Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-50

Az országgyűlés képviselőházának 50. teljesítése nagy megnyugvást keltene vidéken is teljesíteni is fogják, ennélfogva a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — A szónokht többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván még valaki a tárca költség; vetéséhez, hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter úr kíván szólni. Varga József, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Hall' juk!) A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését a tárca címében megnevezett sorrendben ismertetem. A tárca feladatköre két részre oszlik: kereskedelemre és közlekedésre. A kettő között mintegy átmenetet alkot egy harmadik feladatkör, amely a kettővel szoros összefüggésben van: az idegenforgalom. A kereskedelem két részre tagozódik, mégpedig bel- és külkereskedelemre. A belkereskedelem terén legfontosabb feladatomnak tartom a kereskedői pályán a keresztény elem előretörésének elősegítését, (Éljenzés és taps.) a kereskedők továbbképzését és a kiskereskedőknek hitellel való ellátását. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen-) A magyar ifjúság nevelését olyan irányba óhajtom terelni és tereltetni, hogy már az iskola padjaiban megláthassuk és segélyezhessük a kereskedői pályára hivatást érző azokat az ifjakat, (Helyeslés jobbfelől és a középen.) akiket további sorsukban is támogatni akarunk a szakiskolákon, a belés esetleg külföldi főiskolákon és további pályájuk során is. Csak így, neveléssel, fokozatos és segítő tanítással érhetjük el, hogy tántoríthatatlanul magyar, keresztény valláseríkölcsű, olyan új kereskedőnemzedék álljon az ország szolgálatára, amelynek az áldozatos közszolgálat a legfontosabb életcélja. (Élénk éljenzés és taps.) A kereskedők továbbképzését szolgálja az a kereskedelmi szakkönyvtár-sorozat, amelynek keretében a kiskereskedők részére szükséges gyakorlati tudnivalókat kézikönyvekbe foglaltatom Össze és ezeket a kézikönyveket olcsón juttatom a tudni vágy ók rendelkezésére. (Helyeslés.) A kereskedelem szempontjából igen fontos íkérdesnek tartom a kereskedelemnek képesítéshez kötését. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) A ma elhangzott felszólalásokiból is megállapítható az, hogy a képesítésihez kötés terén ellentétes felfogások vannak- Véleményem azonban az, hogy az alapifelfogást, azt ugyanis, 'hogy valamilyen szakmának a műveléséhez — különösen a mai időkben és még inkább az elkövetkezendő időkben — mentől nagyobb tudásra van szükség, a t. Ház valaimennyi tagja el kell, hogy ismerje. (Ügy van! Ügy van!) Véleményem szerint tehát nem arról van szó, hogy ezt a képesítést megadjük-e vagy sem, — mert meg kell adni — hanem arról, hogy hogyan adjuk meg. T. Ház! A most vázolt és megvalósítandó főbb irányelvek mellett a kereskedői társada lom állandó megsegítését óhajtom elérni a kiskereskedelmi hitelellátás megszervezésével. ülése 1939 november 14-én, kedden. 619 (Éljenzés a jobboldalon.) Törekvésem az, hogy a kiskereskedelmi hitelakcióba a fedezettel nem rendelkező kiskereskedők is minél nagyobb számban legyenek bevonhatók. (Helyeslés.) A kiskereskedők hitelakciója az 1928. évi XLIL te. szerint egymillió pengő engedélyeztetett. Az .1938. év végén a fenti hitelakció mellett a kiskereskedők hiteligényének ellátására még egy újabb hitelakció is létesült, mégpedig olyképen, hogy a Magyar Nemzetig Bank egymillió pengőt bocsátott rendelkezésre, hogy ez az összeg mint veszteségi tartalékalap, biztosítsa a kiskereskedők hiteligényeit. A bankszerű fedezettel nem rendelkező kisiparosok és kiskereskedők hitelakciójára az 1936. év végéig 600,000 pengő, majd 1938-ban ugyanerre a célra másfélmillió pengő engedélyeztetett, úgyhogy öszszesen — amennyiben a közületek a teljes hozzájárulást befizetik — erre a célra 2.1 millió pengő fog rendelkezésre állni. Ennek a hitelnek egyharmadát a kiskereskedők, kétharmadát a kisiparosok kapják. A hitelkérelmeket a kereskedelmi és iparkamarák mellett úgynevezett intézőbizottság bírálja el. Ezeknek az intézőbizottságoknak a működését figyelemmel fogom kísérni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kereskedelmi életünkben igen jelentős szerepet töltenek be a szövetkezetek. A statisztika azt mutatja, hogy a szövetkezetek jelenleg a belföldi forgalomban lévő árumennyiség 10 százalékát, a külföldre jutó árumennyiségnek pedig 35—40 százalékát közvetítik. Fontosnak tartom a szövetkezetek hivatását ós működését és minden erőmmel támogatni fogom a szövetkezeteket az őket megillető munkában. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Hangoztatnom kell azonban, hogy ugyanolyan fontosságot tulajdonítok annak, hogy a szövetkezetek mellett minél több önálló kereskedői exisztencia keletkezzék, (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) mert a gazdasági élet minden területén, de különösen a kereskedejem területén szükség van az egyéni invencióra. (Ügy van! Ügy van a jobb- és a baloldalon.) Tisztelettel bejelentem, hogy ennek a felfogásomnak megfelelően, a kereskedelemügyi tárca belkereskedelmi csoportjában egy olyan újabb tagozatot szervezett, amely szakosztály tisztviselői mentesíttetnek a bürokratikus teendők alól, (Éljenzés és taps a középen.) és egyedüli feladatuk az lesz, hogy az önálló kereskedelmet és az önálló kereskedőket támogassák, azoknak ügyeivel támogatólag foglalkozzanak. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) A kereskedelem gazdasági életünkben csak akkor töltheti be hivatását közmegelégedésre, ha megfelelő árpolitikával irányítjuk. Az árpolitika a kereskedelem és a többi termelési ág között az összhangot kívánja biztosítani. Ennek az Összhangnak biztosítására a jelenlegi nemzetközi helyzetben még inkább szükség van, mint eddigelé volt. Az összhangot az arkormánybiztossag intézménye biztosította eddig is. Ez az intézmény igen értékes múltra tekinthet vissza, mert 1938 január 1-től folyó évi szeptember haváig végzett munkájának köszönhetjük, hogy az árszint szeptember hó elejéig az eltelt közel két esztendő alatt nemcsak hogy nem emelkedett, — ugyanakkor, amikor másutt emelkedett — hanem az általános árindex még 14%-kai csökkent is. Én bizalommal nézek ennek az intézménynek további, mostantól kezdve sokkal nehezebb mun91*