Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-36

Az országgyűlés képviselőházának 36. Amikor ezt még tavasszal a bizottsági tárgyaláson megemlítettem, azt a választ kaptam, — ha jól tudom, éppen a miniszter úrtól — hogy itt más a számítás és nem úgy van, ahogyan én mondom. Ma pedig a kormánypárt elnökének felolvasása szerint a legnagyobb birtoknál*:, az Esterházy-iéle 200000 holdas birtoknak már beérkezett a számítása, amely szerint holdanként 100 pengős nápszambérek vannak. Ezt hangsúlyoztam ón eiöre, ezt kifogásoltuk mindnyájan és ime most itt vannak a tények s ide merik ezt hozni azzal, hogy ezt a megoldást fogadjuk el. (vitéz gr. Teleizi Mihály fötdmíveíesügyi miniszter közbeszól.) En ezt megfigyeltem és pontosan felírtam magamnak. T. képviselőtársam azt mondotta, hogy: »eddigi értesülésem szerint«. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) Ezt mondta szószermt. Ö tehát a hercegi uradalomtól értesült úgy, hogy 100 pengőnél több a napszámbér és úgylátszik, ezt minden további vizsgálat nélkül elfogadta. A törvényjavaslatnak ez a pontja . olyan labilitást vezet be, amely által a kontemplált igényelhető területek mérhetetlen módon csökkennek. Tessék arra gondolni, hogy ha egy nagybirtokban egy nagyobb szőlőtelep is van, amire számtalan eset van, aljkor a napszámbér, a holdakénti munkabér felemelkedik nem 120 pengőre, de 150 pengőre is és abban a pillanatban az a birtok majdnem mentesül. Miért, milyen címen mentesüljön ez a birtok az igénylés alól, különösen akkor, amikor, nála, éppen a nagy szőlőbirtok következtében, úgyis nagyobb az; üzem, tehát nyugodtan leadhatja a szántóterületeket? Tele van a törvényjavaslat ilyen kibúvókkal. Legyen szabad egy számítást bemutatnom. Tessék egy 5000 holuas egységet venni, ahol a birtokos 1500 holdnál, az első tételnél lead 300 hold íöldet, a másik la00-nal körülbelül 6ö0 holdat, de ha 100 pengőnél nagyobb a napszám, azonnal óriási csökkentés következik, majdnem felére esik le. Ha 140 pengős munkabért veszünk, — én most egy konkrét esetről beszélek, ahol 120 hold szőlő van és ahol ez a napszámbér megvan — akkor az a nagybirtokos a 3000 holdból le fog adni összesen csak 300 holdat. Nem hiszem, hogy ez lehet a célja a magyar földkérdés komoly rendezésének. Arra nem is térek ki, — mert ennél valami módosítás történt — hogy az ilyen kicsi tételeknek fele művelésbe való kiadásánál az igénybevétel nagymértékben kétségessé válik. Azt hiszem, a törvényjavaslat ilyen szövegezése és ilyen felépítése semmi esetre sem szolgálja a nagy célt, hogy a Dunántúlt és a magyar fajtát megmentsük. T. Ház! A törvényjavaslat következő fejezete a házhelyek szerzésének előmozdításáról szól. "Végigolvastuk ezt is és az indokolását is és egy szóval sem találunk arra nézve még csak halvány intézkedést sem, hogy évenkint mennyit kell igénybe venni és hogy milyen módon fog ez megindulni. Tudomásunk szerint 80—100.000 házhelyre van már szükség, százezer otthonra van szükség az elmúlt 15 év fejlődése folytán és a számítások szerint évente 5—6000 új otthon építendő. Ebben a javaslat; ban sem a házhelyek juttatásának feltételei - nincsenek szabályozva, sem egy mondat ,sincs arranézve, vájjon a házhelyeken hogyan építik fel az illetők a házaikat és a hitelkérdés megoldására sem találunk semmiféle támpontot. Sőt egyet találunk, ami kicsit furcsán hangülése 1939 október 11-én, szerdán. 