Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

Az országgyűlés képviselőházának 53. sok a külföldi, de sajnos, legkevesebben a kisgazdák látogatták, akiknek tanítási célját szolgálná tulajdonképpen ez is. Ez a múzeum- a világlapokban is sokszor talál elismerésre és külföldi nagyhatalmasságok számos múzeumi szakembere tanulmányozta^ Ennél a rovatnál kívánom különösen kiemelni a paprika- és gyógynövénytermelés és értékesítés ügyét, amelyet jelenleg a Hangya végez éspedig oly tökéletes megoldásban, amely például szolgálhat ebben a tekintetben. A növényegészségügyi szolgálat fontosságát talán felesleges is hangsúlyoznom, erről már beszéltem a gyümölcstermeléssel kapcsolatban, csak azt kívánom még megemlíteni, hogy ezen a téren nagy a haladás, de még sok a teendő. Az Alföld homokos vidékein különösen nagyfontosságú a sárgabaracktermelés, amelynél a gutaütés óriási károkat okoz évről évre a gazdaközönségnek. Ebben az esztendőben egészen rendkívüli módon sok barackfa pusztult el, úgyhogy egy-egy kert állományának 10—15%-a is elpusztult. Itt egy fakísérleti állomás létesítése volna a legkívánatosabb, amely intézmény ezt a munkát minden tekintetben el tudná végezni. T. Ház! A 11. cím a földbirtokrendezési szolgálatról szól. Erről nem kívánok hosszabban beszélni,^ hiszen most folyt le a parlament színe_ előtt az a nagyvonalú vita, amely ezt a kérdést minden oldalról megvilágította. E rovatnál 6,913.400 pengő van felvéve. Ehhez még hozzájön egy összeg, amelyet a pénzügyminiszter úr jelentett be, mintegy 34 millió, amely az ő bejelentése szerint évi 218.000 katasztrális hold lebonyolítását teszi lehetővé. A 12. cím a mező- és közgazdaság különböző ágait, a földmívelésügyi tárcának egyik legfontosabb ügykörét öleli fel, mert ebben van szó a termelés és értékesítés kérdéséről is. E, cím kiadási oldalán 11,568.200 pengő szerepel, kétmillióval több, mint amennyi az előző év másfélesztendős költségvetési összege volna. E cím alatt nyer fedezetet a burgonyatermelési telep és a növénynemesítéssel kapcsolatos kiadások jelentős összege. Elismeréssel kell itt megemlékeznem a trágyatelepek építésére adott kölcsönökről, a pillangós virágú takarmánynövények nagymértékű t elterjesztéséről, mert e nélkül a növénytermelés a kisgazdaságokban nehezen lenne fejleszthető. Rátérve most ennek a címnek legfontosabb részére, a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének előmozdítására azt kell itt szemügyre vennünk, hogy a mezőgazdaság a másra kivitelével jelentős összegű nemes valutát szállít ennek az országnak De még a kivitemél is nagyobb jelentőségű^ az a tény, hogy a mezőgazdaság Budapest élelmezésében, amely nagyobb fogyasztópiac a mezőgazdaság számára, mint a külföld, mintegv 350 millió pengő értékű áruval vesz részt. Ez 80.000 tíztonnás vagonnak felel meg. vagyis napi 215 vágón élelmiszerfelhozatalnak. Itt elismeréssel kívánok megemlékezni a földmívelésügyi miniszter úrról és az ő illetékes osztályáról azért a helytállásért, amely ezen a téren az elmúlt időkben is minden vonatkozásban tapasztalható volt. Különösen azt kívánom megemlíteni, hogy Budapest elemezésében elsősorban a budapestkörnyéki községek vesznek részt, az úgynevezett viharsarkok a nagy távolság, a drága vasúti tarifa folytán — a nyirséffi burgonyát kivéve — nem tudnak Budapest élelmezésében résztvenni. Igen fontos a belföldi értékesítés megszervezése, amely KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ III. ülése 1939 november 17-én, pénteken. \TZ a Hangyán keresztül volna lebonyolítható, ha adva volnának azoka a lehetőségek, amelyek. erre szükségesek. A Futura gabonavásárlásairól kívánok egykét szót említeni. Az a hatalmas munka, amelyet ebben a gazdasági évben mintegy százezervágón búzának átvételével és multévi TOO millió pengős forgalmával a Futura véghezvitt, olyan teljesítmény, amelyről azt mondhatnám, hogy szinte minden képzeletet felülmúl. A 13. cím a gazdasági munkaügyi igazgatásról szól, amely egyébként összefoglalja a. földmívelésügyi minisztérium szociálpolitikai tevékenységét is. Bár a jelenlegi földmívelésügyi miniszter úr kezében az egész földmívelésügyi tárca szociálpolitikai tárca, mé^is ez a cím az, amelynél ezek a kérdések elsősorban megoldást nyernek. Itt a kiadások legnagyobb tétele az Ombi-hozzá"'árulás, amely általában,, de a Felvidék és a Kárpátalja visszatérésével is jelentősen megnövekedett feladatot ró a kormányzatra. E rovatnál kell megemlékeznem arról az összegről, melyet a földmívelésügyi miniszter úr a gazdasági körök és népházak támogatására vett fel. Hogy mi ennek a jelentősége, arról nem akarok beszélni, csak köszönet ilesse a sok tanyai és falusi gazdakör nevében a miniszter urat azért a munkáért, hogy ezen az úton is igyekszik segítségünkre lenni. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés jobb felől.) Itt a költségvetésben számol be még a miniszter úr egynéhány alapról, mint az Országos Erdei Alap, az Állami Erdészeti Tisztviselők Gyermeksegélyezésére Szolgáló Alap, a Totalizatőr Alap. amely a lótenyésztést szolgálja, az: Országos Gazdasági Munkásházépítési Alap, amelynek célia a címében van, Országos Közgazdasági Alap, Telepítési Alap és Öntözési Alap. A tárca egyes címeit ismertettem. Ezek után meg kívánok még emlékezni csak rövid vonásokban a földmívelésügyi tárcát érintő' három üzem költségvetéséről is. (Halljuk! Halljuk.) Jelenleg Magyarország erdőterülete 3*5 millió katasztrális hold, ebből 77-7.388 katasztrális holdat tesz ki az állami erdőterület. Itt a kiadások végösszege 33J04.000 pengő, a bevételek végösszege 38,180.000 pengő. Így az állami erdőgazdasági birtokok egyenlege erre a másfél esztendőre 4,426.000 pengő, mint többlet. Remélhető, hogy ez az összeg a jövő esztendőben emelkedik, mert azok a kiadások, amelyekből most kell itt beruházásokat létesíteni, a ,3"vp esztendőben nem fognak mind megismétlődni. Az állami mezőgazdasági birtokok között szerepel a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi, gödöllői és komnolti uradalom, amelyeknek öszszes kiadása 9 077 000 pengőt tesz ki, bevétele 11,162 OflO p°ngőt, így az egyenleg, mint felesleg, 2,085.000 pengő. Azt kívánom megemlíteni, hogy ez is megcáfolja azt a téves beállítást, hogy a mezőbegyesi birtok ráfizetéssel dolgozik. (Mayer János: Ki mondta ezt? Ezt senki se mondta!) De még ha ráfizetéssel is dolgoznék, akkor is fenn kell tartani, mert a növénytermelésben, az állattenyésztési kísérletekben, a vetőmasTTiemesítésben olyan jelentősége van, hogy nélküle a magyar mezőgazdaság növénytermelési és állattenyésztési színvonalát fenntartani nem volnának képesek. A harmadik üzem, a selyemhernyótenyésztés, a kisembereket érinti és szociális szempontból bír nagy jelentőséggpl. A végére értem előadói jelentésemnek. Meg mindössze pár szóval kívánom megemlítenie 2o