Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-41
35Ö Az országgyűlés képviselőházának £1. val kenyértelenné. (Meskó Zoltán: Ha nem kapnak földet! — Egy hang a középen: Egyreszük kap! — Meskó Zoltán: De csak egyrészük!) Ha hozzátesszük ehhez még azt, hogy a nagybirtokok jelentős számú vándormunkást és napszámost is foglalkoztatnak, akkor kétségtelen, hogy ezt a számot még magasabbra kell tennünk. Igen t. Ház! Ha valaki méltán azt mondja, hogy másfélmillió ' hold föld juttatása kevés, akkor én azt hiszem, hogy ezeknek a beszélő számoknak birtokában joggal teszem fel a kérdést: vájjon ez a másfélmilliós szám nem sok-e. A másik, amit errevonatk'ozólag szeretnék szóvátenni, az, hogy papiron végzett számítások szerint könnyű kihozni a szükségletek végtelenségét is. őszintén megvallom, hogy a legszívesebben Matolcsy Mátyás követelésének megfelelő javaslatot szavaznék meg, amely három és félmillió magyarnak adna magyar földet. Amikor azonban azt látom, hogy Kerék Mihály megállapítása szerint csak két és félmillió embernek van szüksége földre, amikor magam is utána számítok és látom Baranya vármegye szükségletét, nem a statisztikai adatok alapján, nem statisztikai táblázatok alapján végzett számítások nyomán, hanem a sajátmagam által végzett személyes adatgyűjtés eredményeként, — hozzátéve azt, hogy itt nem ítéltem meg azt a kérdést, hogy minden három és többgyermekes családapa eleget tett-e katonai kötelezettségeinek és az egyéb követelményeknek, hanem csak tisztán az igény megnyilvánulását tekintettem — amikor azt láttam, hogy Baranyában 14.016 katasztrális hold van bérletben 50 katasztrális holdon felüli birtokokból és ezzel az adottsággal szemben 1474 törpe- és kisbirtokos és nincstelen mindössze csak 12.055 katasztrális hold föld igénnyel lép fel, akkor kielégítőnek kell mondanom a törvényjavaslatnak minimumként való ezt a beállítását, ha tudom, mint ahogy mindannyian tudjuk, hogy Baranya vármegyében a földbirtokreform földelosztása eléggé kedvezőnek mondható. Áttérve a következő kifogásra, hogy ez, a javaslat későn jött, amit különösen Tauffer képviselőtársam hangoztatott, aki nagyon kihangsúlyozta ezt, mondván, hogy 50 évvel ezelőtt kellett volna hozni, (Meskó Zoltán: Kétszáz évvel ezelőtt, nagy lenne akkor az ország!) azt mondom, hogy ez tökéletesen igaz, de éppen jogtörténeti áttekintésem folyamán voltam bátor kimutatni, hogy milyen szomorú, tragikus körülmények akadályoztak meg bennünket ennek keresztülvitelében és ha ez igaz, akkor talán abban is igazat ad nekem mindenki, hogy jobb későn, mint még később, esetleg soha. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha pedig valaki azt mondja nekem, hogy ez a földbirtokreform csak lassú tempót tesz lehetővé, akkor bár hivatkozhatnám a pénzügyminiszter úr bejelentésére, de ezt nem teszem, azt mondom, hogy akinek van értelme, — és azt hiszem, mindenkinek van — az értse meg Széchenyi Istvánnak ezelőtt 100 esztendővel elmondott szavait, amelyek szerint: »Ha egyszerre mobilizált atik hazánkban minden tulajdon, rögtön idegen kezekbe jut egész hazánk«. A következő kérdés, amelyre szeretnék kitérni, az árak bizonytalansága egyrészt a haszonbérek megállapítása, másrészt a földek örökáron való megváltása tekintetében. Itt egészen komoly képviselőtársaim is komolyan ülése 1939 