1% zik, azt, hogy ahol a korábbi jogszabályok alapján juttatott házhelyek nagyobb része még beépítve nincs, tehát ahol meg a regi hazhelyosztás után házhelyek vannak, ott az igenyies nem indokolt. Mindenki tuaja, hogy ahol nem építettek be a házhelyeket, ez azért volt, mert rossz helyen, neuves helyen, szikes földeken és legelőkön osztották ki azokat, niz azt mutatja, h.ogy a javaslatban nincs határozott irány, amely a megoldás felé vezetne. A törvényjavaslat következő fejezete a földszerzésre vonatkozik. Nem tudom, hogy az a felfogás, amelyet a kormánypárt szónokai itt vallanak, mi módon egyeztethető össze azzal a magas szemponttal, nogy a magyar földet csak a magyar munkásság, a magyar parasztság szerezheti meg. A megszerzésre vonatkozó szakaszok elsője arról szól, hogy mézővagy erdőgazdasági ingatlant nem magyar állampolgár élők közötti jogügylettel csak- akkor szerezhet, ha erre nézve miniszteri hozzájárulás van. Tessék kimondani, hogy nem lehet idegeneknek földvásárlási jogügyleteket kötniök. A következő fejezet arról szól, hogy mezővagy erdőgazdasági ingatlant nem magyar állampolgár öröklés útján nem szerezhet, kivéve akkor, ha az illető országban mi Is szerezhetünk. Kérdezem, hogy mi magyarok akarunk-e Angliában vagy Amerikában földet - szerezni? Nem. De hogy onnan idejöhetnek és itt szerezhetnek, az természetes. Ennek semmiféle fékező, gátló ereje nincs. Miért nem lehet egyszer őszintén és egyenesen beszélni arról, hogy idegenek pedig földet nem vásárolhatnak? Ez egyszerű, világos dolog. Itt elvi kérdésekről van szó. Ez teljesen érthetetlen. ugyanígy a részvénytársaságok , és nyugdíjintézetek is vásárolhatnak földet abban _,az esetben, ha az engedélyeket erre megkapják. Ezek azok a súlyos kifogások, amelyek a javaslat értékét nagy mértékben leszállítják. í)e legyen szabad rámutatnom arra a má' sik nagy elvi hiányra is, hogy ebben a javaslatban haszonbérletbe való juttatásról és esetleges megszerzésről van szó, de egyetlenegy gondolat sem beszél a föld megszerzésének módjairól. A kisbérletbe való juttatás veszélye éppen az, hogy a bérösszeget rendkívül magasan állapítják meg. Azt mondja a javaslat, hogy a környéken szokásos reális bérösszegeket kell fizetni. Ez roppant nehéz fogalmazás, mert nagyon nehéz megmondani, hogy mi a szokásos és mi a reális. A gazdasági felügyelőség, amelyről beszéltem, hogyan fogja fel ezt a kérdést és hogyan dönti él, amikor semmi intézkedés és semmi direktíva nincs?. Ez teljesen önkényes megállapítás lesz. Azt pedig — azt hiszem — a t. Ház valamennyi tagja jól tudja, hogy a gazdasági felügyelőségek a megye életében a megyei nagybirtokossággal sokszor nagyon erős kapcsolatban vannak. Nem tudom megérteni, miért nem lehet irányelvként lefektetni azt, hogy. minden 15 aranykorona kataszteri jövedelem megfelel 1 mázsa búza bérösszegnek? Ez azt jelentené, hogy egy 15 aranykoronás jó föld 1 mázsa búza bórt kap, de egy — mondjuk — 18 aranykorohás, még jobb minőségű föld bérösszege ilyen alapon kiszámítva, 120 kg búza volna. Miért ne lehetne egy 10 aranykoronás földnél e szerint a számítás szerint 67 kg búzabért szedni? Nagyon furcsa, hogy a kataszteri tiszta jövedelmet felhasználják, amikor' nekik jó, és nem veszik tudomásul, amikor egy ilyen országos nagy kérdés eldöntéséről 'van szó. Azt hiszem,