Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-53
Az országgyűlés képviselőházának 53. ülése 1939 november 17-én,, pénteken. 215 rá kell ennél a kérdésnél mutatnom arra is, hogy az idei rossz kukoricatermés következtében — mert hiszen az idén sokkal gyenge ob volt a kukoricatermésünk, mint tavaly — számítanunk kell azzal, hogy nem lesz annyi teljesen hizlalt disznónk, mint más évben, tehát gondoskodnunk kell arról is, hogy esetleg könnyebb disznók exportlehetősége is biztosítva legyen. T. Képviselőház! Még csak egy pár kérdésre szeretnék rámutatni, hiszen az idő igen előrehaladt, (Halljuk! HalUukî) ezek azonban olyan kérdések, amelyek különös jelentőséggel bírnak az egész gazdatársadalom szempontjából. Ezek a különböző vízügyi kérdések. A tárcám körébe tartozó vízügyi kérdéseket részint az 1929. évi III. te, részint az 1931. évi XV. te, részint pedig az 1937. évi XX. te. szabályozza. Annak következtében,, hogy a Felvidék magyarlakta területe visszakerült az anyaországhoz, a Dunának egy tetemes része került vissza hozzánk és a i)una baloldali mellékfolyói közül idekerült a Vág, Nyitra és^ a Garam, aminek következtében fokozottabb mértékben gondot kell fordítanunk arra, hogy ezeknek a hajózhatósága biztosítva legyen. Ennek a célnak elérése, úgyszintén a Tisza hajózhatóságának fokozása, valamint a Latorca, a Bodrog és az üng szabályozása érdekeben az eddigi költségvetésben szereplő 400.000 pengőt sikerült nekem 1*2 millió pengőre emelnem. (bljenzés.) Ehhez még hozzájön a beruházási törvény szerint rendelkezésemre álló 2,200.000 pengő, amelynek segítségével, remélem, ezeket a kérdéseket is közmegnyugvásra meg fogom tudni oldani. Az ország gazdasági vérkeringése érdekében, nemcsak a gazdatársadalom, hanem a kereskedelem érdekében is rendkívüli fontossággal bír a Duna hajózásának kis vízállás melletti biztosítása is. Tavaly, amidőn őiszel alacsony volt a vízállás, sajnos, a Gönvünél levő gázlószakasz következtében gabonaexportunk igen nagy nehézséggel küzdött. Ezt a kérdést feltétlenül meg kellett oldanom és ezért ebbe a költségvetésbe már bevettem 600.000 pengőt. Ez egy része annak a 4,500.^00 pengőnek, amelynek rendelkezésre bocsátásával a Duna hajózását ennél a gázlószakasznál minden vízállás mellett biztosítani tudom. A mai alacsony vízállás mellett, amidőn a vízállás ezen a szakaszon csak 1'5 métert tesz ki, a mostani uszályok, amelyeknek merülési mélysége megterhelés mellett 1"8—1'9 méter, nem tudnak elmenni. Most gondoljunk • arra, hogy ha nekünk fokozatosan át kell térnünk az 1000 vagy 1200 tonnás uszályok építésiére, amelyeknek merülési mélysége nagyobb, akkor ezek használhatósága a felső részem teljesen bizonytalanná válnék. Ezért rendkívüli fontossággal bír az az ú.i tétel, amelyet én ebbe a költségvetésbe bevettem. T. Képviselőház! A vízügyi kérdések megoldásánál nagy fontossággal bír azoknak az állami kezelés alatt álló folyóknak a szabályozása, — a gazdatársadalomnak az árvizektől való megóvása végett — amelyek az 1931. évi XV. te. hatálya alá tartoznak. Itt elsősorban .gondolok a Sajóra és az Ipolyra, amelyek isren nagy kárt okoztak eddig is a gazdatársadalomnak. Sajnos, olyan összeg nem áll rendelkezésemre, hogy ezeket a feladatokat egyszerre tudjam megoldani, hanem