Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-50

Az országgyűlés képviselőházának 50. teljesítése nagy megnyugvást keltene vidéken is teljesíteni is fogják, ennélfogva a kereskede­lem- és közlekedésügyi tárca költségvetését el­fogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől és a közé­pen. — A szónokht többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván még valaki a tárca költség; vetéséhez, hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­térium vezetésével megbízott iparügyi minisz­ter úr kíván szólni. Varga József, a kereskedelem- és közleke­désügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Hall­' juk!) A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését a tárca címében megnevezett sorrendben ismertetem. A tárca feladatköre két részre oszlik: ke­reskedelemre és közlekedésre. A kettő között mintegy átmenetet alkot egy harmadik fel­adatkör, amely a kettővel szoros összefüg­gésben van: az idegenforgalom. A kereskede­lem két részre tagozódik, mégpedig bel- és külkereskedelemre. A belkereskedelem terén legfontosabb feladatomnak tartom a kereske­dői pályán a keresztény elem előretörésének elősegítését, (Éljenzés és taps.) a kereskedők továbbképzését és a kiskereskedőknek hitel­lel való ellátását. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen-) A magyar ifjúság nevelését olyan irányba óhajtom terelni és tereltetni, hogy már az iskola padjaiban megláthassuk és segélyezhessük a kereskedői pályára hiva­tást érző azokat az ifjakat, (Helyeslés jobb­felől és a középen.) akiket további sorsukban is támogatni akarunk a szakiskolákon, a bel­és esetleg külföldi főiskolákon és további pá­lyájuk során is. Csak így, neveléssel, fokoza­tos és segítő tanítással érhetjük el, hogy tán­toríthatatlanul magyar, keresztény vallás­eríkölcsű, olyan új kereskedőnemzedék álljon az ország szolgálatára, amelynek az áldozatos közszolgálat a legfontosabb életcélja. (Élénk éljenzés és taps.) A kereskedők továbbképzését szolgálja az a kereskedelmi szakkönyvtár-sorozat, amelynek keretében a kiskereskedők részére szükséges gyakorlati tudnivalókat kézi­könyvekbe foglaltatom Össze és ezeket a kézi­könyveket olcsón juttatom a tudni vágy ók ren­delkezésére. (Helyeslés.) A kereskedelem szempontjából igen fon­tos íkérdesnek tartom a kereskedelemnek ké­pesítéshez kötését. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) A ma elhangzott fel­szólalásokiból is megállapítható az, hogy a képesítésihez kötés terén ellentétes felfogások vannak- Véleményem azonban az, hogy az alapifelfogást, azt ugyanis, 'hogy valamilyen szakmának a műveléséhez — különösen a mai időkben és még inkább az elkövetkezendő időkben — mentől nagyobb tudásra van szükség, a t. Ház valaimennyi tagja el kell, hogy ismerje. (Ügy van! Ügy van!) Véleményem szerint tehát nem arról van szó, hogy ezt a képesítést megadjük-e vagy sem, — mert meg kell adni — hanem arról, hogy hogyan adjuk meg. T. Ház! A most vázolt és megvalósítandó főbb irányelvek mellett a kereskedői társada lom állandó megsegítését óhajtom elérni a kiskereskedelmi hitelellátás megszervezésével. ülése 1939 november 14-én, kedden. 619 (Éljenzés a jobboldalon.) Törekvésem az, hogy a kiskereskedelmi hitelakcióba a fedezettel nem rendelkező kiskereskedők is minél na­gyobb számban legyenek bevonhatók. (He­lyeslés.) A kiskereskedők hitelakciója az 1928. évi XLIL te. szerint egymillió pengő enge­délyeztetett. Az .1938. év végén a fenti hitel­akció mellett a kiskereskedők hiteligényének ellátására még egy újabb hitelakció is léte­sült, mégpedig olyképen, hogy a Magyar Nem­zetig Bank egymillió pengőt bocsátott rendel­kezésre, hogy ez az összeg mint veszteségi tartalékalap, biztosítsa a kiskereskedők hitel­igényeit. A bankszerű fedezettel nem ren­delkező kisiparosok és kiskereskedők hitel­akciójára az 1936. év végéig 600,000 pengő, majd 1938-ban ugyanerre a célra másfél­millió pengő engedélyeztetett, úgyhogy ösz­szesen — amennyiben a közületek a teljes hozzájárulást befizetik — erre a célra 2.1 millió pengő fog rendelkezésre állni. Ennek a hitel­nek egyharmadát a kiskereskedők, kétharma­dát a kisiparosok kapják. A hitelkérelmeket a kereskedelmi és iparkamarák mellett úgy­nevezett intézőbizottság bírálja el. Ezeknek az intézőbizottságoknak a működését figye­lemmel fogom kísérni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kereskedelmi életünkben igen jelentős sze­repet töltenek be a szövetkezetek. A statisztika azt mutatja, hogy a szövetkezetek jelenleg a belföldi forgalomban lévő árumennyiség 10 százalékát, a külföldre jutó árumennyiségnek pedig 35—40 százalékát közvetítik. Fontosnak tartom a szövetkezetek hivatását ós működé­sét és minden erőmmel támogatni fogom a szövetkezeteket az őket megillető munkában. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Hangoztatnom kell azonban, hogy ugyanolyan fontosságot tulajdonítok annak, hogy a szö­vetkezetek mellett minél több önálló kereskedői exisztencia keletkezzék, (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) mert a gazdasági élet minden területén, de különösen a kereske­dejem területén szükség van az egyéni inven­cióra. (Ügy van! Ügy van a jobb- és a bal­oldalon.) Tisztelettel bejelentem, hogy ennek a fel­fogásomnak megfelelően, a kereskedelemügyi tárca belkereskedelmi csoportjában egy olyan újabb tagozatot szervezett, amely szakosztály tisztviselői mentesíttetnek a bürokratikus teendők alól, (Éljenzés és taps a középen.) és egyedüli feladatuk az lesz, hogy az önálló ke­reskedelmet és az önálló kereskedőket támo­gassák, azoknak ügyeivel támogatólag foglal­kozzanak. (Élénk éljenzés és taps a jobb­oldalon.) A kereskedelem gazdasági életünkben csak akkor töltheti be hivatását közmegelégedésre, ha megfelelő árpolitikával irányítjuk. Az ár­politika a kereskedelem és a többi termelési ág között az összhangot kívánja biztosítani. Ennek az Összhangnak biztosítására a jelen­legi nemzetközi helyzetben még inkább szük­ség van, mint eddigelé volt. Az összhangot az arkormánybiztossag intézménye biztosította eddig is. Ez az intézmény igen értékes múltra tekinthet vissza, mert 1938 január 1-től folyó évi szeptember haváig végzett munkájának köszönhetjük, hogy az árszint szeptember hó elejéig az eltelt közel két esztendő alatt nem­csak hogy nem emelkedett, — ugyanakkor, amikor másutt emelkedett — hanem az álta­lános árindex még 14%-kai csökkent is. Én bizalommal nézek ennek az intézménynek to­vábbi, mostantól kezdve sokkal nehezebb mun­91*

Next

/
Thumbnails
Contents