Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-48

Áz országgyűlés képviselőházának 48. ülése 1989 november 9-én, csütörtökön. 499 lünk s vele igen sok magyal* testvérünket. Most is cikáznál! körülöttünk a villámok, most is olyan időben vagyunk, amikor tartani lehet attól, hoigy a nemzetnek ezt a házát vihar tépázhatja, vihar érheti, ezért minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy egy mentői erősebb házat építsünk ki a nemzet számára, mentől erősebbé tegyük honvédelmünket, amely hivatva van minket megvédeni és amely esetleg elszakadt testvéreinket is védelmébe veszi. Mert nekünk feladataink vannak! Szemünk a víziós szemeik merevségével nézi az Európa térképére rajzolt csonkítatlan Magyarországot (Ügy van! Ügy van!) E feladat nagysága és magasztosságia erőinket emberfelettivé kell, hogy tegye. A napokban egy igen találó megállapítást olvastam, mégpedig azt, hogy a népi erő legpontosabb kifejezője a hadsereg (Úgy van! Úgy van!), a hadsereg, amelyben minden benne van, amit egy nép önigazolására adhat szívben, jellemben, szívósságban, értelemben, szervezőképességben, aranyban és technikában. A hadsereg korszerűsége tulajdonképpen a nép korszerűsége. És itt büszke örömmel kell megállapítanom, hogy honvédségünk már eddig is példát mutatott abból, hogy ez a magyar nemzet tulajdonképpen mit ajánlott fel és mit áldozott eddig is honvédségére, mert ez év első hónapjaiban kiváló szelleméről, fegyelmezett magatartásáról, bátorságáról és vitézségéről tett tanúbizonyságot (Horváth Géza: És gyorsaságáról!), amikor nagyobbrészt rövid katonai kiképzésben részesült csapataink rövid idő alatt, igen rossz időjárási és útviszonyok mellett, igen sok esetben orozva ellenálló ellenséggel szemben oly gyorsan szabadították fel Kárpátalját és ezzel azt az ország területéhez visszacsatolták. Amikor e dicséretes módon jkiállott próbatétel után a nemzet képviseletét jelentő képviselőház a honvédelem és így a honvédség részére szükséges költségvetéssel t és ezen keresztül az ujonclétszám megajánlásával foglalkozik, öntudatos büszkeséggel kell megállapítanom, hogy a világszerte elismert hagyományos katonai virtus a régihez képest semmit sem hanyatlott. (Tetszés.) És nemosak a regi fegyvernemeknél, hanem a technika legújabb vívmányait felhasználó légi erőknél is mutatkozott ez, amikor az egész világ elismerését kivívó módon küzdötte le az ellenséget e terén is. (Ügy'van! Ügy van!) És itt emlékezzünk meg kegyelettel a hos halottakról, köszöntsük a hősöket és mindazokat, akik a magyar haza becsületének^ erdekeinek védelmében bármilyen veszteseget és kárt szenvedtek. T. Ház! Amikor a honvédelmi tárca költségvetésével foglalkozunk, '— most először nyíltan és őszintén — szükségesnek tartom, hogy röviden vázoljam honvédelmünk kiépítését. , , Mint ahogyan említettem, a nemzet legnagyobb kincse honvédelme. (Ügy van! Ügy van!) Hogy ezt kiépíthesse, az egész nemzet erejére szükség van. Ezt a nemzetek altaLaban az általános védkötelezettség w alapján építették ki. A nemzet vezetőinek onasi energia áll rendelkezésükre s hogy ezt hogyan osztályozzák, hogyan használják fel, ezt szeretném vázolni. Hivatkozom itt a vederotorveny, a honvédelemről rendelkező törvény bevezető soraira is, amelyek azt mondjak, hogy a honvédelem a legszentebb állampolgári kötelesség, amelyet mindenkinek az önfeláldozásig terjedő módon kell teljesítenie. Ezt az energiát es ezt a szervezést először közjogi szempontból, majd pedig a kiképzés és a felhasználás szempontjából taglalom. Hogy ezt az ország rendelkezésére álló energiát a legokosabban lehessen felhasználni, a honvédelemről szóló törvény megalkotta a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsot, ameiy az államfő elnöklete alatt, a kormánynak mint végrehajtó hatalomnak és a legfőbb honvédelmi vezetésnek részvételével van hivatva megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a legcélszerűbbek a honvédelem kiépítésére. A harmadik tényező az úgynevezett kivételes hatalom, amellyel a kormányt ruházzák fel háború vagy közelgő veszély esetére, hogy gátlás nélkül, sürgősen megtehesse mindazt, ami az ország védelmire, az ország erejének összpontosítására, egységesítésére szükséges- A negyedik faktor a törvényhozás mindkét Házából kiküldött honvédelmi 36-os bizottság, ameiynek a kormány az ilyen kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteket bemutatja. Tehát a közjogi tagozódás ez: a honvédelmi állampolgári kötelesség, a legfelső honvédelmi tanács, a kivételes hatalom és az országgyűlés 36 tagú honvédelmi bizottsága. Most a kiképzés és felhasználás szempontjából való tagozódást adom elő. Az első a levente-kötelezettség, amely a magyar állampolgárokat 12-től 23 óveis életkorukig, illetőleg katonai szolgálatra való bevonulásukig kötelezi. A második a hadkötelezettség, amely állítási kötelezettségből és szolgálati kötelezettségből áll s ez utóbbi rendes vagy póttartaléki. Ennek a kötelezettségnek alapján van kiépítve a magyar királyi honvédség. A harmadik a közérdekű munkaszolgálat, amelyről később még részletesebben fogok szólani. A negyedik a lovészkötelezettség, amely tulajdonképpen katonai utóképzés. Az ötödik a honvédelmi munkakötelezettség; idetartozik a légvédelmi kötelezettség, a honvédelmi dologi szolgáltatások és a honvédelmi érdekű gazdasági korlátozások. A leventeképzés hivatva van a magyar ifjúságot a hagyományos magyar katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos feladataira testben és lélekben előkészíteni. A kiképzési idő évente legfeljebb 10: hónapon át heti 4 óra, a 18 éves korban pedig egy, legfeljebb háromheti időtartamú összefüggő gyakorlat. A hadkötelezettség annak az évnek január elsején kezdődik, amelyben a hadköteles 18. életévét betölti és annak az évnek december 31-éig tart, amelyben 60. életévét betölti. Az állítási kötelezettség annak az évnek január 1-ével kezdődik, amelyben a hadköteles 21. életévét betölti és annak az évnek december hó 31. napjával ér véget, — ha csak meghosszabbítást nem kap — amelyben a hadiköteles 23. életévét betölti. Ha valakit a tényleges szolgálatra nem vesznek igénybe, a póttartalékba kerül vagy meg nem felelés esetén, közérdekű munkaszolgálatra osztják be, ha arra még alkalmas. A tényleges szolgálati kötelezettség három év, azonban a repülők kivételével a szolgálatot teljesítők két év multán tartósan szabadságoltatnak. A póttartalékos szolgálat három hónap. Az I. tartaléki szolgálati kötelezettség a betöltött 42. életkorig, a II. tartaléki szolgálati kötelezettség a betöltött 48. életkorig, a III. tartaléki szolgálati kötelezettség a betöltött 60. életkorig terjed. A póttartalékos szolgálati kötelezettség is a tartaléki beosztáshoz igazodik. Az I. tartalékhoz és póttartalékhoz tarto76* _____^^^^^^^^^^_