október 19-én, csütörtökön. követelték azt, hogy a törvényjavaslat legalább keretszerű lehetőséget biztosítson ezeknek az áraknak megállapítása tekinetetében. (Meskó Zoltán: Méltányos árakat a kisembernek!) Igen t. Képviselőház! Aki nemcsak papírból és könyvekből ismeri a földkérdést, hanem aki sajátmaga látta azt, hogy egy és ugyanazon falu határában milyen óriási különbségek vannak az egyik dűlőben és a másik dűlőben fekvő földek árai között, az teljesen lehetetlennek tartja ezt, nem is szólva arról a jelenségről, hogy ha egy ilyen törvényes rendelkezéssel megállapítanék a földárak, vagy a haszonbérleti díjak minimumát vagy maximumát, akkor az állana elő, hogy mindenki azzal érvelne: kérem, a törvény ennyit állapít meg, tehát ehhez jogom van. Ez azután lehetővé tenné azt, hogy alacsony földárak helyett magasabb földárakon kapnák meg az igényjogo- , sült földigénylők a nekik juttatandó földet. Ha mindezeket a szempontokat figyelembe vesszük, akkor meg kell állapítanunk, hogy ez a törvényjavaslat lehetőséget nyújt arra, hogy a kisemberek elindulhassanak a társadalmi törvényszerűség útján a fejlődés irányában és mivel ezt lehetővé teszi, kétségtelen tényként leszögezhetjük, hogy igen jelentős és- komoly lépés a földbirtokrefbrm megvalósítása terén. Ha most valaki azt kérdezi, hogy miért nem lehet mindjárt tulajdonba adni azt a birtokot, akkor hivatkozom arra, hogy egészen más: proletár lelkületben élni, egészen más: cselédsorban tengődni, egészen más: törpebirtokos adottságok között feltörekedni és egészen más: kisbirtokos öntudattal állni a magyar élet tengerében. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezzel kapcsolatosan figyelmeztetek arra is, hogy az életben ugrás nincs. Mindenki,, aki ennek ellenkezőjét állítja, vagy , jóhiszeműleg téved, mert minden forradalom csak látszólagos ugrás. (Meskó Zoltán: Vannak csodás forradalmak is!) minden forradalom egy hosszú fejlődés befejezése vagy egy következő fejlődés kezdete, de sohasem márólholnapra való megoldása a kérdéseknek. Hivatkozom arra is, hogy én még nem láttam embert, aki egyszerű juhászbojtár sorból máról-holnapra bekerülhetett volna akár az egyetemi katedrára, akár pedig a művészeti főiskolára, (Meskó Zoltán: De Schwarcz zsidót látott, aki 1000 holdas birtokos lett átmenet nélkül!) mert minden emberre egyformán vonatkozik a természeti törvényszerűség és igenis, állítom s 'ha kell bizonyítom, hogy ez az egyetlen mód és lehetőség arra, hogy mi a helyes és egészséges fejlődést keresztülvigyük. Ahogyan én ismerem, a fajtámat, meg vagyok róla győződve, hogy ennek a földbirtokreform javaslatnak végrehajtása során még ez az emberöltő, az első generáció fia fel fog vergődni a teljes nincstelenség sorából a kisbirtokosi állapotba, de a fokozatokat végig kell csinálni. (Meskó Zoltán: A zsidó árendások nem csinálják végig!) Ha nem így történnék, akkor teljesen célját tévesztené a mi reformunk, akkor nem oldottuk meg a problémát, mert ellene tettünk a természeti törvénynek. (Meskó Zoltán: Az « Okányi Schwarcz nem csinálta végig; nem volt béres, nem volt kisgazda, nem volt semmi. Söntésben volt és birtokos lett!) Nem / értette meg. (Meskó Zoltán: Megértettem jól, csak szembehelyeztem a másik képet! — Zaj. — Elnök csengett) Ezektől a szempontoktól vezéreltetve, akár. • : •:•:•:
