Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-43

Az országgyűlés képviselőházának > számára, miután itt a történelmi osztályok lenn tartása és a földbirtokoknak nemzeti kézen megtartása volt a jelszó és ennek érde­kében senki sem akart hozzányúlni a 9 millió hű és jó magyar jobbágy utódai kedvéért az egészségtelen biríkkmegoszláshoz«. Most elérkezett az a pillanat, hogy a nagy­birtok ismét — hogy úgy mondjam — telje­sítse történelmi feladatát, hogy ez az állapot szűnjék meg és adja át helyét az egészséges kis- és középbirtoknak. Felemlítek néhány esetet a Bácskából. A csávolyiak már régebben a földmívelésügyi miniszter úrhoz fordultak egy kérvénnyel, amelyben azt kérték, hogy a határukban lévő földeket megkaphassák, ha nem öröktulaj­donba, legalább bérletbe. Ott terpeszkedik ugyanis a kalocsai érsekség és Baja város törvényhatóság birtoka. Ez a törvényhatóság nem a kisembereknek adja ki bérbe a földet, hanem nagybérleteket létesített s amikor kis­ember akart bérelni, neki három mázsa bú­záért adták ki a béreletet, holott a nagybér­lők két mázsa búza bérösszeg mellett bele­buktak a bérletbe. Kérdem, honnan fizesse meg ez a kisbirtok azt a három mázsa búzát? Csávoly népe 85%-ában német, sváb, de ez a svábság hűséges a magyar gondolathoz, élni akar a maga területein. De a magyarságnak és a bunyeváoságnak is meg kell adni a lehe­tőséget. Vagy itt van Kelebia, amely Szabad­kának egy külső területe, ott óriási területek ma is nagybirtok jelleggel bírnak. Ugyanis a belügyi igazgatás vette át ezeket a területeket Tompán is, Kelebián is. (Meskó Zoltán: Ki­tették a kisembereket!) Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, mél­tóztassék a törvényjavaslat tárgyalására visz­szatérni, bármilyen érdekes is előadása. Nem szeretném képviselő úrral szemben a házsza­bályok 137-ik §-át alkalmazni. Palló Imre: Igenis. — A nagybirtok ter­peszkedik és ez a nagybirtok nem fog meg­szűnni ezzel a törvényjavaslattal sem. Ez a törvényjavaslat nem biztosítja sem Kelebia, sem Tompa népének, hogy megszerezhesse azokat a bérleteket. Azután ott van Kisszál­lás, amelyről a törvényjavaslat ugyancsak tnem gondoskodik. Kisszállás is 17.000 holdas zsidó nagybérlet. (Meskó Zoltán: Idegen, kül­földi tulajdonos és zsidó bérlő!) A miniszter úrnak vagy a képviselőháznak igenis meg kell találnia a módot, hogy ezt a lehetetlen álla­potot megszüntesse és hogy ez a törvény ja vaslat alkalmat adjon arra, hogy a határszé­len a 30 kilométeres sávban, a Bácskában és Békésben mindenütt sok új Horthy-falva szü­lessék meg és ezekben a Horthy-fal vakban egészséges kisbirtokososztály vigye a falu életét. Foglalkozik a törvényjavaslat a házhely­Ikérdéssel is. Itt csak annyit jegyzek meg: igen helyes a magyarságot házhoz kötni. Erre igen nagy szükség van. Éppen erre akartam kilyukadni az előbb, hogy Tompán például, a belügyi közigazgatás területén, ott élnek a me­zőgazdasági cselédek saját házukban, de a te­lek nem az övék. Ez az érdekes a dologban. A törvényjavaslatnak tehát biztosítania kell egyrészt az új telektulajdonosok számára a házépítés lehetőségét, viszont másrészt a ré­gieknek meg kell adni a lehetőséget, hogy te­lekkönyvileg is övék legyen az a terület, mint ahogy erre Tompán és Kelebián is szükség van. A házhely-akcióval csak egy baj Vau, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. '. ülése 1939 október 24-én, kedden. 389 hogy igen lassan fog végbemenni. Madaras község 210 polgára kért házhelyet annakidején és még ma sem intézték el. Én félek, hogy ezt a törvényjavaslatot is olyan csigalassúsággal hajtják végre, mint gróf Szécnenyi István mondotta. T. Ház! Végül erre a könyvre kívánok rá­mutatni, amelyet most kaptam. Igen sok pén­zük van ezeknek az uraknak. Bertalan Péter és Kovács György »Érvek és ellenérvek« című könyve azt mondja (olvassa): »Érdemes elgon­dolkozni annál is inkább, mert hiszen Matol­csy Mátyás és társai ilyen mentalitással ke­zelik az egész birtokkórdést, vagyis ők nem hazánk közgazdasági érdekeiért, nem a mező­gazdasági kultúra további kifejlesztéséért, de nem is az egészséges kisbirtok kialakulásáért, a beteg kisbirtok talpraállításáért harcolnak, hanem a nagybirtok felosztásáért, egyszerűen csak azért.« T. Ház! Én nem is tudom, mit mondjak erre, rosszindulat, vagy szemtelenség vagy nem is tudom... Elnök: Méltóztassék a képviselő úrnak ki­fojezéhCLt megválogatni. Palló Imre: Bocsánatot kérek. (Meskó Zol­tán: Szellemtelenség!) De nem tudom megérteni, hogy un lehet így bírálni egy olyan törekvéft, amely évek óta erősen harcol a magyar faj­táéit, meri a foldbirtokrendezés kérdése a ma­gyar jövendőnek s a magyar fajtának a kér­dése. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Miután ez a törvényjavaslat nem oJdja meg a kérdést, miután még mindig meg­maradnak a nagybirtokok s a nagybir­tok nem adja át a helyét a nemzet­fenntartó parasztságnak, még mindig meg­maradnak a hitbizományok és még mindig lehetőség nyílik arra, hogy itt külföldiek ma­gyar földbirtokosok lehessenek, tehát nem tu­dom elfogadni a törvényjavaslatot, nem azért mert esetleg ezen az oldalon ülök, hanem azért, mert aggódom a magyar fajtáért és nem en­gedhetem a magyar fajta elsorvadását (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Lázár Imrei Elnök: Lázár Imre képviselő urat illeti a szó. Lázár Imre: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólott Palló Imre t. kép­viselőtársam felszólalásával sok tekintetben egyetértünk ezen az oldalon is, csupán abban nem értünk egyet, hogy olyan túlméretezet­ten kritizálta a javaslatot s nem értünk vele egyet azért sem, mert azt nem fogadta el. El kell fogadni mindig, amennyi van és az­után követelni a többet. Én előre is megmon­dom, hogy elfogadom a törvényjavaslatot, de több mindent fogok követelni beszédem folya­mán, (Pándi (Pölcz) Antal: Szemérmes kol­dusnak üres a tarisznyája!) meg kell tölteni a tarisznyát, hogy ne legyen üres, (Jandl Lajos: Tessék tölteni!) mert hiszen mi ezen az oldalon is azt látjuk, hogy a nagybirtokrend­szer ma már idejétmulta (Ügy van! a szélső­baloldalon.) a testet-lelket rongáló és tépő nagybirtokot mégis csak meg kell bizonyos mértékig korlátozni olyképpen, hogy nemcsak tovább ne terjeszkedjék, hanem természetes bomlása törvényhozásiíag is előmozdíttassék. (Meskó Zoltán: Ezt siettetni kell!) Mélyen t. Ház! Amikor a nagybirtok kér­désében itt a Ház előtt ekként felszólalok, uta­60

Next

/
Thumbnails
Contents