Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

182 Az országgyűlés képviselőházának 58. ság jövőjét boldtogabbá tenni, de a helyzet nem engedi. De az elindulás megvan és látjuk ebből a költségvetésből, hogy a miniszter úr ennek az országnak fenntartó erejét, a mezőgazdaságot megerősíteni, boldogítani és intenzívebb gazdálkodáshoz vezetni akarja. Bár súlyos tételek vannak a költségvetésben, a magam részéről mégis sok helyen kevésnek találom ezeket, mert abból a kevésből tényleg nem lehet a nagy célokat olyan módon biztosítani, mint ahogyan a szükség megkívánja. A miniszter úr gazdaságilag, szociális és -kulturális téren egyaránt azon van, hogy ebben az országban a mezőgazdaságot megfelelő kulturális színvonalra emelne. Ebben az irányban már megindította a falvakban a falu népének oktatását az intenzívebb mezőgazdasági szakismeretek elsajátítására. Én ezt helyeslem és ideálisnak is találom, de emellett ennek még bővebb kiépítését óhajtanám. Necsak ezek az időszaki gazdasági előadások történjenek meg a falvakban, hanem ha, amint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól értesültem, a jövőben át fogják szervezni az elemi iskolákat nyolc osztályos iskolákká, kívánatosnak látnám, hogy a felsőbb négy osztályban már az iskola padiában kezdőd iék meg a mezőgazdasági szakoktatás. (Helyeslés a középen.) Ezt a mezőgazdasági szakoktatást úgy tudnám elképzelni és úgy látnám lehetségesnek, hogy a mezőgazdasági tanítóképzőt kibővítenék, hogy minél több tanerőt lehessen benne kiképezni, ezeket a tanítókat minden egyes faluba kihelyeznék és nekik külön órákon kizárólag csakis mezőgazdasági szakismeretekre kellene oktatniok már az iskola padiában a kis magyar parasztokat. (Tóth József: El kell végeztetni a tanítókkal!) Ügy is kívánom, hogy rendes tantárgyként legyen bevezetve. Emellett az a kis magyar nemcsak az iskolai tudását szerezné meg, hanem tapasztalatokat is szerezne, amit azután könnyen átvihetne a gyakorlatba. Ebből nemcsak önmagának és a családjának, hanem általában az egész magyar nemzetnek is haszna lenne, így lehetne szebb és boldogabb jövőt biztosítanunk. Megemlékezem a földmívelésügyi miniszter úrnak az állattenyésztés terén tanúsított jóindulatáról is. Ezen a téren is sok segíteni való van, különösen a visszacsatolt területeken. A cseh uralom a magyar vidékeken nem arra törekedett, hogy a mezőgazdaság fejlődjék, hanem arra, hogy a magyar mezőgazdákat elszegényítse. Ez volt az általános politikájuk, mert tudták, hogy ha a magyar népet elszegényítik, akkor könnyebben el tudják nemzetietleníteni. Amikor az e^vik korifeus, Hodzsa Milán Budweissban előadást tartott, amelyben kifejtette, hogy a magyarlakta vidékekre cseh és szlovák telepeseket kell telepíteni, mert az ottani nép megbizhatatlan, én egy kérdést intéztem az akkori miniszterhez, .de erre a kérdésre bizony még máig sem kapiam választ; igaz, hogy már nincs is szükségem rá. (Hokky Károly: Nem is fogsz kapni! «— Derültség. — Felkiáltások: Hála Istennek!) Az állattenyésztés terén a lóállomány, a szarvasmarhaállomány és a sertésállomány is felsegítésre szorul. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy minél előbb lássa el apaállatokkal a visszacsatolt felvidéki területet, mert a közmondás is azt mondja, hogy aki gyorsan ad, az kétszer ad. Minél előbb, annál jobb, mert minél előbb meg tudjuk növelni a ló-, a szarvasmarha- és a sertésállományt, ülése 1989 november 17-én, pénteken. annál biztosabb lesz ennek a nemzetnek a jövője. ,Ha nemes fajtákat tenyésztünk, akkor ezzé

