Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-43
392 Az országgyűlés képviselőházának 43. ülése 1939 október 24-én, kedden. ad az embereknek arra, hogy kereseti lehetősé- t guk legyen, ellenben egyes kubikosvidékekem mint Jászárokszálláson, Mezőtúron vagy Jászladanyban ezt a helyzetet teljesen lehetetlenség tovább fenntartani. Ezek a munkáscsaládok mindig várják, mikor jön el már az idő. hogy rajtuk is segítenek. Nem kívánnak töbnet. csak annyit, amennyit a mezőgazdák kaptak; ezt pedig ők is megérdemlik. A törvényjavaslattal kapcsolatban szintén van olyan részlet, amelyet módosítani kívánnék. A 28. § szerint ugyanis a haszonbér és a vételár megállapítása a kataszteri tiszta jövedelem után történnék. Vannak egyes vidékek, ahol a haszonbérek, eddig is aránylag olyan magasak voltak, hogy ha ezt vesszük irányadónak, az elfogadhatatlan, azt teljesen lehetetlen fenntartani. Ügyeltem egyes felszólalókat, akik ilyen eseteket szóvátettek, de nálunk is előfordul, hogy három-négy mázsa haszonbért is elkérnek egy egyköblös földért. (Ügy van! balfelől.) Semmi szín alatt sem segítség tehát számukra az, ha ezt veszik irányadónak. Ép : pen^ ezért tisztelettel javasolnám, hogy a 18. § bővíttessék ki azzal, hogy a kataszteri tiszta jövedelem legyen irányadó. A nagybirtok átlagos kataszteri tiszta jövedelme 7 korona. Szerintem az volna a helyes, ha a haszonbér búzában lenne megállapítva minden . alkalommal, mert a termelésnél mégiscsak a búza irányadó. A pénz időnként ingadozhatik, értéke, ha nem is ingadozik állandóan, kevesebb is lehet, ellenben búzát mégiscsak termel az a földbirtok, legyen tehát ez az irányadó, még abban az esetben is, ha más termel vénnyel van is az bevetve. Ezért tisztelettel javasolnám, hogy (olvasna): »a 18. § huszonötödik sorának folytatásaként pótlólag vétessék fel a haszonbérrel kapcsolatban, hogy a haszonbérrel az a kataszteri tiszta jövedelem legyen az átlagos irányadó, amely az 1939. évben volt feltüntetve^ A kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 10 kilogramm búza haszonbér fizetendő évenként...« (Csoór Lajos: Sok!) Melyen t. képviselőtársam, amikor átlagban 7 koronáról, tehát 90 kilogramm búzáról van szó, mégiscsak valahogyan honorálva lenne. (Egy hang balfelől: Túlzás!) Nem túlzás, mert én 90 kilogramm búzánál több adót fizetek. Csak adót többet fizetek! Legyünk tehát tárgyilagosak. 10 koronát megnem haladhatja, ott már a helyi viszonyok az irányadók, ahol azt meg haladja. De van olyan, ahol 4—4 korona, A haszonbérletnél tehát ezt javaslom. Lehet azután kevesebb is. (Tovább olvassa): »A tulajdonjog megváltásánál ugyanúgy az 1939. évi kat. tiszta jövedelem minden koronája után 15 kg búza törlesztendő 30 évig kamatmentesen.« A nagybirtokoknál ugyanis nem igen hiszem, hogy 10 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmű földbirtok volna. Nincs, nem igen van, mert hiszen annak már nagyon jónak, kiválónak kell lennie, annak feltétlenül be is kell hoznia ezt. Átlagban azonban 6—7 aranykorona a kataszteri tiszta jövedelem. Ha tehát (í—7 aranykorona a kataszteri tiszta jövedelem jóminőségű földnél, akkor, ha ezt a 100—120 kiló búzát törlesztésre befizeti az a tulajdonba juttatott jobb minőségű földek után, 30 év alatt le tudja törleszteni a földéről; 4—5 korona tiszta jövedelem után 80—100 kilogramm jár. Tisztelettel kérném mind az egyik, mind