fokozatosan, ahol a legégetőbben sürgős a dolog, ott fogok a siker reményében és a gazdatársadalom érdekében a vízszabályozásnak nekifogni és azt meg is oldani. , Említettem, hogy még az 1937. évi XX. te. is a vízügyi r kértlesekkei foglalkozik. Ez az öntözési törvény. Itt bejelentem a képviselőháznak, hogy az 1940. év folyamán üzembe kerül a tiszafüredi szivattyútelep, amelynek segítségével körülbelül 20.000 katasztrális hold terület lesz^ öntözhető, és a ibékésszentandrási duzzasztómű is el fog készülni és ennek következtében lesz szükség Békésen a tárház felépítésére. De rá kívánok mutatni arra is, hogy az Alföld öntözési kérdésének megoldása érdekében Kárpátalján megtetétettek az előtanulmányok egy völgyzárógát építésére, amely völgyzárógáttal remélhetőleg nemcsak az Alföld öntözéséhez szükséges vízmennyiséget tudjuk előállítani, hanem, hatalmas energiatelepet is lehet létesíteni. A vízügyi munkálatoknál azonban rá kell mutatnom, arra, hogy ezek nemcsak gazdasági szempontból bírnak nagy jelentőséggel, hanem szociális szempontból is. Nincs olyan munkaág, nincs olyan üzemág, amely annyi 'kézi munkát igényelne, mint éppen a vízügyi rendezés, és itt rá kell mutatnom arra, hogy. a umlt költségvetési évben a vízügyi hivatalik, a vízügyi társulatok kerek számban 1,500.000 kézi és 66.000 fuvarnapszámot fizettek ki> úgyhogy körülbelül 5 millió pengő jutott a mezőgazdasági munkásságnak. T. Képviselőház! En nemcsak most, hanem máskor is említettem, hogy a mezőgazdaság szoros kiegészítő részének tartom a helyes szociálpolitikát, és az ilyen szociálpolitika fejlesztése érdekében eddig is megfelelő intézkedéseket tettem. Ezt mutatja a mezőgazdasági munkavállalók özvegyeinek öregségi biztosításáról szóló törvény megvalósítása. De e téren is tovább kívánok msnni, és ezt Szeder Ferenc képviselőtársam felszólalása nélkül is —amint megígértem — megtettem volna. Kívüle Matolcsy t. képviselőtársam is említette, hogy a legkisebb munkabérekre vonatkozó törvényjavaslatot minél előbb terjesszem be. Méltóztatik tudni, hogy a szociálpolitikai tanács ezt a törvénytervezetet letárgyalta, úgyhogy ez a törvényjavaslat készen van. Eddig a parlamentben a föld birtokreform tárgyalása folyt, most a költségvetést tárgyaljuk, ezért nem állt módomban eddig még a javaslatot beterjeszteni. De a javaslat — mint említettem — készen van, és remélem, • htogy a költségvetés letárgyalása után — még decemberben — be fogom terjeszthetni. (Matolcsy Mátyás: Január elsején életbe kell lépnie!) Decsmberben szeretném a javaslatot beterjeszteni, éppen azért, mert januárban életbe kell lépnie. (Tóth József: Akkor kötik a szerződéseket!) Ezzel kapcsolatban rá kívánok még mutatni arra, hogy a szociálpolitika terén még egy másik igen fontos törvényjavaslatot is be kívánok terjeszteni, a gazdasági munkásházak létesítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amely tulajdonképpen a földbirtokp^litika kiegészítő része, s amely lehetővé fogja tenni, hogy a kisemberek a kapott házhelyen megfelelő házat is építhessenek. Itt az Ombi. tartaléktőkéjét kívánom felhasználni, (Helyeslés.) és az az elgondolásom, hogy a sok gyermekkel rendelkezők nagyobbmértékű segélyben részesüljenek, mint azok, akiknek keveseob a gyermekük. (Helyeslés.)
