Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-38

Az országgyűlés képviselőházának 38. vagy tö'blbszobás az épület, előre megállapított tétel szerint kell fizetni a, (házadét- Nincsen évente ismétlődő komplikált eljárás, nincsen vexatúra, az illető tudja, mit fizet és végeredményben, az adóikezelés szempontjából is lényegesen egyszerűbb és világosabb ez az eljárás. (Helyeslés és taps.) Ez lényegében visszatérés a régi házosztályadóina. Valljuk be, hogy vidéken nean vált íbe a házbéradó, vissza kell tehát térnünk a házosztálya dóra. (Helyeslés.) A házak adóztatásánál megkülönböztetést kívánok tenni a szerint, hogy mennyi gyermek lakik a háziban, (Elénk helyeslés és taps.) mert nagyon rossz gyakorlat kezdődött, kezdték nem szeretni a gyermeket. Ha valaki nem szereti a gyermeket, afekor adjon ide az államnak valamit. (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps.) Ebben a törvényjavaslatban az egészen kicsiny haszonbérlőket mentesíteni kívánjuk a kereseti adó alól. (Helyeslés.) A kis önálló kézművesiparosok kereseti adóját szintén nem az eddigi rendszer szerint kívánnám a jövőben kivetni, — mert (hiszen az eddigi rendszer folyton kutatta, mennyi a kereset — hanem itt is rátérnék a tételes adóztatásra; aszerint, hogy kisközségről yagy nagyközségről van szó, legyenek egységes tételek és azok szerint fizesse az adóját, (Helyeslés.) Itt még egy szociális gondolatot szeretnék megvalósítani és pedig azt, hogy a 65 éven felüli kézműiparos ennek az adónak, a felét fizesse., (Éljenzés és taps.) T. Ház! Eddig könnyítéseket és előnyöket adtam elő, most méltóztassanak megengedni, hogy az, emelésekről 'beszéljek. (Mozgás. — Derültség. Halljuk! Halljuk!) Az alkalmazotti kereseti adónál meg kívánunk változtatni egy gyakorlatot, amelyet nem tartunk helyesnek. Egyes munkaadók ugyanis az alkalmazottak kereseti adóalapjának bevallásánál bizonyos megosztási trükkökkel olyan adókedvezményekre tettek szert, amelyeik elmentek néha 60%-ig is. Ezt a jövőben meg fogjuk szüntetni, mert tessék az adót a havi kereset után megfizetni, nem pedig mindenféle különleges módszerekkel úgy megosztani az adóalapot, hogy minél alacsonyabb progresszióba essék bele- Ez az első számú emelés, de jön töblb is;. r A jövedelmi adónál szintén kell egy szociális intézkedést tennünk és pedig a létminimumnál. Eddig a törvény úgy szól, hogy amennyiben valakinek 990 pengő jövedelme van, nem fizet jövedelmi adót, ha pedig 1010 vagy 1020 pengő jövedelme van, akkor egyszerre 1010 vagy 1020 pengő után fizet jövedelmi adót, az ugrás tehát túlerős. Ezt olyképpen kívánjuk megváltoztatni, hogy minden jövedelemből 1000 pengő adómentes lesz és csak az azonifelüli rész válik adókötelessé. (Elénk helyeslés.) Akinek tehát mondjuk, 1100 pengő jövedelme van, az majd 100 pengő után fog jövedelmi adót fizetni. (Helyeslés és taps.) Ellenben (Halljuk! Halljuk!) energikus intézkedéseket tervez a javaslat a nem fundált szabad jövedelmek fokozottabb megadóztatása tekintetében. Ezek, amennyiben vagyonnal nem állottak összeköttetésben, a beruházási hozzájárulás viselésében nem vettek részt, mert annak az alapja a vagyon volt. Most tehát azt kívánom tőlük, hogy a deficit fedezésében vegyenek részt. (Helyeslés.) Fokozott család- és gyermekvédelmet szeretnék érvényesíteni, ezt pedig éppen a jövedelmi adónál lehet megvalósítani és most itt ülése 1939 október 13-án, pénteken. 