Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-43

i 398 Az országgyűlés képviselőházának szét vannak szórva a szélrózsa minden irányában, (vitéz br. Roszner István: Egv aláírással ellátott kérvényt kell beadni a földmívelésügyi minisztériumba és azonnal el lehet intézni! — Zaj.) Biztos? (vitéz br. Roszner István: Tudom, mert csináltam!) Azt hiszem, t. képviselőtársam, hogy a költségvetésben előirányzott összeget sem használja fel a kormányzat ennek a célnak keresztülvitelére. (vitéz br. Roszner István: Nem a kormányzattól függ! — Zai — Elnök csenget) Ha a nemzet elrmszt.nl

, ki felelős érte? Nem a felelős vezetők? Tessék megcsinálni! A legtöhb magyar ember nem is tndia, ho<ry tagosítás van a világon. (Horváth Zoltán: Tessék hivatalból megcsinálni!) A földbirtokreformról lévén szó. kénytelen vagyok ezt az anomáliát, ezt a nehéz helyzetet idehozni a t. Ház elé. hiszen például az e^nhb említett gazdaság megművelése a gazdától évente, amíg kimegv és visszajön. 2400 illetőleg 3000 kilométer út megtételét kívám'a; ez a távolság hízonvos útban kifeWve annyi, mint Budapesttől "RórnáiV és "Rómától vissza Budapestig. Gondoljuk el. hogy magvai* talvigán, rossz nllntn^on teli kocogni az üV+6 gazdának. és méltóztatik látni, hogy mit jelent ez. Azután vannak "itt adatok, t. kénviselőtársaini. amelv^k a megtörtént tagosítások eredményét hozzák í<1«. Ma nem látunk tisztán. mert nincsen feldolgozva az egé«z ország psak poves részei- mint a Dunántúl. T+t van például Var^a Józsefnek két és fél ksta^tr^Ji^ holdia, amelv 17 tagban volt. 17 tagban! Földbirtok reform 1 avaslatról szólva, ez a kérdés van legalábhis olyan fontosságú, mint a földreformjavaslat, ho^v az ilyen tagosítatlan birtokok termelése minél inteuzívebhé^ tétessék. Én elismerem, hngv ez nagvon nehéz dolog, vn^vt hiszen a tagosítást nem mindenütt fog-adják szívesen: szerenet játszik itt a tradíció, a magyar földhöz való ragaszkodás is. Ha azokban belenyúlnak a magyar nagybirtok életébe, akkor tessék belenyúlni a kisbirtok életébe is. hogy helyesen irányítsák annak vezetését, hogy a tisztelt kormányzat ezeknek a birtokoknak a fejlődését is előmozdítsa. (Meskó holtán: Az állam feladata a tagosítás! — Antal István: Folyik is nagy erővel! — Eitner Ákos: Nem me rik kérni, az ügyvédek agyonkeresik magukat. — Zaj. — Meskó Zoltán: Hivatalból! Állami feladat!) Elnök: Kérem, méltóztassék ezt a vitát le zárni és a szónokát szóhoz engedni. Varga Béla: Nem látom tehát a magyar földbirtok fejlődését biztosítva, nemcsak hoszszabb időre, de még rövid egy-két esztendőié sem. Például nem történik a törvényjavaslatban sem intézményes rendelkezés arra vonatkozólag, hogy a földet azok kaniák, akik áldó zatot vállalnak a nemzetért, akik mernek, tudnak és bírják vállalni azt, hogy a nemzetnek szülnek és gyermeket nevelnek.

