Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-38

252 Az országgyűlés képviselőházának 38. viselőtársaim vidéki felszólalásaiból a kérdést, amely felénk fog hangzani odakint a faluban, hogy: ez-e az új magyar élet? Ez a javaslat jelenti-e azt az új magyar életet, amelyet a mi pártunk hirdetett a választások előtt, alatt és után a magyar avaron. Válaszom erre az: nem ez az új magyar élet egyedül. Ez ennek csak egy része, noha fontos része. H* ma. valaki azt hangoztatja, hogy a különösét anyny'ra elhanyagolt magyar falusi problémák szempontjából egyetlen intézk3déssel lehet segíieni, az vagy nem ismeri a magyar falu problémáit, vagy tudatosan és szándékosan ámítani kívánja a magyar falu népét. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A talajművelés módja, a termelés iránya, az értékesítés és beszerzés kérdése, az egészségügyi, kulturális és közlekedésügyi problémák egész sorozata vár elintézésre, amelyeket évtizedek óta hanyagoltak el. (Ügy van! Ügy van!) Ha csak magát a szövetkezeti kérdést nézzük: ha el akarjuk kezdeni a munkát, elsősorban kell a faluban traktbrszövetkezet, hogy a magyar falu talaja, földje megfelelő művelésben, esetleg a modern dry-farming művelési módban részesüljön. Továbbá be kell szereztetni országosan a vetőmagszövetkezetekkel a klíma s az értékesítés szempontjából vidékenkint legmegfelelőbb vetőmagot. Azután jön csak a trágyakezelés kérdése, hogy a magyar föld termőerejét fenntartsuk és azután jön minden más. A magyar falu számtalan problémájának elintézéséhez munka kell, ismét munka, megint munka, melyet a szív indít el és az értelem irányít. (Ügy van! Ügy van!) Azután még kettő kell: föld és pénz. Lássuk tehát az egyik kelléket, ennek a törvényjavaslatnak a tárgyát, a földet. Minden államban stabil határok mellett a mezőgazdasági célokra rendelkezésre álló földmennyiség egy adottság, amelynek az a problémája, hogy azon hogyan és miképpen lehet megélni. Hazánkban a népsűrűség nagyon jelentékeny, tehát egészséges ennek a javaslatnak az alapelve és alapelgondolása, hogy a magyar földből az egész falusi lakosságnak keli megélnie és nemcsak azoknak, akiket ez a törvényjavaslat bizonyos előnyökhöz juttat. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ha tekintetbe vesszük, hogy megbízható falusi munkásstatisztikánk nincs, mert, még a pártpolitikai torzításoktól el is tekintve, egyrészt a törpebirtokosok és zsellérek, másrészt a cselédek, napszámosok, aratók, summásoki, hónapos, részes és egyéb munkáskategóriák között egy egészen világos határvonalat vonni még semmi statisztikának sem sikerült, akkor el kell fogadnunk egy alapelvet kiindulási pontul: azt, hogy a föld egésze ma a falu népe egészének jól, rosszul, — és koncedálom, nagy mértékben rosszul — de megélhetési alapot nyújt a mai rendszer mellett is. Minden új rendezésnél óvakodni kell tehát attól, hogy bárkinek megrendítsük a létalapját akkor, amikor a másik oldalon új exisztenciákat teremtünk. (Helyeslés a középen.) Véleményem szerint minden földreform akkor helyes, amikor az igénybevett földekben addig a határig terjed, amíg a tulajdonos a váltságképpen kapott tőke segélyével vagy közvetlenül a földbirtoküzem intenzitásának növelése, vagy közvetve mezőgazdasági ipari üzemek létesítése által még ugyanannyi embernek tud megélhetést adni, mint annak előtte, azaz addig, amíg a mezőgazdasági, illetve falusi munkaigény változatlan marad. Csak ebben az ülése 1939 október 13-án, pénteken. esetben nincs probléma, vájjon az új adott kenyér helyes arányban áll-e az elvett kenyérrel? Csak ebben az esetben tiszta nemzetgazdasági haszon az új földbirtokosoknak esetleg ideiglenesen visszaeső termelése is és csak ebben az esetben nő meg a munkaérték és a munkás keresete, mert a piactól elvont, részesnek, bérlőnek vagy tulajdonosnak . átminősített munkavállalók hiánya csak így tud jótékony hatást gyakorolni. Itt egy kérdésre kell válaszolni, arra, szükséges-e még ezután is vidéki munkaalkalmakról beszélni és nem lehet-e az egész falusi nincstelenség problémáját elintézni egyszerűen a földhöz juttatás által? Véleményem szerint erről még csak vitatkozni sem lehet. A magyar föld egész terjedelme a magyar falusi lakosság összességének, csupán tőkeszegény módon való művelése által, megélhetést nem nyújt. (Ügy van! Ügy vanb jobbfelől.) Az a kertgazdálkodási álom, amelyről egy ragyogó képességű magyar író a maga sokoldalú tehetségének megcsillogtatása mellett írt, ábránd csupán. Van Magyarországon olyan fekvésű, olyan klímájú és olyan minőségű föld, amelyen egy elsőrangú munkáscsalád pici területen jó megélhetést talál. A makói hagyma földjének egy holdja, az öntöző bolgárkertészet két holdja, egy jó barackosnak három holdja és kolosszális munkateljesítmény lehet létalap. De nemcsak a közlekedés és a klíma szempontjából megfelelő föld és ilyen heroikus munkára alkalmas ember van aránylag kevés, hanem az ilyen termények piaca és értékesítési lehetősége is fejlődésképes ugyan, de korlátozott. Még 5000, még 10.000 hold bolgárkertészet talán már ma vagy holnap talál piacot vagy exportot, holnapután talán több is, de ez csak egy csepp. Ha Budapesttől Szegedig csak sárgabarack fog teremni a viruló homokon, akkor olyan jó esztendőben, mint az idei, még a disznó is ki fogja köpni a drága gyümölcsöt. (Derültség.) Több munkaalkalom nélkül jobb megélhetés nincs ezen a földön. Ezt a több-munkaalkalmat kereste a falusi szegénység a nagyiparban. De ha külpolitikai vonatkozások nélkül is megemlékezünk arról, hogy milyen valószínű nehézségekbe fog ütközni, hogy nagyipari termelésünket csak jelenlegi kereteiben is fenntartsuk, be kell látnunk, hogy a legegészségesebb megoldás a visszamaradó birtoküzemek hatalmas forgótőkével sok embert foglalkoztató munkája, másrészt pedig saját és honi nyersanyagokkal dolgozó mezőgazdasági ipartelepek létesítése, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) amelyeknek decentralizálása már csak katonai szempontból is, (Helyeslés.) bizonyos veszedelmek szempontjából is rendkívül nagy előnyt jelent. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) És itt van a tulajdonképpeni mélyebb értelme, a magántulajdon elvének szükséges hangoztatásán kívül, az előttünk fekvő javaslat rendelkezésének, mely az igénybevett területek megváltását és nem kisajátítását írja elő. Ez a javaslat százezernyi kisexisztenciát juttat földhöz, de éppen mert erőszakos módon avatkozik bele a földbirtok mai eloszlásába és a földön való termelés mai rendjébe, ezáltal válik állami feladattá s itt elfogadom Matolcsy barátom nézetét: állami feladattá válik az, hogy a visszamaradó mezőgazdasági népfeleslegről munkaalkalmak kreálása által gondoskodjunk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Durch zusaetzliclie Arbeit. Nem szeretek német szavakat használni,