Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

288 Az országgyűlés képviselőházának 39. ságban azonban ez nincs így. Hiszen maga a * javaslat is megmondd a, hogy 312.000 holdat az úrbéres és közbirtokossági területből le kell | venni, tehát 1,200.000 hold van csak. Ez az ' 1,200.000 hold is azonban csak lehetőség és bi- ! zonytalanság és hogy milyen lehetőség, azt igen röviden akarom itt elmondani. A 3 avas­lat értelmében ha katasztrális holdankint 100 pengő fizettetik a szokásos munkabérek címén az állandóan alkalmazott munkások részére, akkor már mentesítés történik. Eredetileg ez a mentesítés ugyan 50—60—70%' volt, s most a kormánypárt leszállította a százalékokat, de míg' eredetileg az egész birtok minden holdjára kiterjedt, most csak a mezőgazdasági műve­lésre kívánja ezt a javaslat leszállítani. Itt te­hát egy látszólag nagyon kedvező intézkedés­ről van szó, amely azonban a valóságban tu­lajdonképpen súlyosbítást jelent. Most azt tekintem, hogy a jövedeleanadó­tkivetós során a bruttó bevétel 30%-át veszi nyereségnek, 70%-iát pedig rezsinek, ha vala­mivel gyengébb a termés, több mint 70%-ot tekint rezsinek, úgyhogy csak 10 métermázsás átlagtermést véve 7, 7 '5, esetleg 8 métermázsa ; a rezsi. Ha ebből levonom a vetőmagot is, ami ott marad, az már mind különféle címen a munkások részére kifizetendő 'összeg, nagyon kézenfekvő tehát, hogy semmiféle nehézséget az ilyen lehetőségeket tartalmazó törvény­javaslat mellett nem fog okozni ennek a 100 pengőnek a kimutatása. így pedig már oda­jutunk, hogy ez az 1,200.000 hold bizony a gyakorlati végrehajtás során minden való­színűség szerint nem lesz több 600.000—700.000 katasztrális holdnál, .Kénytelen vagyok mondanivalóimat — sajnos — nagyon rövidre fogni. Nagyon érde­kes a népszaporodást problémája is. Utalok arra, hogy Debrecen 82.000 katasztrális hold szántóterülete 127.000 embert tart el s ebben az arányban az ország szántóterülete 15 millió ember eltartására volna képes. Már említet­tem egyik felszólalásomban Balmazújváros és Hajdúböszörmény, egymással szomszédos köz­ségek példáját, melyek közül az egyikben nincs nagybirtok, a másikban pedig a terü­letnek több mint 80%-a nagybirtok. Kifejtet­tem, mit látunk itt gazdasági élet, kulturális élet, kereskedelem, ipar tekintetében és mit látunk a népesség szaporodása tekintetében. Azt is mondják, hogy a nagybirtok jobban termel, mint a kisbirtok. A Központi Statisz­tikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a kisbirtok sokkal jobban termel. Az idevonat­kozó részleteket kénytelen vagyok elhagyni. \ legfontosabb ós legérdekesebb dolgot azon­han mégis el kell mondanom. Azt, tudniillik, hogy mindez a sok lehetőség, az ígért 1,200.000, vagy 1,500.000 hold különféle mentesség címén | visszavehetésének már az ígéret alkalmával való biztosítása mind csupán azért történik, mert még most sem akarjuk a múlt mulasz­tásait és bűneit helyrehozni és a latifundiu­mokat megszüntetni. Én a nagybirtoki, nagy­üzemi kezelésinek nem vagyok ellensége, sőt a,zt szükségesnek tartom, de nem tartom szük­ségesnek és megengedhetőnek az 5—7—8—10— 19^-20 ezer holdakat; mert ez; a javaslat — ha méltóztatnak megejteni a számításokat, mél­tóztatnak látni — azt jelenti, hogy 10.000 hold­ból 5000 hold, 20.000 holdból 7000 hold, 40.000 holdíból 11,000 hold, 60.000 holdból 15.000 hold és 80.000 holdból 19.000 hold marad vissza még ülése 1939 október 17-én, kedden. akkor m, ha a földtulajdonos a mentesítések tekintetében semmiféle kedvezményt nem vesz igénybe. így azután 46 olyan birtok fog meg­maradni, amelynek területe 5000 holdon felüli és mert 94 olyan birtok fog megmaradni, amelynek területe 2000 holdon felül van, ezért kénytelen a javaslat hozzányúlni az 1500 hold­tól lefelé egészen 400 holdig terjedő közép­birtokokhoz is és onnan venni el 338.000 hol­dat, hogy ezeket az 5—7—9—11 és 19 ezer hol­dakat a jövőben lehetővé tegye. Mélyen t. Képviselőház! Ha nem hagynánk meg 3000 holdnál nagyobb birtokot, a 46 föld­birtokos legnagyobb részének még akkor is sokkal nagyobb területe maradna, mert meg­maradnának az erdőségek több mint 1 millió katasztrális holdon. így nem 1,194,000 hold ma­rad meg a nagybirtokokon, hanem csak 804.000 hold és ilyen módon* nem kell ahhoz az 1,360.000 hold területhez hozzányúlni, amely a középbirtok területe és amelyből 338.000 holdat meghaladó területet akar a javaslat igénybe­venni, hogy ki tudja hozni az 1,500.000 holdat respektíve 1,200.000 holdat. Akkor a nagyüzemi kezelés előnyei is biztosítva vannak a terme­lés számára, mert 804.000 holdon, amely 143 nagybirtok 2000—3000 katasztrális holdas terü­letéből adódik, lehet nagyüzemi termelést foly­tatni és az 1500—4000 holdas területen is lehet nagyüzemi termelést folytatni, 1,360.000 holdon nem kell bizonytalanságot teremteni és nem kell a termelést megzavarni, mint ahogy a ja­vaslat megzavarja tisztán csak azért, mert még mindig hiányzik az erős akarás ahhoz, hogy a latifundliumos rendszertől szabadul­junk. Mólyen t. Képviselőház! Sajnos, nem tu­dom a kérdést tovább fejtegetni, pedig azt hi­szem, nagyon sok érdekes adatot mondhattam volna el. Kénytelen vagyok befejezni beszéde­met. (Tauffer Gábor: Rossz a házszabály!) T. Képviselőház! Utalok arra, amire már ­utaltam. Elismerem minden társadalmi osz­tály érdemeit a nemzet történetében, elisme­rem a birtokos osztályét is, de nem tudom el­képzelni azt, hogy a birtokososztály ne lássa be, hogy ha százezrek és százezrek betöltötték rendeltetésüket a nemzet életében, földbirtok nélkül... Elnök: Méltóztassék befejezni, Vásáry István: ...akkor ők a jövőben ne tudnák a tőlük méltán elvárható nemzeti szol­gálat teljesítését ellátni csak akkor, ha három­ezer holdon felüli birtokaik maradnak. (He­lyeslés és taps bál felől.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki . a tárgyalás aJatt álló törvényjavaslat vitájának folyta­tását. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (laen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Kérem az interpelláció* könyv felolva­sását. Spák Iván jegyző (olvassa): »Hajovics Péter — a kormányhoz — a kár­pátaljai időszerű problémák megoldása tár­gyában; Matolcsy Mátyás — a miniszterelnökhöz — a lengyel menekült katonák elszállásolása tár­gyában;

Next

/
Thumbnails
Contents