239 van erre az alkalom, mert a jövedelmi adó skáláját lényegesen át akarjuk dolgozni ós azonnal bejelentem: lényegesen fel kívánjuk emelni. Eddig két skála volt: rendes skála és .felemelt skála. Azt tervezzük, hogy ezentúl több skála legyen, amelyek közül a legalacsoj nyabb a sokgyermekeseké, magasabb a kevés gyermekeseké, még magasabb a gyermektelen házaspároké (Helyeslés.) és legmagasabb az agglegényeké, (Általános élénk helyeslés és taps. — Palló Imre: Majd' megindul a gyermekáldás! Nagy népszaporodás lesz itt rövidesen!) amivel tulajdonképpen megvalósítottuk az agglegényadót is. (Helyeslés.) Minthogy azonban ebben erős családvédelmi és gyermekvédelmi gondolat van, nem lehet ezt csak a jövedelmi adó alanyaira kiterjeszteni, mert különben igazságtalan lenne, tehát ehhez hasonló és ezzel azonos kedvezményt kívánunk biztosítani a jövedelmi adót nem fizetőknek is olymódon, hogy ezek a kedvezmények azután a földadónál, a házadónál és a kereseti adónál érvényesülhessenek azokra nézve, akik nem fizetnek jövedelmi adót, tehát, hogy mindenki megkapja ezt a kedvezményt. (Helyeslés.) Azt méltóztatik talán mondani, olyan sok szép kedvezményt mondottam el, hogy úgy látszik, inkább enyhítések vannak a törvényjavaslatban, mint súlyosbítások. Az enyhítések számát tekintve, valóban azt mondhatom, Ihogy inkább enyhítések vannak s ha azt nézzük, hogy ezek milyen körökre terjednek ki, akkor azt látjuk, hogy az enyhítések igenis rendkívül nagymértékben vannak meg, mert ezek az intézkedések igen széles köröket érintenek, viszont azok, amelyek súlyosbításokat tartalmaznak, sokkal kisebb körre terjednek ki. Ezzel szemben azonban őszintén meg kell mondanom, hogy a súlyosbítások egészen tekintélyesek lesznek és végeredményben ha számszerűleg összevetjük az enyhítéseket a súlyosbításokkal, akkor nemcsak kiegyenlítik egymást, hanem a súlyosbítások tekintélyes állami bevételi töbletet fognak jelenteni és egyben szolgálni fogiák a szociális kiegyenlítést az adózásban. (Élénk helyeslés és taps.) T. Ház! A költségvetés természetesen a mai gazdasági viszonyok alapulvétele mellett készült, szüksésres tehát, hogy ennek a gazdasági életnek az üteme, a mai foglalkoztatottság a jövőben is fennmaradjon és ez a kormány politikájának legfőbb célia, amire már egyébként bátor voltam rámutatni. A nehézségeket nem szabad lebecsülni, mert gazdasági életünket, akárhogy is igyekszünk magunkban megállni, igen nagy mértékben befolyásolja a világgazdasági helyzet és egyetlen ország sem tudja magát ettől teljesen függetleníteni. Az a kölcsönös bizalmatlanság, amely — gazdasági nézőpontból — eddig világszerte a felfokozott fegyverkezésben és a nyersanyagkészletek fokozott gyüitósében nyilvánult meg, mint tudjuk, háborúban robbant ki. A háború teljesen megzavarta a külkereskedelmi forgalmat. Olyan országok, amelyek eddig vevők voltak, egyszerre nem vevők, amelyek eddig eladók voltak, egyszerre nem eladók. Megváltoztatta az árszinteket is, — a nyersanyag-áremelkedésre gondolok és egyebekre, — azonkívül mérhetetlen szállítási nehézségeket okozott, különösen a tengerentúli szállításban. Ez ránk kétirányban hat vissza. Az egyik irány az, hogy a gazdasági élet folytatásához szükséges nyersanyagoknak és félgyártmányoknak beszerzése rendkívüli ne-