Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-41

Az országgyűlés képviselőházának U. ülése 1989 október 19-én, csütörtökön. 10 katasztrális hold jut egy magyar birtokosra. Ezzel szemben az 1937. évi statisztikából kiolvasható, hogy az 1,634.400 birtokosból az 5 holdon aluli birtokosok száma 1,184.407, vagyis az összes birtokosok 73%-a esik az 5 holdon aluli birtokkategóriába, viszont az ezen birtokkategória által elfoglalt összes terület 1,631.000 katasztrális hold. Ha már most az 500 holdig terjedő birtokokat a középbirtokok közé sorozzuk és az 500 holdon felüli birtokokat sorozzuk a nagy birtokkategóriába, akkor Csonka-Magyarországon 2431 nagybirtokos van és ez a 2431 nagybirtokos az összes 1,634.400 birtokosnak 015%-a. A magyar nagybirtokosok tehát, akik a birtokososztálynak 015%-át képviselik, kereken 5,535.000 katasztrális holdat birtokolnak, vagyis az összes területnek mintegy 35%-át. Ha figyelembe vesszük, hogy ezekben a statisztikai adatokban benne foglaltatnak az erdők, legelők, nádasok és hogy ezek az utóbbi területek nagyobb számban fordulnak elő a nagybirtoknál, mint a kisbirtokkategóriánál, akkor — tisztán csak a szántóföldeket véve figyelembe — ezek a statisztikai adatok kétségtelenül megváltoznak a kisbirtokkategória javára, ez a változás azonban nem olyan lényeges, hogy ezeket a statisztikai adatokat ne lehessen kiindulási alapnak elfogadni. Ezek a statisztikai adatok kétségtelenül azt mutatják és azt igazolják, hogy erre a törvényjavaslatra, amelyet a kormány idehozott, feltétlenül szükség van, (Palló Imre: Nem ilyen formában!) annak ellenére hogy ma is vannak egyesek, akik ezt ellenzikA földbirtokreform ellenzőinek egyik leggyakoribb érve az, hogy a nagybirtok felosztása a termelés nagymérvű csökkenését vonná maga után (Bodor Márton: Ugyan kérem!) és ezzel veszélyeztetné a városok ellátását és (kivitelünket. (Papp József: Nem hiszi ezt el maga sem! — Mozgás a baloldalon. — Elnök csenget.) Én elhiszem azt, hogy nagybirtokosaink a birtok szakszerűbb és intenzivebb kezelése, valamint a rendelkezésükre álló nagyobb üzemi tőke segítségével többet tudnak termelni bizonyos növényekből. (Felkiáltások a baloldalon: Ez nem igazi — Egy hang a baloldalon: Nézzék meg a Prónay birtokot! — Bodor Márton: Meg a többit) Elnök: Csendet kérek! Bodor képviselő úr méltóztassék majd beszéde során elmondani észrevételeit. Hendrey József: Ezzel szemben a kisbirtok több kerti veteményt, több tojást, több baromfit és sertést termel, (Pándi (Pölcz) Anta'l: Abból él Budapest!) mint azt az 1936. évi üzemi statisztikai kimutatások igazolják. Az Omge, amely kétségtelenül nem a kisbirtokosoknak az érdekképviselete, 232 birtokot hasonlít össze, még pedig dunántúlit, alföldit és felvidékit és megállapítja azt, hogy míg a dunántúli nagybirtokon átlag 26 és fél számos állat esik 100 katasztrális holdra, addig a kisgazdaságokban ugyanakkora teterületen 28 és fél számos állatot tartanak. Kimutatja továbbá, hogy míg a nagyüzemeknél egy katasztrális hold nyershozamának értéke 1675 pengő, addig a kisüzemeknél 189'5 pengő, végül kimutatja a tanulmány,* hogy a kisüzem tiszta hozadéka, mai elmaradottsága ellenére is, katasztrális holdankint 64 pengő, a nagyüzemé pedig 35 pengő. De a statisztikától eltekintve is, ennek a magyarság jövőjére sorsdöntő kérdésnek elbírálásánál nem az a fontos, hogy a nagybirtok termel-e többet vagy a kisbirtok, mert a földbirtok elbírálásánál elsősorban a nemzeti és a szociális szempontok kell, hogy vezéreljenek minket. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. -— Helyeslés a baloldalon.) Ezért arra kell törekednünk, hogy minél több önálló exisztenciát teremtsünk, (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés.) mert az önálló és saját földjét művelő kisgazdacsaládok létesítésével a megelégedett és a honvédelem szempontjából is megbízható családok számát szaporítjuk. (Úgy van! Ügy van! — Helyeslés.) Felhozzák a nagybirtok védelmére még azt is, hogy annak felosztása veszélyeztetné a népszaporodást, mert a nagybirtokon élő cselédek sokkal szaporábbak, mint a kisbirtokosok. Kétségtelen, hogy a gazdasági cselédek a legszaporábbak, mert ebben a rétegben 100 férjes nő átlagosan 421 élő gyermeket szül, míg az 50 és 100 hold közti kisbirtokosnál 416 gyermekszületés, a 10 és 50 holdas birtokosoknál 376 és a 10 holdon aluli családoknál pedig átlag 374 gyermekszületés esik 100 anyára. Ezekből a statisztikai adatokból azt láthatjuk, hogy a születések arányszáma a 10 holdon aluli birtokosoknál a legkisebb, viszont a születések arányszáma a birtok nagyságának arányában mindig kedvezőbb lesz, úgy hogy az 50 holdnál nagyobb birtoknál a születések arányszáma már majdnem ugyanakkora, mint a cselédeknél. Ez természetes is és magától értetődő s abban leli magyarázatát, hogy míg a 10 holdas kisgazda megél a birtokán, addig két-három gyerek esetén a birtok már annyira elaprózódik, hogy az elaprózott birtok már nem biztosítja az utódok megélhetését és ezért kisebb a születések arányszáma ebben a kategóriában. Népszaporodási szempontból tehát r figyelembe kell venni ezt a fontos körülményt és nem szabad elkövetni azt a hibát, amit az 1920. évi törvény végrehajtásánál elkövettünk, amikor azi volt az intenció, hogy a rendelkezésre álló földből minél több igényt elégítsenek ki, így azután a végrehajtás során minden igénylő csak egy-két katasztrális holdhoz jutott. Nekünk arra kell törekednünk, hogy ezeket a törpebirtokokat kisbirtokokká egészítsük ki, mert elsősorban azok a családok érdemlik meg a felemelést, akik hosszú éveken át küszködtek az egy-két holdon, azonkívül ezeknek a családoknak földhözjuttatása pénzügyileg is a legkönnyebben lesz megoldható^ mert legtöbbjüknek már megvan a kis házuk s megvannak a legszükségesebb gazdasági felszereléseik és állatállományuk. Éppen ezért örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, mert amint a földmívelésügyi miniszter úr az előzetes tárgyalások alkalmával már kijelentette, a törvényjavaslatnak az a célja, hogy ezeket a törpebirtokokat kisbirtokokká egészítse ki és adjon lehetőséget minél több ilyen önálló exisztenciának arra, hogy családot alapíthasson és hogy megélhessen. Érthető tehát, ha az igénylők részéről bizonyos bizalmatlanság nyilvánul meg azért, hogy a földet csak kishaszonbérletbe kapják és nem öröktulajdonul. Azért meg kell hogy nyugtassa az igénylőket az, hogy alapjábanvéve teljesen mindegy, hogy öröktulajdonban vagy kishaszonbérlet alakjában kapják-e a földet, mert hiszen ezeket a földeket úgy tekinthetik, mintha máris a telekkönyvi tulajdonuk volna s tisztán csak pénzügyi és ad-