Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-39
288 Az országgyűlés képviselőházának 39. ságban azonban ez nincs így. Hiszen maga a * javaslat is megmondd a, hogy 312.000 holdat az úrbéres és közbirtokossági területből le kell | venni, tehát 1,200.000 hold van csak. Ez az ' 1,200.000 hold is azonban csak lehetőség és bi- ! zonytalanság és hogy milyen lehetőség, azt igen röviden akarom itt elmondani. A 3 avaslat értelmében ha katasztrális holdankint 100 pengő fizettetik a szokásos munkabérek címén az állandóan alkalmazott munkások részére, akkor már mentesítés történik. Eredetileg ez a mentesítés ugyan 50—60—70%' volt, s most a kormánypárt leszállította a százalékokat, de míg' eredetileg az egész birtok minden holdjára kiterjedt, most csak a mezőgazdasági művelésre kívánja ezt a javaslat leszállítani. Itt tehát egy látszólag nagyon kedvező intézkedésről van szó, amely azonban a valóságban tulajdonképpen súlyosbítást jelent. Most azt tekintem, hogy a jövedeleanadótkivetós során a bruttó bevétel 30%-át veszi nyereségnek, 70%-iát pedig rezsinek, ha valamivel gyengébb a termés, több mint 70%-ot tekint rezsinek, úgyhogy csak 10 métermázsás átlagtermést véve 7, 7 '5, esetleg 8 métermázsa ; a rezsi. Ha ebből levonom a vetőmagot is, ami ott marad, az már mind különféle címen a munkások részére kifizetendő 'összeg, nagyon kézenfekvő tehát, hogy semmiféle nehézséget az ilyen lehetőségeket tartalmazó törvényjavaslat mellett nem fog okozni ennek a 100 pengőnek a kimutatása. így pedig már odajutunk, hogy ez az 1,200.000 hold bizony a gyakorlati végrehajtás során minden valószínűség szerint nem lesz több 600.000—700.000 katasztrális holdnál, .Kénytelen vagyok mondanivalóimat — sajnos — nagyon rövidre fogni. Nagyon érdekes a népszaporodást problémája is. Utalok arra, hogy Debrecen 82.000 katasztrális hold szántóterülete 127.000 embert tart el s ebben az arányban az ország szántóterülete 15 millió ember eltartására volna képes. Már említettem egyik felszólalásomban Balmazújváros és Hajdúböszörmény, egymással szomszédos községek példáját, melyek közül az egyikben nincs nagybirtok, a másikban pedig a területnek több mint 80%-a nagybirtok. Kifejtettem, mit látunk itt gazdasági élet, kulturális élet, kereskedelem, ipar tekintetében és mit látunk a népesség szaporodása tekintetében. Azt is mondják, hogy a nagybirtok jobban termel, mint a kisbirtok. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a kisbirtok sokkal jobban termel. Az idevonatkozó részleteket kénytelen vagyok elhagyni. \ legfontosabb ós legérdekesebb dolgot azonhan mégis el kell mondanom. Azt, tudniillik, hogy mindez a sok lehetőség, az ígért 1,200.000, vagy 1,500.000 hold különféle mentesség címén | visszavehetésének már az ígéret alkalmával való biztosítása mind csupán azért történik, mert még most sem akarjuk a múlt mulasztásait és bűneit helyrehozni és a latifundiumokat megszüntetni. Én a nagybirtoki, nagyüzemi kezelésinek nem vagyok ellensége, sőt a,zt szükségesnek tartom, de nem tartom szükségesnek és megengedhetőnek az 5—7—8—10— 19^-20 ezer holdakat; mert ez; a javaslat — ha méltóztatnak megejteni a számításokat, méltóztatnak látni — azt jelenti, hogy 10.000 holdból 5000 hold, 20.000 holdból 7000 hold, 40.000 holdíból 11,000 hold, 60.000 holdból 15.000 hold és 80.000 holdból 19.000 hold marad vissza még ülése 1939 október 17-én, kedden. akkor m, ha a földtulajdonos a mentesítések tekintetében semmiféle kedvezményt nem vesz igénybe. így azután 46 olyan birtok fog megmaradni, amelynek területe 5000 holdon felüli és mert 94 olyan birtok fog megmaradni, amelynek területe 2000 holdon felül van, ezért kénytelen a javaslat hozzányúlni az 1500 holdtól lefelé egészen 400 holdig terjedő középbirtokokhoz is és onnan venni el 338.000 holdat, hogy ezeket az 5—7—9—11 és 19 ezer holdakat a jövőben lehetővé tegye. Mélyen t. Képviselőház! Ha nem hagynánk meg 3000 holdnál nagyobb birtokot, a 46 földbirtokos legnagyobb részének még akkor is sokkal nagyobb területe maradna, mert megmaradnának az erdőségek több mint 1 millió katasztrális holdon. így nem 1,194,000 hold marad meg a nagybirtokokon, hanem csak 804.000 hold és ilyen módon* nem kell ahhoz az 1,360.000 hold területhez hozzányúlni, amely a középbirtok területe és amelyből 338.000 holdat meghaladó területet akar a javaslat igénybevenni, hogy ki tudja hozni az 1,500.000 holdat respektíve 1,200.000 holdat. Akkor a nagyüzemi kezelés előnyei is biztosítva vannak a termelés számára, mert 804.000 holdon, amely 143 nagybirtok 2000—3000 katasztrális holdas területéből adódik, lehet nagyüzemi termelést folytatni és az 1500—4000 holdas területen is lehet nagyüzemi termelést folytatni, 1,360.000 holdon nem kell bizonytalanságot teremteni és nem kell a termelést megzavarni, mint ahogy a javaslat megzavarja tisztán csak azért, mert még mindig hiányzik az erős akarás ahhoz, hogy a latifundliumos rendszertől szabaduljunk. Mólyen t. Képviselőház! Sajnos, nem tudom a kérdést tovább fejtegetni, pedig azt hiszem, nagyon sok érdekes adatot mondhattam volna el. Kénytelen vagyok befejezni beszédemet. (Tauffer Gábor: Rossz a házszabály!) T. Képviselőház! Utalok arra, amire már utaltam. Elismerem minden társadalmi osztály érdemeit a nemzet történetében, elismerem a birtokos osztályét is, de nem tudom elképzelni azt, hogy a birtokososztály ne lássa be, hogy ha százezrek és százezrek betöltötték rendeltetésüket a nemzet életében, földbirtok nélkül... Elnök: Méltóztassék befejezni, Vásáry István: ...akkor ők a jövőben ne tudnák a tőlük méltán elvárható nemzeti szolgálat teljesítését ellátni csak akkor, ha háromezer holdon felüli birtokaik maradnak. (Helyeslés és taps bál felől.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki . a tárgyalás aJatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (laen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Kérem az interpelláció* könyv felolvasását. Spák Iván jegyző (olvassa): »Hajovics Péter — a kormányhoz — a kárpátaljai időszerű problémák megoldása tárgyában; Matolcsy Mátyás — a miniszterelnökhöz — a lengyel menekült katonák elszállásolása tárgyában;