Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-28

Az országgyűlés képviselőházának 28. i szempontjából ez sem jelentene számottevő öszszeget. Ennél a rétegnél az egész biztosítási rendszerrel szemben ez az intézkedés kétségtelenül animozitást, visszatetszést és elégedetlenséget szülne. Nagyon természetes azonban, hogy a 150 aranykoronán felüli kataszteri tisztajövedelmű földbirtokoknál a kulcsot emelni kellett. Ezek eddig 18-25 %-ot fizettek. A törvényjavaslat ezt a kulcsot felemeli 25%-ra. így tehát 6-75%-ot tesz ki az emelés. Ez a gyakorlati életre átvetítve kb. azt jelenti, hogy eddig a földbirtok holdanként mintegy 36 fillért fizetett, ezzel a 6-75%-os emeléssel pedig 50 fillért fog átlagosan kataszteri holdanként fizetni. Kétségtelen, hogy a kataszteri tisztajövedelem alapján történő adóztatás nem helyes. Nem helyes több okból. Nem helyes már csak azért sem, mert a kataszteri tisztajövedelem megállapításánál a gyakorlati életben a legnagyobb igazságtalanságok fordulnak elő. Amikor azonban a törvényjavaslat ezt az egész kérdést az 1938 :XIL keretébe illeszti be, akkor világos, hogy ezt a kérdést az említett törvénnyel összefüggően másképpen megoldani nem lehetett. T. Haz! Ezekben voltam bátor nagy vonásokban ismertetni az. előttünk fekvő törvényjavaslatot. Magam is gyakorlati ember vagyok és szociális kérdésekkel régóta behatóan foglalkozom s ezért nagyon jól tudom, hogy ez a törvényjavaslat nem kielégítő. (Maróthy Károly: Ezt mondták az alaptörvénynél is!) Nagyon jól tudom, hogy kottám adható pontja van, amit t. képviselőtársaim, már az előbb is közbeszólás formájában említettek. Az egyik az, Ihogy magas a 60 éves életkor. Kétségtelen, hogy magas a 60 éves életkor, (Egy hang a szélsőbaloldalon; Bizony!) meg kell azonban állapítanom, hogy az összes külföldi társadalombiztosítási törvények is a 60 éves életkort veszik alapul. Az is kétségtelen, — és ezt örömmel kell megállapítani — hogy a halálozási életkor Magyarországon ós az egész világon emelkedik, úgyhogy ma már a 60 éves életkor aránylag nem olyan magas. De mindezek mellett készséggel koncedálom, mert magam is átérzem, íhogy jobb és kívánatosabb lenne ennek a 60 éves életkornak a leszállítása, (Egy hang a szélsőbaloldalon: 50 évre!) mert a mezőgazdasági munkásréteg olyan erős fizikai munkának é's valljuk be, nyomorúságnak van kitéve, hogy más foglalkozási ághoz viszonyítva kevesebben érik el köizülük a 60 éves életkort. (Meskó Zoltán: Zsidó találta ki azt, hogy a munka nemesít! A munka öregít! — Derültség.) A másik kifogás az. hogy a járadék kevés. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nulla!) Azt, hogy a járadék nulla, nem lehet mondani, t. képviselőtársam. (Papp József: Próbáljon belőle megélni egy -hónapig!) Elnök: Csendet kérek! Megay Károly előadó: Az özvegyi járadék, amint említettem, a férj járadékának^ felét teszi ki. Ha a» özvegy már most kap járadékot, akkor ezt nem abból az össz»eg|ből kapja, amivel a férj hozzájárult az alánhoz, hanem tisztán az állam szociális gondoskodásából. Elismerem azonban, hogy ez az összeg is kevés; azt azonban nem lehet mondani, hogy semmi, mert ezeket az összegeket nem a városi ember szemszögéből kell nézni, hanem azt kell szem előtt tartani, hogy a falusi lakosságnak folyósítják ezt a járadékot, amelyilése 1939 szeptember 21-én, csütörtökön. 15 nek összege sok esetben ibizony nagyon sokat jelent. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) De, t. Ház, miért, nem lehet a járadék öszszegét felemelni? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Dohányra, is kevés!) Dohányra kevés? Nem is arra folyósítják, t. képviselőtársam. Az az özvegy, aki azt a 48 pengőt vagy az enne! nagyobb összeget dohányra költi, nem is érdemli meg, hogy özvegyi járadékban részesüljön. Nem lehet a járadék összegét felemelni azért sem, mert hiszen akkor azi egész 1938. évi XII. tc.-t meg kellene változtatni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meg kell! — Meskó Zoltán: Meg is fogjuk! — Csoór Lajos: Az lett volna a legelső!) T. Ház! Elismerem, hogy sem az előbb említett körülmény, hogy tudniillik külföldön is 60 éves korban fizetik a járadékot és a járadék összege is körülbelül annyi, mint nálunk, sem az, hogy az 1938 : XII. tc.-ket meg kellene változtatni, nem ok arra, hogy az özvegyi járadékot ne állapítsuk meg magasabb összegben. Nem is ezen a két kérdésen múlik a dolog, hanem a fedezeten. (Maróthy Károly: Perszel) Nézzük meg, miből áll elő ez a fedezet. (Maróthy Károly: Jönnek a fináncok! — Meskó Zoltán: Majd én megsúgom!) Az egyik forrás a munkavállalói járulék. Azt hiszem, a munkavállalói járulékot nem lehet emelni. Aki ma azt mondja, hogy a munkavállalói járulékot emelni lehet, az nem ismeri a kérdést. A másik forrás az állam és a törvényhatóságok együttes hozzájárulása. Ami az állami hozzájárulást illetti, mi, akik az állami költségvetés összetételét ismerjük, tudjuk, hogy az a 2 millió pengő, amennyivel az erre a célra szánt összeget emeljük, elég számottevő és nagy öszszeg. (Maróthy Károly: Azt csak a pénzügyminiszter mondja, ne az előadó!) Ami a törvényhatóságok hozzájárulását illeti, etekintetben nemcsak a pénzügyminiszter úr mondja, hanem én is azt mondom, hogy ezt az összeget semmi körülmények között nem lehet felemelni, mert a törvényhatóságok hozzájárulása végeredményben azoknak az érdekelteknek hozzájárulásából származik, akik ennek az alapnak adózási szolgálatát ellátják. Hiszen a törvényhatóságok hozzájárulása bár milyen kevéssé emeli is az alapot, a legfájdalmasabb hozzájárulások egyike, mert hiszen a legszegényebb néposztály hozzájárulásából áll elő. Marad a mezőgazdaságnak, a földnek hozzájárulása. Már az előbb is említettem, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek gyűlésein maguk az érdekeltek: a földbirtokosok is kérték, hogy az özvegyekről gondoskodás történjék, az özvegyeket intézményesen járadékban részesítsék. Én azonban, mint a kérdéssel gyakorlatilag foglalkozó ember, nem tartanám célszerűnek, hogy a mezőgazdaságot még újabb teherrel sújtsuk. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Azt nem!) A mezőgazdaság loherbíróképessége ugyanis már nemcsak a határig, hanem azon túl igénybe van véve, és ezért minden egyes fillérrel, amivel a mezőgazdaságot újra megterheljük, a mezőgazdaság prosperitását ássuk alá. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ezt kell emelni!) Hogy ezt miképpen emeljük, az nem a jelenlegi törvényjavaslat keretébe tartozik és nem az én előadói feladatomat képezi. (Egy hang a szélsőbaloldalon: A rendszerre tartozik! Bizony!)