1 U előmozHítiuk az or=zág boldogulását. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a vetőmagvak tekintetében is hasonlóképpen cselekedjék. Szíveskedjék minél előbb a legkiválóbb és legelismertebb vetőmagvakat eljuttatni a visszacsatolt területre, mert a Felvidék ebben a tekintetben is elmaradt állapotban van. Nyolc-tíz évvel ezelőtt, amikor a nagy aszály következtében gyenge termésünk volt és amikor tudomást szereztem arról, hogy Magyarországon egy jobb faita. a bánkúti búzafajta termelése nagyon elterjedt, összeköttetést kerestem egy magyarországi termelővel, aki rendelkezésemre akart bocsátani tíz vágón nemes vetőmagot. Eljártam a prágai külügyminisztériumban, > pénzügyminisztériumban és a vámhivataloknál, mindenütt sikert értem el az engedély tekintetében, csak egy hejyen akadt meor a dolog: a Pozsonyban székelő csehszlovák földmívestanács: Zemedelsiki Rada elnöke akadályozta meg az ügyet, mert attól félt, hogy ha búzát hozunk be, még^ abban is lehet valami irredentizmus. Ezért kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a bánkúti búza magjából minél nagyobb terület számára méltóztassék juttatni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a mi vidékünkön ez megfelel, sikértartalmával és ter- • mesének hozamával gazdáink is megvannak elégedve. Arra is kérem a .földmívelésü°ryi miniszter urat, hogy Csallóközben és több vizestalajú vidéken, így az Ipoly, a Garam és a Vág völgyében, — a Dunáról nem szólok, mert a Dunát nem k^ll szabályozni — általában a mélyebb talajokon a csatornák kiépítésére és a vízművek fejlesztésére nagyobb összegeket méltóztassék az illetékes ármentesítő társulatok rendelkezésére bocsátani. Ezzel nem a társulatok érdekeit méltóztatik elősegíteni, hanem a termelő vidékekét, s enn^k nemcsak:az illető terület, nemcsak az a vidék fogja látni a hasznát, hanem az egész ország is. Ugyancsak látom a költségvetésből, hogy a földmívelésügyi miniszter úr gondoskodott a fásításról is. Ehhez is volna egypár szavam. Kérésem az, hogy az olyan^ legelőkön és parlagterületeken, ahol a fásítás elmaradott állapotban van, olyan fákat méltóztassék ültettetni, amelyek a tálaihoz^ könnyen alkalmazkodni tudnak. Ennek más haszna is van, mert ha például akácfát ültetnek, ezzel nemcsak azt érnék el. hogy a fák a területet légármentesítik, tehát hogy a legelőterületet megvédik a viharoktól, hanem . ez elősegítené a méhek élelmezését és a méztermelést isAkácosokat tehát minél nagyobb területen kellene ültetni, hogy a nemzetgazdaságot ebben a tekintetben is előbbre vigyük. A méz ugyanis szintén kiváló termék, annak jó híre van. nemcsak az országban, hanem kinn a külföldön is. tehát szükséges, hogy a méztermelést fokozzuk azért, hogy minél nagyobb kivitelt biztosítsunk a magyar méznek. (Élénk helyeslés a középen.) A mezőgazdaságot nemcsak a termelés fokozása szempontjából kell nézni és nagyrabecsülni. A mezőgazdaság olyan, mint. egy gépezetben a lendítőkerék, hiszen ha a lendítőkerék megáll, megáll maga az egész gépezet is,\ Ennek a gépezetnek, ennek az : államnak éltetőr ereje és lendítőkereke a földmívelőosztály, ebbe kapcsolódik bele az ipar, a kereskedelem és az egész társadalom. Arra kérem, tehát a