a másik javaslatomat bírálat tárgyává tenni. A javaslat 24. §-ával kapcsolatban arról kell szólnom, hogy kik örököljék a juttatott birtokot. Ezzel a képviselőház még nem is foglalkozott. Nem foglalkozott azért, mert ez sem a törvényjavaslatban nincs benne, sem pedig a felszólalt képviselő urak nem tértek ki erre, pedig ezzel feltétlenül foglalkoznunk kell. Mert akár kishaszonbérletbe, akár tulajdonba adunk földet, gondoskodnunk kell arról, hogy ha az illető elhalálozik, ki kapja azt a földet. Szerintem az volna a helyes, ha a juttatott birtokoknál a következőképpen rendeznők ezt a kérdést. Meg kell állapítani,. hogy 10, vagy 15, vagy 20 katasztrális hold az a terület, amelyen a juttatott meg tud élni. Szükséges, hogy telekkönyvileg ötköblös parcellákban legyen ez feltüntetve és ötköblös parcellánál kisebbet az illető utódjára ne is hagyhasson. Ha ugyanis erről nem gondoskodunk, 25—30 év alatt (Csoór Lajos: Nem is kell hozzá annyi!) annyira szétaprózódik a föld, hogy megint olyan pántlikaszerű földek keletkeznek, mint amilyenek most már legtöbb helyen vannak. Éppen ezért kívánatos volna az, hogy a törvényjavaslatba fel legyen véve, hogy a juttatott 5 katasztrális holdnál kisebb parcellákban ne hagyhassa a földet gyermekeire, hozzátartozóira. Éppen ezért egy módosító javaslatot kívánok erre is tisztelettel beterjeszteni, amely a következőképpen szól (olvassa): »Tisztelettel javasolom, hogy a 24. § 3. bekezdése után folytatólag vétessék fel az, hogy a jelen törvény által juttatott kishaszonbérletek öröklésénél, valamint Örökösödésénél való tulajdonjog megszerzésénél a telekkönyvi bejegyzés 5 katasztrális holdanként jegyeztessék fel és hogy az örökhagyó 5—5 katasztrális holdanként hagyhassa birtokát családtagjaira, bármennyi gyermeke is van« — a többit pedig pénzzel vagy másképpen elégítheti ki. (Tovább olvassa): »Az ezen törvény alapján szerzett ingatlant a tulajdonos sem banktól felvett kölcsönnel, sem semmiféle adóssággal meg nem terhelheti.« Az ugyanis sok bajra vezetne, ha kölcsönt vehetne fel rá és eladósodnék. Éppen ezért, ha már ezt a törvényjavaslatot a Ház elé hozták és kisbirtokpareellákat juttat a kormány a törpebirtokosoknak vagy a nincstelen embereknek, legyen az a birtok független birtok olyképpen, hogy az illető örököseire csak 5—5 holdas parcellákban hagyhassa örököseire és meg ne terhelhesse. A jelen törvény gondoskodjék arról is, hogy azok a kis, apró birtokocskák ne legyenek most már széjjelirkálva 50 kvadrátos, meg 100 kvadrátos részekre; hiszen máris olyan kicsike kis földecskék vannak a határban, hogy ekével, kocsival egyáltalán nem érdemes oda kimenni. Éppen ezért a törvényjavaslat e szakaszát még azzal kívánom módosítani, kibővíteni, hogy (olvassa): »A jelen törvény gondoskodni kíván az általános Örökösödésnél is. Külterületi ingatlanoknál úgy intézkedik, hogy 400 négyzetölnél kisebb parcellát szétosztásnál nem lehet telekkönyvileg félj egyeztetni.« Ha tehát 400 kvadrátnál kisebb az a föld, köteles legyen az Örökös eladni, vagy ha 400 kvadrát nem esik az örökösök között egyre, kötelesek legyenek azt eladni. Mert az nemcsak nekik, az örökösöknek baj; hiszen ilyen esetben nem igen tudnak megegyezni és a dolog annyi sok irka-firkálással járna, hogy a legtöbb esetben az a kicsi földbirtok nem ér annyit. Ha azonban ezt így rendeznénk, akkor mindezt ki le1 hetne kerülni.
