassanak.« »Valaha szerették szemünkre vetni a magyar uralom szigorúságát a nem magyarnyelvű lakossággal »szemben« —- folytatja .a jegyzék. — »Ez nem volt más, mint tendenciózus mese Magyarország feldarabolásának propagálása céljából, mely feldarabolásban a Magyarországgal határos államok kormányaik imperialista céljai kielégítésére óhajtottak hasznot húzni. A magyar rendszer becsületességét eléggé bizonyítja az a tény, hogy mi voltunk azok, akik népszavazást követeltünk, mely a magyar királyság sorsa felett döntsön, vagyis mi folyamodtunk az ú. n. elnyomott nemzetiségek pártatlanságához. A népszavazás előnyétől megfosztva, a győzők akarata volt az, mely sorsunk fölött határozott. Mi meghajoltunk, de mindig abban a meggyőződésben, hogy a nagyhatalmak érvényesíteni fogják tudni akaratukat és pedig nemcsak JMagyarország hátrányára, hanem a békeszerződés áldozatainak érdekében is, vagyis az anyaországtól elszakított részek lakosságának érdekében.« T. Ház! Bizonyára senki sem fogja azt gondolni, hogy a múltban követett magatartásunk egyes fejezeteinek pontosabb ismertetése folyamán izgatni akarnék a jelen, amúgy is nehéz körülményei között, csak precízebben akartam rámutatni azokra az okokra, amelyek az 1919 óta tartó állóharcot mozgóháborúvá változtatták át és amelyek mesterséges fenntartása lehetetlenné teszi az őszinte, tartós békét ebben a világrészben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha igazuk volna azoknak, akik nekünk politikai romanticizmust vetnek a szemünkre, akkor ma nem volnáuak abban a helyzetben, hogv ugyan gondos megfontoltsággal, de elszántan készítjük elő — békésen — a magyarság problémáinak megoldá c át. T. Ház! Az átfogó integráció eszméje hatja át a népek gazdasági és politikai életét. Boldog az a nemzet, amely ilyen, az egyedeket összefogó eszmét akár a múltban, akár a jelenben kitermelt. Szerencsére mi közéjük tartozunk. Szent István koronája olyan életfelfogást jelenthet minden nemzetiség részére, mely összefog «anélkül, hogy egybeolvasztana, rendező és szervező elvének vonzóereje elé csak a népek ellenkező akarata vonhat határt. Tanának igazi értelmét az elmúlt évek megpróbáltatásai alatt tanultuk meg értékelni, de megtanultuk! (Ügy van! Ügy van! — Élénk taps.) T. Ház! Mi a nemzettel a népért akarunk szilárd, eltökélt szándókkal haladni az igazságos, tisztességes, tehát # tartós béke felé. Kiemelem, hogy itt a sok jelző között a »tisztességes«-en van a hangsúly. (Élénk taps a jobboldalon.) T. Ház! Amint a világháborúban hívek maradtunk a fegvverekhez, most hívek maradunk a békéhez, mindaddig, amíg életérdekeink mást nem követelnek. Tudjuk, hogy rendkívüli megerőltetést kíván gyarló képességeinktől úgy a belföjdön, mint határainkon kívül, hogy külpolitikánkat a nagy nemzetközi - és szociális ülése 1939 november 21-én,' kedden. vihar közepette ebben a nyugodt, kiszámított irányban vezessük. De mindent megteszünk, hogy a külföldön is meggyőzzük a kétkedőket, hogy a magyarság vállalja a kockázattal tele sorsot, melyet nem keresett, de amely neki osztályrészül jutott, saját maga, barátai és egész Közép-Európa érdekében. 'Kérem a költségvetés elfogadását. (Hoszszanturtó élénk helyeslés, éljenzés és taps ct jobboldalon, középen és balközépen. — A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a külügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadni 1 ? (Igen.) A Ház a külügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadja. Következik a tárca költségvetésének címenként! megszavazása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa az 1. és 2. címet, amelyei a Ráz hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a külügyi tárca költségvetésével részleteiben is végeztünk. A külügyminiszter úr kíván szólani. Gr- Csáky István külügyminiszter: T. Ház] (Halljuk) Halljuk!) Van szerencsém törvényjavaslatot benyújtani a Gozsdu-alapítványt érdeklő ügyek végleges rendezéséről Bukarestben 1937 október hó 27-én kelt magyarromán megállapodás becikkelyezése tárgyában. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatnak és indoklásának kinyomatását és szétosztását elrendelni s azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Képviselőház külügyi bizottságához utalni. A törvényjavaslat előadójául vitéz Hunyady Ferenc gróf képviselő urat kértem fel. Elnök: A külügyminiszter xtr által benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagja ; között szétosztatja, s annakidején ki fogja adni a külügyi bizottságnak. A miniszter úrnak az előadó úrra vonatkozó bejelentését a Ház tudomásul veszi. A javaslat napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Áttérünk a miniszterelnökségi tárca és az ezzel kapcsolatos fejezetek költségvetésének tárgyalására. Mielőtt az előadó urnák a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy e tárcához az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja János Áron képviselő urat, a felvidéki képviselők csoportja Porubszky Géza képviselő urat, az Egyesült Kereszténypárt Esterházy Móric gróf képviselő urat s végül a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna képviselőtársunkat. Az előadó úr felszólalása ntán az egyes pártok nagyságuknak megfelelő sorrendben íogjak a jegyző urak a most bejelentett vezérszónokokat a házszabályok rendelkezése értelmében szólásra felhívni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bene« ZnHán előadó urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek. Bencs Zoltán előadó: Mélyen t. Képviselőház! Az állami költségvetés I., II., III., VI., VII., VIII. és X. fejezetét alkotó kistárcák csak volumenjükre nézve kicsinyek, de jelentőségükre az államélet olyan nagyfontosságú szerveinek személyi és dologi szükségleteit tartalmazza, amelyek megadása nélkül az állami
