Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-52

••^^^^^^H Az országgyűlés- képviselőházának 52. is magát — 'hogy a reábízott gazdasági erde­ieket leghívebben kívánván szolgálni. (Szakáts Pál: Méltó ember van ott!) Körülöttünk szinte ég a világ. Európa nagy népei állig fegyverben állnak, s olyan erős néha a fegyverek dörgése, hogy szinte bennünket is megrázkódtat. Gaz­daságilag lehetetlenség az, hogy a tőlünk taláu távol morajló vihar nyomásától teljesen füg­getleníteni tudjuk magunkat. (Ügy van! Úgy van!) Nem tudja magát függetleníteni egy olyan állam közgazdasága, amely maga is nagymértékben rászorul arra, hogy külföldi államokból hozzon be nyersanyagot. Ez az oka annak, hogy a nyersanyagellátás biztosítása, a nyersanyagok szétosztása és általában az ipari termelés megszervezése, az ipari termékek for­galma és értékesítése olyan problémák, ame­lyek az iparügyi minisztériumot manapság az érdeklődés középpontjába állítják. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! A nagyobb és jobb munkabért él­vező ipari munkásseregről való gondoskodás s a szükséghez mérten akkor, ha a háborús kon­junktúra megszűnése után ennek az ipari mun­kásságnek elhelyezése bizonytalanná válik, gondoskodás arról is, hogy quazi újabb, más­irányú munkásmozgosítás szerveztessék meg, olyan problémák, amelyek igazán próbára teszik majd annak a kitűnő férfiúnak a képes­ségét, aki ma az iparügyi miniszteri ezekben ül. (Elénk éljenzés és taps.) Nem habozom kije­lenteni, szilárdul hiszem, hogy az iparügyi mi­niszter úr az ő kitűnő tudása és férfias ma­gyar egyénisége segítségével (Ügy van! Ügy van!) mindazokat az eszközöket hiánytalanul ki fogja használni, amelyek az ipar támogatá­sára budgetjébeu adódnak. Ez az oka annak, hogy örömmel fogadom el a tárca költségveté­sét. (Hosszantartó éljenzés és taps. — A szóno­kot számosan üdvözlik.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra kö­vetkezik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Papp József. Elnök: Papp József képviselő urat illeti a szó! (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Ki a következő vezérszónok? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Kabók La­jos! Elnök: Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház!, Az előttem szólott képviselő úr igen magas nívón álló be­szédét örömmel hallgattam, mert abból meg­győződtem arról az iparszeretetről, amelyre különösen napjainkban szükség van. Csak any­nyit fűzhetem hozzá, hogy ez a beszéd, amely elhangzott, necsak beszéd maradjon, hanem a való életbe át is legyen ültetve, mert az elmon­dottak iparunknak igen komoly, széleskörű fej­lesztésére vezethetnek.^ A tárca költégvetésének vitája alkalmával elsősorban ismételten megjegyzem, hogy rend­kívül fontosnak tartom az iparügyi miniszté­rium vezetését. Ez nem lehet mellékes feladat, mert a magyar ipar széles területe < feltétlenül megkívánja, hogy ezt a fontos minisztériumot egész ember vezesse; ezt nem lehet olyan mó­don vezetni, mint ahogyan azt a közelmúlt időkben tapasztaltuk, hogy alárendelt feladat­ként kezelték. Éppen ezért ismételten kifeje­zésre juttatom âzt a reményemet, hogy minél hamarabb megszűnik az a kettős szerep, amely a két fontos minisztérium vezetését egy ember által kívánja ellátni, mert mind a két minisz­térium olyan fontos, hogy egy-egy külön erre •••H ülése 1939 november 16-ÓM, osütörtökön. 115 termett és megfelelő férfiúnak a vezetését igényli. Különösen napjainkban a honvédelmi szük­ségletek ellátása fokozottabb feladatot ró az iparügyi minisztériumra s ezért helytálló aa a követelmény, hogy az iparügyi minisztérium vezetése semmi körülmények között ne legyen alárendelt feladat. Nyersanyag ellátásunk biztosításában, el­osztásában és a hiányzó nyersanyagok pótlásá­ban elsőrendű szerepe van az iparügyi minisz­tériumnak. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy az iparügyi minisztériumon keresztül etzeknek a nyersanyagoknak beszerzése meg­felelő módon történjék. Örömmel olvastam a költségvetés indoko­lásában, hogy az iparügyi miniszter úr a he­lyes termelési politika alapján a nyersanyag­és az energiaellátás rendezését tartja elsősor­ban szükségesnek és ennek alapjain a nyers­kívánja támogatni. A nyersanyagkutatás ered­anyagok felkutatását fokozottabb mértékben menyei örvendetesek, ennek ellenére kívánatos azonban, hogy a kutatás tovább ég nagyobb erővel folyjék, mert ha a modern technika leg­fontosabb nyersanyagának, a nyersolajnak fo­kozottabb kutatása kielégítő eredménnyel jár, akkor hazai nyersolajszükségletünket el lehet látni és ennek következtében mentesíteni tud­juk magunkat az elég jelentős külföldi behoza­taltól. A bauxit-lelőhelyek Magyarországon meg­mérhetetlen mennyiségű bauxitot rejtenek ma­gukban. Rendkívül gondos előrelátással kell ezt a fontos nyersanyagot kezelni. A technika jelenlegi állapota és annak várható fejlődése az aluminium fokozottabb használatát igényli és éppen ezért a bauxit, mint az aluminium nyersanyaga, mind jelen állapotában, mind a jöivő szempontjaiból óriási fontossággal bír. Arra kell tehát szerintem törekedni, hogy ez a fontos nyersanyag idehaza, Magyarországon kerüljön feldolgozásra, mert ilyen módon a munkaalkalmakat is szaporíthatjuk, azonkívül a hazai feldolgozással igen értékes félkészárut nyerünk, amelynek továbbadása sokkal köny­nyebb és nagyobb értéket jelent az ország számára. Elismerem, hogy ezen a téren, a bauxit fel­dolgozása teœén nagy a fejlődés. Jól tudom, hogy a bauxit feldolgozása a közelmúlt meny­nyiségének többszöíröse; jól tudom, hogy a csepeli Weiss Manfréd-gyárban rendkívül erő­telíesen felnövekedett az aluminium termelés . és tudom azt is, hogy a Magyar Altalános Kő­szénbánya Társulat a közeli napokban újonnan épített üzemében kezdi meg az aluminium­te>rmelést. Mindezek tudatában mégis kifeje­zésre juttatom, hogy az aluminiumtermelés­nek, illetve a bauxit-feldolgozásnak további fo­kozását tartom szükségesnek, mert a technika fejlődése is ezt mutatja és igen értékes félkész­árut lehet ilyen módon az ország számára meg­szerezni­Itt kell megemlítenem azt is, hogy a vissza­csatolt felvidéken rendkívül értékes nyers­anyaglelőhelyek vannak és tudomásomra ju­tott, hogy a gyertyánligeti és a rahókörnyéki hegyvidéken igen gazdag arany, ezüst, anti­mon és mangánérc kitermelési lehetőségek van­nak, úgyhogy érdemes volna ezt a lelőhelyet jobban figyelemre méltatni, esetleg* befektetése­ket eszközölni, mert ennek a kamatai bősége­sen megtérülnének. A sóbányászattal kapcsolatosan szóvá kell 15*

Next

/
Thumbnails
Contents