Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

Az országgyűlés képviselőházának 51. 13 millió pengőt fizet ki betegápolási díjakban £L kórházaknak, az orvosoknak pedig körülbelül 10 millió pengőt, végül anyasági biztosítás címén 2,700.000 pengőt fizet ki, tehát ennek az intézménynek az egészségügyi kiadásai egymagukban majdnem megközelítik a belügyi tárea költségvetésébe felvett ilyen természetű kiadások összegét. Amidőn továbbá a társadalombiztosítási intézménynek a szociálpolitikában való részvételéről beszélüink, nem szabad megfeledkeznünk az öregségi biztosítás szolgáltatásairól sem, amelyek jelentékenyen csökkentik mnd ^az állam, mind a községek terheit, mert a biztosítás révén öregségi vagy rokkantsági járadékban részesülők, továbbá az ellátott özvegyek és árvák nem szorulnak többé sem az állam, sem pedig a községek szegényügyi vagy gyermekvédelmi támogatására. Végül, mielőtt áttérnék a belügyi tároa anyagának harmadik részére, azaz a közbiztonsági és közrendészeti részre, legyen szabad csak néhány szóval megemlékeznem a közjótékonysági és emberbaráti intézményekről, amelyek szintén fontos szerepet töltenek be abban a szociálpolitikai tevékenységben, amelynek ismertetésével talán már eddig is túlságos nagy mértékben vettem igénybe a t. Ház szíves türelmét. (Halljuk! a középen.) Ezek közül különösen kiemelendőnek tartom a Magyar Vöröskereszt Egylet és a mentőegyesületek áldásos működését, továbbá azt a fontos munkakört, amelyet a lakásszükség enyhítésével kapcsola^ tos teendők ellátásával megbízott miniszteri biztosság tölt be, nemkülönben a Magyar Családvédelmi Szövetség tevékenységét, amelyek mind jelentős tényezői annak az átfoeró nagy szociálpolitikai munkának, amely az általános jólét megteremtése érdekében jelenleg az államigazgatásnak "úgyszólván egész területén folyik. A költségvetés ezeknek az intézményeknek támogatásáról is igyekszik a pénzügyi lehetőségek határáig elmenve, kellőképpen gondoskodni. Áttérve ezekután a tárca költségvetésének közrendészeti és közbiztonsági részére, a harmadik főcsoportra, itt elsősorban közbiztonsági szervezeteinkkel kívánok foglalkozni, amelyekről a kritika, amidőn működésüket méltatni akarja, rendszerint azt szokta mondani, hogy európai színvonalon állnak, vagy hogy nemzetközi viszonylatban is megállják helyüket. Ezzel a megállapítással szemben legyen szabad annak a szerény véleményemnek kifejezést adnom, hogy közbiztonsági szervezeteink működésének méltatásánál értékmérőül az európai színvonalat vagy a nemzetközi viszonylatot beállítani ma már anachronizmus, mert esendőrségünk és államrendőrségünk az utóbbi évek során a fejlődésnek olyan hatalmas skáláján ment keresztül, hogy nyugodtan és jogos büszkeséggel mondhatjuk^ el, hogy színvonaluk ma már az európai színvonalnak is felette áll, mégpedig úgy a szolgálati fegyelem és a kötelességteljesítés, mint pedig a hivatástudat, az intelligencia, a nyelvismeret, a fellépés, a tapintatosság és a külső megjelenés^ tekintetében. Legfeljebb tehát az értékmérés módszerének fordítottjáról beszélhetnénk, mert szerény véleményem szerint boldog lehet bármelyik külföldi állam, amelyik elmondhatja magáról, hogy közbiztonsági szervezete a magyar színvonalon áll. (Ügy van! Űpy van!) Megérdemel tehát ez a csendőrség és államrendőrség minden dicséretet és minden elismerést, de megérdemli azt is, hogy az államhatáré 1939 november 15-én, szerdán. 7 lom, amelynek belső rendjét és biztonságát yeüi, anyagi vonatkozásokban is tegye szamara lehetővé annak a fontos leiaciatnak elvégzését, amely hivatásánál iogva reá hárul. lia vizsgáljuk a ls:olségvetest, megállapíthatjuk, hogy ami ezt az anyagi támogatást 'leti, a költségvetésben közbiztonsági célokra beállított 107 millió pengő kiadási előirányzattal megfelelő gondos&oaas történik arról, hogy am. kir. csendőrség és a m .kir. államrendőrség zavartalan működése kellőképpen biztosítható legyen, sőt gondoskodás történik bizonyos mértékűén abban a tekintetben is, hogy szervezeteik további kiépítése ismét egy jelentős lépéssel mehessen előbbre a fejlődés útján. Az idő rövidsége miatt* legyen szabad e fejlődés tekintetében csak arra az egy dologra rámutatnom, hogy a csendőrség létszáma a területvisszacsatolásokkal kapcsolatosan a folyó évben 74 tiszttel és 2800 főnyi legénységgel emelkedett, amiből az anyaország területére 800 fő. esik, — itt van a fejlődés — míg az államrendőrség létszáma a fogalmazói szakon 115 fővel, a felügyelői szakon 11 fővel, az őrszemélyzetnél 1706 fővel és a detektívtestületnél 228 fővel emelkedett, amely emelkedésben természetesen bennefoglaltatik az a létszám, a mely a visszacsatolt területeken teljesít közbiztonsági szolgálatot. Végül legyen szabad a közbiztonsági és közrendészeti igazgatással kapcsolatosan még csak arra rámutatnom, hogy a rendőri büntetőbíróságok mellett működő ügyészi megbízottak munkadíjára a költségvetésben új tételként van beállítva 75.000 pengő, amely üd; vös intézkedéssel lehetővé válik, — a királyi bíróságok mellett működő ügyészi megbízottakhoz hasonlóan — hogy jövőben a rendőri büntetőbíróságok mellett működő ügyészi megbízottak is megkaphassák munkásságuk ellenértékeképpen a szerény tiszteletdíjat. T. Ház! Most, hogy végigmentem a tárca egész anyagának ismertetésén, méltóztassanak megengedni, hogy egy egészen rövid időre még visszatérhessek a közigazgatási részhez és egypár szóval rámutathassak annak az ideiglenes jellegű közigazgatási berendezésnek lényegére, amely ezidőszerint a magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen van érvényben. Mindnyájan tudjuk, hogy erre a területre, az államfő kormányzói biztost nevezett ki, akit a szóban lévő területek érintő általános kérdésekben ugyancsak az államfő által kinevezendő főtanácsadó tájékoztat. A kormányzói biztos mellett a tennivalókat a belügy- és a pénzügyminisztérium, valamint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazói tisztviselőkarának létszámába tartozó tisztviselők, továbbá a megfelelő számvevőségi és segédhivatali tisztviselők és alkalmazottak látják el. A kárpátaljai terület három közigazgatási kirendeltségre oszlik és pedig az ungi kirendeltségre Ungvár székhellyel, a beregi kirendeltségre Munkács székhellyel és a máramarosi kirendeltségre Huszt székhellyel. A kirendeltségek vezetőit ugyanazok a jogok iller tik meg, amelyeket a jogszabályok az alispán hatáskörébe utalnak. A kormányzói biztosságon és a három közigazgatási kirendeltségen összesen 103 fogalmazói, 22 számvevőségi és 110 kezelési tisztviselő látja el ezidőszerint a közigazgatási teendőket. Ennek az ideiglenes ; jellegű közigazgatási berendezésnek személyi és dologi kiadásaira ö. költségvetésben összesen 1,911,900 pengő van