Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-36
208, Az országgyűlés képviselőházának 3 a magyarság ellen vétettek, valóban ne kapjanak földet és ne maradjanak föld birtokában, hanem azoknak jusson a föld, akik a magyarságért szolgáltak és (dolgoztak. (Horváth Zoltán: És meg legyenek bélyegezve az árulók!) Sajnos, ismerni kell a közéletünket abban a tekintetben, hogy igen gyakran besugások, vádaskodások és tmás hasonló okok alapján határoznak, különösen akkor, ha nyomtatott blankettával indokolás és fellebbezési lehetőség nélkül intéznek el dolgokat. Én tehát azért hoztam ezt a kérdést ide, hogy kérjem a mélyen t. miniszterelnök urat és a kormányt, intézkedjék oly irányban, hogy ez a mi jogrendszerünkbe bele nem illeszthető eljárás megszűnjék, a határozatokat indokolják és azok ellen fellebbezésnek vagy jogorvoslatnak legyen helye. Minthogy a felvidéki kormánybiztos felügyeleti hatósága a földmívelésügyi miniszter, legyen mód és lehetőség arra, hogy a íhatározatok ellen a földmívelésügyi miniszterhez lehessen fellebbezni és ott az az érdekelt fél a maga igazát, a maga hazafiasságát bizonyíthassa, (Felkiáltások a balközépen: Azok nem voltak hazafiasok!) avagy pedig ellene lehessen bizonyítani azt, hogy ő nemzetáruló volt. (Holota János: Jobb ügyvédet fogadjanak maguknak!) Nem szenvedélyek felkeltése végett hoztam ezt a kérdést ide, (Vályi Lajos: Kár ilyen kérdéseket feszegetni!) nem azért hoztam ide ezt a kérdést. ^ mert akár felvidéki (képviselőtársaimat, akár a kormányt etekintetben sérteni akarnám, (Zaj. — Elnök csenget.) hanem azért, mert meernyusrvást csak akkor fogunk teremteni a Felvidéken, ha a magyar alkotmányos jogszabályok szerint járunk el még a bűnösökkel szemben is. Az apasryilkosnak is van még egy fellebbezési lehetőséére, hogyha halálra ítélték. (R. Vozáry Aladár: A hazaárulónak nincs!) telhát ezeknek az embereknek is meg kell adni a jogorvoslati lehetőséget. (Holota János: A cseh telepesek ellen nem lehetett fellebbezni! — Horváth Zoltán: Csehországban diktatúra volt. de itt nincs diktatúra! — Meskó Zoltán: Ott »demokráeia« volt! Benes alatt demokrácia volt! Mit beszél? — Zaj.) Flnök: Csendet kérek! (Horváth Zoltán: Jogállam vagyunk. Itt nem lehet így eliárni. — Zal) C«<mdet kérek, képviselő urak! (Füssy Kálmán: Meg fogja kapni a választ, egészen biztosan!) Csoór Lajos: Ne méltóztassanak ezt úgy felfogni, mintha én a nemzet ellen árulók vagy vétők érdekét szolgálnám, én csak a magyar alkotmány érvényesítését és a magyar jogrendszer érvényesítését kívánom szolgálni az ottani és az itteni lelkek megnyugtatására. (Füssy Kálmán: Nem méltók a védelemre! — Meskó Zoltán: A jogrenddel jön a XX. században? A csehek nem ismerték velünk szemben!) Elnök: A miniszterelnök úr kíván válaszolni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Képviselőház! Az interpelláció három pontjára a következőkben szeretnék egypár felvilágosítást adni. Először is a jogorvoslat tekintetében kívánok válaszolni. Bizonyos mértékű jogorvoslat most is van, amennyiben a kormánybiztos közigazgatási hatóság és az eljárás közigazgatási eljárás lévén, magához a kormánybiztoshoz is fordulhatnak és fordultak is egyes esetekben jogorvoslat végett. Mindazonáltal, és iilésa 1939 október 11-én, szerdán. nemcsak emiatt, hanem mert a kérdésnek különböző egyéb vonatkozásai is vannak, új rendelkezést adok most ki, amely már készen is van. Magam is foglalkoztam egypárszor ezzel a kérdéssel. A rendelet a különböző ügycsoportoknak bizonyos közös megbeszélését teszi lehetővé a földmívelésügyi miniszter és a miniszterelnökség megfelelő ügyosztálya, valamint a kormánybiztos úr között, a miniszterelnöknek, vagy helyettesének elnöklete alatt. Ez az eljárás nem vonatkoztatható az összes ügyek átvizsgálására, hanem ügycsoportokéra, ami a jogorvoslatot is, amennyiben szükséges, könnyebbé teszi. A másik kérdés, hogy a visszacsatolt felvidéki területen az őslakosságnak juttatott ingatlanok ügyében kizárólag birtokpolitikai szempontok figyelembevételével intézkedjünk és ezek az ingatlanok, kizárólag birtokpolitikai szempontokból hagyassanak meg, nem adhatok igenlő választ. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mert hiszen politikai szempontok is vannak, amelyeket meg kell vizsgálni. Természetesen igazságosan kell ezeket megvizsgálni, a helyi tekintetektől, mondjuk, a lokális intrikáktól mentesen, azonban mégis meg kell őket vizsgálnunk, mert lehetnek olyan esetek, amikor a magyar államnak jutalmaznia (Meskó Zoltán: Ügy van! A nemzeti szempont!) és, lehetnek esetek, amikor büntetnie is kell. (Úgy van! Ügy van!) Természetesen mindennek igazságosan kell történnie és a kormánybiztos úrnak az igazságos keresztülvitel szempontjából kell az ügyeket irányítania és felül is vizsgálni. Ami végül azt a harmadik kérdést illeti, hogy a kimozdítások felíüggesztessenek, amíg az előző két kérdés nincs felülvizsgálva, mint már mondottam, új, kiegészítő rendelkezés történik, amelynek alapján az egyes kérdéscsoportokat átvizsgáljuk, addig pedig, amíg a felülvizsgálás megtörténik, a folyamatban lévő ügyek halasztást fognak szenvedni. Ez annyit jelent, mintha addlig felfüggesztetnének. E kérdéscsoportok átvizsgálása után fognak azután az intézkedések kiadatni. Ez tehát — ismétlem — egy bizonyos felfüggesztést jelent arra az időre, amíg az azonos kérdéseket csoportomként, egybefoglalva átvizsgáljuk, átnézzük, ós ha szükségesnek látjuk, a további intézkedéseket és felülvizsgálatokat is megteszszük. Azt hiszem, ez megnyugtathatja a képviselő urat is. (Csoór Lajos: Nagyon helyes! — Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott választ tudomásul venni? (Igen!) A Búz a választ tudoniásul veszi. Következik Csoór Lajos képviselő úrnak a miniszterelnök és a földmívelésügyi miniszter urakhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét 'felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olva,ssa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök és m. kir. földmívelésügyi miniszter urakhoz az 1939:IV. te. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában.« Tekintettel egyfelől arra, hogy az 1939. évi IV. te. 16. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 8360/1939. számú rendelet hiányos és végrehajtása szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik, másfelől pedig 1 arra. hogy a tárgyalás alatt lévő újabb földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló javaslat a legszorosabban összefügg a felhívott törvényszakasz végre-