t (Meskó Zoltán: Akié a föld, azé az ország, akié a bátyú, azé a fütyülő!) Elnök; Kérem Meskó képviselő urat, méltóztassék nyugodtan lenn„ Varga Béla: Ez végtelenül szomorít fejlődése a magyar életnek. Mindnyájan tudjuk, mit jelent a magyar egyke. Én nem szűnök meg ezt. itt hangsúlyozni azokkal szemben, akik —mint az egyik bizottságban a belügyminiszter úr és a Háznak egyik illusztris képviselője, Laky képviselőtársam hangoztatták, hogy a népesedés terén neon vagyunk olyan rossz helyzetben, US, ülése 1939 október 2U-én, kedden. hogy véres kardot hordjunk körül az országban. Matolcsy t. képviselőtársam idehozta a statisztikát. Engedtessék meg nekem, hogy ismertessem a környező népek statisztikáját, a születésekre, a halálozásokra és a szaporodásra vonatkozólag. Magyarország szaporodása a következő képet mutatja. A születési arányszám 18 pzrelék, a halálozási arányszám pedig — örültünk neki, hogy ezt elértük — 12 ezrelékre süllyedt le és ezzel megmaradt a 6 ezrelékes természetes szaporodás, amivel szemben áll például Németország 7l ezrelékes, Jugoszlávia 12*9 ezrei^kps e

q Románia 11*5 ezrelékes szaporodása. Magvarország szaporodása tfhát a két utóbbinak mintegy fele, 6 ezrelék. CMTesVó 7oltán: Falun azonban tíz. a városok kivételével!) A városok mindig megemésztik a népet. Azonban nem itt van a baj, hanem a baj ott van. hogy a 6 ezrelékes szaporodás mellett elöregszik az ország, mert ke^és a születés. Naivon dicséretreméltó eredménye az egészsén-üq-yi kormányzatnak, hogv a halálozási aránvs^mot 12 e^reléikre szorította le, d*» mi lesz b°lőle, mi a tény? A téuv a?, ho^v mi lassan elöregedett orszáo- leszünk. (Meskó Zoltán: flisiáklyások' _ Der"7tséo.) Vi^é^en már érezhető és látható ennek az eredménye, en^ek a következménye: a mezőgazdasági munkáshiánynak ép^en ez, a gyermekek hiánya az egyik oka. (Rajniss Ferenc kfizhéstsólJ Hogy mi a helyzet a másik részen? Az. hogy ma az öreg emberek tartják a gyermekeiket, amint a tisztviselőtársadal ómban látjuk. De megöregedett ország leszünk. És még nagyobb baj is van a születésekkel, mert a születési arányszámban benne vannak a cigányok és azok a degeneráltak, akiknek születése éppen nem kívánatos. Én, mint pap, aki ezzel foglalkozom, látom, hogy vidéken isrenis katasztrofálissá válik a helyzet, mert éppen a legértékesebb rétegnél nincsen születés. Földet csak annak szabad adni, akinek gyermeke van és csak az tarthassa meg a földet, aki gyermeket ad az országnak. Úgy van! — Taps balfelől. — Egy hang a középen: Ez természetes!) De nincsen biztosítva. Nem látom ezt a törvényjavaslatban biztosítva. (Meskó Zoltán: Elsősorban az kapjon földet!) T. Ház! A bérleti rendszerrel szemben legyen szabad rámutatni a magyar nép lelkületére. A magyar nép nem akar olyan kollektív szövetkezetekbe tömörülni, mint aminőkről itt hallottam, nem akar kolhoszokba tömörülni, amit emlegetnek, amiről írnak. Nem mondom, hogy a kormánypárt részéről, de más oldalakról is írnak erről és ajánlgatják ezt. (Meskó Zoltán: Elég helytelenül ajánlják!) A magyar nép önálló, önérzetes és még ha a többtermelés kárára is kell áldozatot hozni ennek a léleknek a fenntartásáért, akkor is meg kell hozni azt az áldozatot. T. Ház! Szó volt itt a Házban az egyházi birtokokról. Nem az en hivatásom ezeket megvédeni, hiszen méltóztattak látni, hogy Prohászka Ottokár szavaival kezdtem, azonban megint mint a nép gyermeke kénytelen vagyok leszögezni az egyházi birtokkal kapcsolatban egyes dolgokat. Az egyházi birtok a legősibb birtok Magyarországon. Szent István adta az egyháznak. (Malasits Géza: Nem mind!) Ha nem is mind, de legnagyobb részben. (Jandi Lajos: Azóta eltelt egy-két évszázad. — Elnök ¥•• csenget.) Azért kapta az egyház a birtokot, hogy hadsereget tartson fenn. Az egyházi birtok hadseregeket tartott fenn, Tomory vezette