Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-40

Az országgyűlés képviselőházának UO. dat adott a kegyúri terhek megváltására, 89 holdat pedig átadott közterületekre, úgyhogy 224 katasztrális hold került parcellázásra. Fuchs ezt a 224 katasztrális holdat 2100 házhelyre osztotta fel és így kívánta a területet értékesíteni. A területek nagy részét 1933-ig már szét is osztotta és elparcellázta. Meg kell említenem, hogy egészen az 1936/37. évig tulajdonképpen nem is volt itt különösebb baj. Akkor jött azután az esős év, amire az igen t. interpelláló képviselő úr is felhívta figyelmünket. Ennek az esős évnek következményeként és a rosszul készített árkok folyományaként a házhelyek egy része víz alá került, s amint a képviselő úr is mondta, a szobákba is betört a víz. Ennek azonban még egy másik kísérő' jelensége is volt, tudniillik nemcsak a víz felfakadása okozott bajt, hanem egy másik hiba is, még pedig az, hogy a villák építői nem tartották be az építési szabályrendeleteket és sok helyen sokkal rosszabb anyagból, silányabb építési anyagokból építettek, mert igyekeztek olcsóbban építeni. Ennek következménye azután a gombás padló és ilyesmi, amit a t. képviselőtársam említett. Mindenesetre azonban megállapítható, hogy Fuchs nem tett eleget azoknak a kívánalmaknak, amelyek kielégítése minden parcellázásnak kiinduló pontja kell, hogy legyen. (Szöllősí Jenő: Ez a lényeg. — Ügy van!) Ügy van! a baloldalon.) Sajnos, a földmívelésügyi kormányzathoz 1937-ig semmi panasz ebben az ügyben nem futott be, és csak 1937 őszén, illetve 1938 tavaszán futottak be az első erre vonatkozó panaszok. Ezeknek következménye lett az, hogy a földmívelésügyi kormányzat a parcellázást beszüntette és egyúttal intézkedett aziránt, hogy a tárcaközi bizottság szálljon tki és vizsgálja meg alaposan, micsoda hibák és mulasztások követtettek el és miként lehetne segítségére lenni azoknak a kisembereknek, akik ott hangos jelszavak, reklám által félrevezettetve, házhelyeket vásároltak. Megállapíttatott, hogy a vízlevezetés nem volt rendesen megcsinálva, mint az interpelláló képviselő úr is (mondotta. Utasíttatott ez a Máté-féle vállalat arra, hogy megfelelő tervet készítsen a víz levezetésére. Mivel azonban ez a terv egy szomszédos parecllázással kapcsolatos és a két területen csak egy kongruens terv végrehajtásával lehet a vizet levezetni, a földmívelésügyi kormányzat intézkedett, hogy a másik szomszédos területen is készíttessék el a terv. Remélem, hogy ez minél hamarább napvilágot lát és én/ (meg is fogom sürgetni, hogy ez minél előbb el is készüljön. Az interpelláló képviselő úrnak tényleg igaza van abban, hogy a bizottság által benyújtott jelentésben szó van arról, hogy a Máté-féle vállalat megfelelő árkok készítésével a vizet levezette és az árkok mellé korlátokat is tett, amelyek állítólag az ottani lakosság igényeinek és kívánságainak megfelelnek. Miután a képviselő úr azt mondotta, hogy ezek a korlátok nem megfelelők, nem jók, én az, ügyet meg fogom vizsgálni, ha időm lesz, — sajnos, momentán erre időm nincsen — magam is kimegyek, de szakközegemet mindenesetre ki fogom küldeni, hogy állapítsa meg mi a helyzet. (Meskó Zoltán: Én is megnézem! — Derültség, —• vitéz Patacsi Dénes: És a korlátlan lehetőséget Fuchstól elvenni! ütése 1939 október 18-án, szerdán. 321 — Meskó Zoltán: Nem a paradicsomról van szó, képviselő úr! — Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassanak közbeszólásaikat abbahagyni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: Ugyanakkor Fuchs megfelelően utasíttatott, ő hajlandó és eleget is kíván tenni a követelményeknek. (Zaj.) Az összes szerződéseket bizonyos mértékig ellenőrizni ifogjuk és Fuchsot kötelezni fogjuk arra, hogy azoknak az ígéreteknek, amelyeket ő a prospektusban hirdetett, tegyen eleget. Ennek következménye az lesz, hogy az összes szerződések felülvizsgálása során az érdekeltek kívánságait, remélem, mindenképpen honorálni fogjuk. Én a magam részéről természetesen azon leszek, hogy ezeknek a kisembereknek a jogos kívánságai teljes mértékben honoráltássanak. Mint említettem, 1938 tavaszán ezt a parcellázási engedélyt visszavontuk. Miután az idén, a nyár folyamán ismét egy csomó kérvény futott be azzal a kéréssel, hogy a parcellázás ismét megengedhető legyen, ezt a parcellázási engedélyt ismét meg kellett adni. Gondoskodni kívánok azonban arról, hogy Fuchs a prospektusban hirdetett feltételeknek most tényleg eleget tegyen. Méltóztatnak látni, hogy ón az ügyet gondosan felül kívánom vizsgálni, és remélem, hogy a felülvizsgálat során ezeket a — hogy úgy mondjam, — hibákat, azonban mondhatnék visszaéléseket is, teljes mértékben korrigálhassam. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Méltóztatik az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Reibel Mihály képviselő úr interpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz. Kérem annak szövegét felolvasni. Boezonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a katonai parancsnokiság rendeletet adott ki, amelyben a leventéknek megtiltja, hogy más egyesületeknek tagjai lehessenek? Hajlandó-e a miniszter úr olyórtelmű utasítást kiadni, hogy a leventék a lelkészek vezetése alatt álló egyesületek tagjai lehessenek^ Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Reibel Mihály: Mélyen t. Ház! Egy köz érdekű dologgal jöttem a t. Ház elé. Tegnapelőtt járásom főszolgaíbírája arról értesített engem, hogy a katonai parancsnok ságtói utasítást kapott arravonatkozólag, közölje az egyesületekkel, hogy az egyesületek tagjai leventék nem lehetnek. Én kértem tőle a számot, de nem tudta megadni, mert — úgy mondotta — a főoktatónak kiadta. De az elnöki szám rajta lévén, ebből feltételeztem, hogy nem helyi intézkedésről van BZÓ, hanem magasabb helyről kellett jönnie ennek az intézkedésnek. Ezért szükségesnek tartom, hogy az ügyet szóvátegyem, annál is inkább, mert a honvédelmi törvény tárgyalásánál a miniszter úrtól egészen más Ígéretet kaptunkNem is kételkedem benne, hogy itt pusztán félreértésről van szó. Minthogy azonban — mondom — magasabb helyről jelent meg ez az intézkedés, szükségét látom annak, hogy arra kérjem a miniszter urat, itt a Ház színe előtt nyilatkozzék felőle, hogy ez a félreértés